2007. augusztus 22. 06:31

Egy budapesti ellenőrzésen bukott ki, hogy az ingatlanfejlesztő társaságok igencsak másképp értelmezik a helyi adókról szóló törvény bizonyos passzusait. A fővárosi önkormányzat és a Pénzügyminisztérium szerint a cégek szabálytalanul csökkentették az iparűzési adóalapjukat, a társaságok azonban valószínűleg perre mennek. Mfor.hu háttér.

Perre mehetnek (Mfor-montázs)

Közvetített szolgáltatásnak minősül-e a betonozás, burkolás, festés? Ezen vitatkoznak az ingatlanfejlesztő cégek és a fővárosi önkormányzat. Egy ellenőrzés során derült ki, hogy a két fél jogértelmezése jelentősen eltér egymástól. Az önkormányzat (és a Pénzügyminisztérium mint az önkormányzat felettes szerve) szerint a cégek ugyanis jogtalanul csökkentették iparűzési adóalapjukat az alvállalkozókkal kötött szerződések összegével.

A helyi adókról szóló törvény szerint az iparűzési adó alapját többféle módon lehet mérsékelni, így például az értékesített termékek beszerzési árával vagy a közvetítői szolgáltatások díjával. Az egyértelmű, hogy az ingatlanfejlesztők a megvásárolt telek árával csökkentik az adó alapját, az azonban már kérdéses, hogy ebben a szektorban mi minősül közvetített szolgáltatásnak.

Közvetített vagy sem?

Az ingatlanosok szerint az alvállalkozói szerződések is beleférnek ebbe a kategóriába, ezért ezek összege levonható. A Pénzügyminisztérium azonban másképp látja a helyzetet. A közvetített szolgáltatás esetében a közvetítőnek semmi köze nincs magához az ügylethez - magyarázta kérdésünkre Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium helyettes szóivője. Például ha telefontársaságok esetében a más hálózatba irányuló beszélgetések számlázására gondolunk, világos, hogy az egyik társaságon csak átfolyik az ügylet.

Ezzel szemben egy ingatlanfejlesztés esetében az alvállalkozói tevénység megmarad, hiszen épp az lesz a későbbi üzlet alapja. Ilyenkor nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról - érvel a tárca. Az ügyben valószínűleg nem fognak közeledni az álláspontok, így a bíróságnak kell majd eldöntenie, melyik félnek van igaza.

Sokba kerülne

Ha az önkormányzatnak, akkor az ingatlanosok alaposan a zsebükbe kell hogy nyúljanak. Az alvállalkozói szerződések az ingatlanok értékének átlagosan hetven százalékát teszik ki. A Világgazdaság számítása szerint ezek alapján évente másfélmilliárd forinttal kevesebb adót fizettek be csak a budapesti fejlesztő cégek. Ha figyelembe vesszük, hogy az adóhatóságok öt évre visszamenőleg vizsgálódhatnak, több mint hétmilliárd forintra rúg a vitatott adó mértéke.

És akkor még bele sem számoltuk, hogy a be nem fizetett összeg után késedelmi kamatot és mulasztási bírságot is felszámolhat az önkormányzat, vagyis összességében tízmilliárd forintos nagyságrendről van szó - csak Budapesten.

Budapest 143 milliárdot szedett be

Tavaly összesen 380 milliárd forint iparűzési adót fizettek be az önkormányzatoknak. A 3200 önkormányzat közül egyébként több mint 2600-an alkalmazzák az iparűzési adót.

Természetesen Budapesten folyik be a legtöbb pénz ebből az adónemből: a főváros a legfrissebb, 2005-ös adatok szerint két éve - amikor a teljes iparűzési adó bevétel 334 milliárd forint volt - 143 milliárd forintot szedett be. A "második helyezett" Pest megye ugyanebben az évben 34 milliárd forintra tett szert. A sort egyébként - 2,5 milliárd forinttal - Nógrád megye zárja.

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:

Ősszel kiderül, ráfizet-e az állam az iparűzési adóra
Június végén tárgyal az EB a magyar iparűzési adóról
Nem sért uniós jogokat az iparűzési adó a bizottság szerint