A tavalyihoz képest az év első három hónapjában 9 százalékkal kevesebb kamat terhelte a büdzsét, egészen pontosan 412,4 milliárd forintot kellett fizetnünk adósságunk után. A háromhavi megtakarítás tehát 40 milliárd forint, ami közel megegyezik a teljes idei évben várt távközlési adó (hétköznapi nyelven telefonadó) 44 milliárdos előirányzatával. Egész évben a büdzsé egyébként 1237 milliárdos kamatkiadással számol (a teljes társasági adó 3,8-szorosa), ami - ha nem lesz drámai változás a világban, illetve a magyar gazdaság feltételeiben – nagy valószínűség szerint tartható lesz. Sőt. A kamatkiadások 12 havi gördülő összege ugyanis 1162,7 milliárdnál jár, vagyis ha az idei év hátralévő hónapjaiban pontosan ugyanannyi kamatot fizetne ki a költségvetés, mint a 2012-es év hasonló időszakában, akkor mintegy 74 milliárd összeg spórolható meg ezen a soron.
Millió forintban
Két dolgot azonban nem szabad elfelejteni. Egyrészt az idei évben hiába minden hónapban kisebb voltak a kiadások, mint 2012-ben, a kamatkiadások eltérő éves lefutása miatt ez nem jelenti azt, hogy - változatlan gazdálkodási feltételek mentén - most már minden hónap maximum annyi kamatkiadási teher lesz, mint tavaly. A másik pedig, hogy az MNB-kamatvágások a központi kormányzat kamatbevételeit is érintik (jelen helyzetben csökkentik), mivel a jegybank a nála vezetett Kincstári Egységes Számlán található költségvetési összegekre is az alapkamatot fizeti ki. Tehát a kamatbevételek is csökkentek, így a kamategyenleg mérsékeltebb megtakarítást eredményezhet.
Az alábbi ábrán láthatjuk a kamatkiadások lefutásának alakulását az elmúlt években. Az jól látszik, hogy a 2012-es év - amely éves 1202 milliárdos kamatkiadásával nominális rekordot hozott - végig magasabb pályát "futott be". Mivel az idei évi költségvetésben szereplő 1237 milliárdos tervszám magasabb a 2012-es ténynél, így ha nem történik jelentős fundamentális változás, jó eséllyel megtakarítás érhető el ezen a soron. (Különösen úgy, ha a japán jegybank is besegít.)
Millió forintban
A kamatbevételekkel még szebb
A 2013-as költségvetés 93 milliárdos kamatbevétellel számol, vagyis a bruttó 1237 milliárdos kamatköltség végeredményben 1144 milliárdos nettó kiadást jelent. Az elmúlt 12 hónapban – tehát tavaly áprilistól idén márciusig – a büdzsét összesen 1026,4 milliárd forintnyi nettó kamat terhelte. Tehát ha ebben az esetben is feltételezzük, hogy az idei év további hónapjaiban a nettó kamategyenleg olyan lesz, mint tavaly volt, akkor a megtakarítás még a fentieknél is több, 117,6 milliárd forint. Ez részben abból áll, hogy az idei év első három hónapjában tavalyhoz képest nettó szinten 30 milliárdot sikerült megspórolni, másrészt pedig abból a 87 milliárdból, ami a 2013-as tervszám (1144) és a 2012-es tényszám (1056,5) különbsége. A 2013-as költségvetésben ’12-höz képest a kamatkiadásokat 34 milliárddal növelték meg, a bevételeket ugyanakkor 53 milliárddal csökkentették, vagyis ha csak a tavalyi tényszámokat hozzuk, már akkor is van egy 87 milliárdos mozgástér.
Millió forintban
Mielőtt elköltenénk azonban ezt az összeget, ismét szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a kamatterhek éves lefutása jelentősen változhat, amiről nekünk nincs információnk. A változások azért lehetnek a tavalyi évekétől jelentősebben eltérőek, mivel az ország idén szinte teljes mértékben visszafizeti a 2008-as mentőcsomag IMF részét, márpedig annak a hitelnek a kamatozása lényegesen kedvezőbb.
szp
mfor.hu
