A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt időszakban többféle módon igyekszik támogatni a magyar termelőket és így a magyar gazdákat is. Ennek egyik módja az üzletláncokban és áruházakban található magyar termékek előtérbe helyezése. Példa erre a nemrég megalakult Magyar Gasztro Térkép Klaszter néven ismertté vált kezdeményezés, melyről az mfor.hu is beszámolt.
A május végi információk szerint azonban a Vidékfejlesztési Minisztérium nemrég kinevezett államtitkára, Budai Gyula az import UHT-tej és trappista sajtok ellen vette fel a küzdelmet, és arra ösztökélte az áruházláncokat, hogy azokat vegyék le a polcaikról, így helyezve előtérbe a magyar termékeket. Miután valamennyit finomodott Buday terve - hiszen az import termékeket ilyen formán egységesen "eltűntetni" nem lehet - pár nappal később sikerült megállapodnia az áruházláncok képviselőivel a kibontakozó tejpiaci válság elleni közös fellépésben, a továbbiakban pedig az eltérő kereskedelmi politika miatt az egyes képviselőkkel külön egyeztetések zajlanak majd. Annyi azonban már biztos, hogy az Auchan, CBA, Coop, Lidl, Spar és a Tesco hitet tett amellett, hogy kellő árualap biztosítása esetén készek segítően együttműködni a nagyobb mennyiségű hazai termék értékesítésében.
Mindenki védi a maga piacát
"Alapvetően helyes iránynak tartom ezt a fellépést" - fejtette ki véleményét az mfor.hu megkeresésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. "Ha minden áruházlánc egyszerre lépne az ügyben, az gyanússá válna, hiszen az unió árgus szemmel figyeli a tagállamok lépéseit, hogy azok nem ütköznek-e például uniós jogokba, nem sértik-e a versenysemlegességet". A főtitkár megjegyezte egyébként, hogy már csak azért is tartja ezt jó lépésnek, mert minden tagállam igyekszik védeni a belső piacát, főleg, ha mezőgazdaságról van szó.
Ezt igazolja egyébként az is, hogy Ausztriában például nem veszik meg a külföldi termékeket, főleg, ha az keletről érkezik az országba. Más országokban a piac védelme érdekében például szorosan összefonódik a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, sőt a finanszírozás is, nem ritkán egyes szektorokon is átívelve, a hatóságok pedig szigorú mércével és ellenőrzésekkel élnek az importtal szemben.
"Biztos vagyok benne, hogy minden áruházlánc hozzá tud majd tenni valamit ehhez az egységes fellépéshez: például magyar termékeket is bevonnak a leárazásokba, vagy a szórólapokba a magyar termékek kerülnek be a külföldi helyett" - mondta Vámos. A fellépés során ugyanis egyszerre kell figyelni a vásárló árérzékenységére, és az áruházlánc versenyképességére is.
Kemény piac: pillanatnyi érdekek diktálnak
Valójában az uniós szabályozás, a kvóta rendszer és a tagállamok belső piacvédelme ellenére is a tejágazat nagyon kemény piacon működik. "A termelő és a feldolgozó is pillanatnyi érdekek alapján cselekszik" - emelte ki Vámos György. Hiába működik kvótarendszer, változó, mikor alakul ki a piacon tejhiány, vagy többlet, más mellett ez pedig az árakat is jelentősen befolyásolhatja, persze sokat nyom a latba még az euró árfolyama is.
"A termelő és feldolgozó is az előbbiek függvényében vígan eladja külföldre a hazai piacon is hiányzó tejet" - árulta el a főtitkár. Mivel hazánkban gyenge a piacvédelem, a versenytársak is rákényszeríthetnek egy feldolgozót arra, hogy minél olcsóbb beszerzést tartson szem előtt, ahol az önköltség szinte már nem is számít. 2010-ben egyébként, amikor túlkínálat volt a piacon, egy liter tej felvásárlási ára 60-70 forint volt. 2011-ben ez 80-90 forintra emelkedett, az idei év első negyedévében pedig szintén 90 forintot adtak literjéért - tájékoztatott Vámos. Mivel ennyire hullámzó a piacon az export-import aránya, csak nagyvonalú becslések vonatkoznak arra, hogy mekkora lehet az import termékek részesedése, ráadásul több esetben elsőre nem is lehet pontosan megállapítani, hogy az adott termék tényleg hazai-e.
A főtitkár szerint nem ritka, amikor a magyar feldolgozó külföldről szerzi be az alapanyagot, hiszen az sokkal kedvezőbb áron érhető el, ha az adott országban túlkínálat van. Vagy a hazaiként jelölt tej bár tényleg magyar forgalmazású termék, annak származási helye már nem országon belüli helyet jelöl. Ugyanakkor van arra is példa, amikor szintén magyarként árult termék bár hazai tejből készült, annak származási helye Szlovákia.
2010-ben egyébként a magyar tejtermelés a KSH statisztikája szerint 1,64 milliárd liter volt, ami előző évhez képest közel 70 millióval esett vissza, ami 1990 óta soha nem látott mélységet jelentett. Ez megközelítőleg 1 százaléka az unió 150 milliárdos termelésének. A magyar tejkvóta 2 milliárd liter, melyet jellemzően közel 70 százalékban használ ki a tejágazat. 2010-ben egy liter pasztőrözött tej átlagos ára 195 forint volt, 2011 májusában 224 forintba került átlagosan, míg idén májusban 228 forintot kellet adni érte.
Székely Sarolta
mfor.hu
