A második negyedévben az euróövezetben és a 27 tagú EU-ban egyaránt 1,0 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévhez, és 2,0 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest.
A harmadik negyedévben az euróövezeti gazdasági növekedéshez a háztartások fogyasztása 0,1 százalékponttal, az állami kiadások és a kereskedelem pedig szintén 0,1-0,1 százalékponttal járultak hozzá. A beruházások és a készletnövekedés hozzájárulása zéró volt a harmadik negyedévben a második negyedévi jelentős növekedés után.
A harmadik negyedévi GDP növekedés elsősorban az Unió legnagyobb nemzetgazdasága Németország gazdasági fellendülésre támaszkodott, ahol a harmadik negyedévi GDP az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal, az előző évihez képest pedig 3,9 százalékkal nőtt.
Görögország gazdasági teljesítménye a harmadik negyedévben 1,1 százalékkal esett vissza a másodikhoz képest és 4,5 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest.
A legnagyobb javulás Svédországban volt tapasztalható 2,1 százalékos negyedéves és 6,8 százalékos éves GDP növekedéssel.
A magyar GDP negyedéves bázison 0,8 százalékkal, éves összevetésben 2,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az Eurostat jelentése szerint. A második negyedévben a negyedéves növekedés 0,4 százalékos, az éves pedig 0,5 százalékos volt.
Összehasonlításképpen a harmadik negyedévben az Egyesült Államok gazdasága 0,6 százalékkal nőtt negyedéves és 3,2 százalékkal éves összevetésben, Japán gazdasága pedig 0,9 százalékkal negyedéves és 4,1 százalékkal éves összevetésben.
Szakértők az euróövezeti és az uniós GDP növekedés lassulását várják az idei utolsó negyedévben, ahogy az egyes országok megszorító programjai kezdik majd éreztetni hatásukat a közkiadásokban, illetve a világgazdasági növekedés lassuló üteme csökkenti az európai export iránti keresletet.
MTI
