2011 a reformok éve
Orbán Viktor miniszterelnök a költségvetési vita tavalyi nyitányán hangsúlyozta, hogy már „megkezdődött a nyugdíjreform, az oktatási reform, a közigazgatási reform, az egészségügyi reform és a közösségi közlekedési reform részleteiről szóló szakmai vitasorozat”. Ígérete szerint 2011 erről az öt reformról fog szólni. Ahhoz azonban, hogy az eddigi reformintézkedéseket számba lehessen venni, mindenekelőtt meg kell határozni a reform fogalmát - emelik ki a Nézőpont Intézet elemzői.
Reform alatt a Nézőpont Intézet az olyan szerkezeti átalakításokat érti, amelyek alapjaiban formálják át és teszik hatékonyabbá az adott intézményrendszer működését és finanszírozását. "Ennek megfelelően sem a válságkezelő, sem az értékrend szerinti, sem pedig a rendszerszintű stratégiai döntéseket nem azonosítjuk a reformokkal" - szögezik le.
De a sikeres reformoknak más feltételei is vannak. Azokat mindig hosszú döntési láncolat előzi meg, amelyben elkülöníthető a kormányszintű bejelentés, a vitairat megjelentetése, vagy a dilemmák, alternatívák megjelölése, egy végeleges koncepció, majd törvényjavaslat bemutatása, döntéshozatal, végrehajtás, kiértékelés, visszajelzés. "Ezek a lépések nem nélkülözhetetlenek a sikeres reformokhoz, egy-egy állomás kihagyható a döntés és a végrehajtás előtt" - figyelmeztetnek az elemzők.
Közigazgatás: félúton
A közigazgatás strukturális átalakítását a Fidesz már a választások előtt az egyik fő prioritásként tartotta számon. A gyors beavatkozásra azonban nem csak az olyan „reformkövetelmények” miatt volt szükség, mint bürokráciacsökkentés, az egyablakos ügyintézés kívánalma vagy az új, integrált minisztériumi rendszerre történő áttérés. Hanem azért is, mert az akkor még regionális közigazgatási hivatalok 2008 vége óta alkotmányellenesen működtek: az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet nem látta el egyetlen szerv sem. A reformfaktor mellett tehát ez utóbbi, válságkezelést igénylő helyzet is hatékony megoldásért kiáltott.
A megoldás ütemezése azt mutatja, hogy a téma a Fidesz számára nem egyszerűen közigazgatás-politikai, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt: az új Országgyűlés által meghozott második törvény szeptember 1-jével visszaállította a megyei közigazgatási hivatalokat, illetve az azok által a helyhatóságok felett gyakorolt törvényességi felügyeletet. Az átalakítások második lépcsőfoka a 2011. január 1-től az előbbiekben tárgyalt közigazgatási hivatalokat „váltó” kormányhivatalok felállítása volt: az új, integrált ügyfélszolgálati irodákat is működtető, Nemzeti Államigazgatási Központ által koordinált hivatalokhoz 15 olyan területi közigazgatási szerv tartozik ezentúl, melyek eddig az egyes minisztériumoknak voltak közvetlenül alárendelve.
A reform harmadik, valamint negyedik állomása a várhatóan jövő nyárig kidolgozandó, majd 2013- tól „működő” járási hivatalok rendszere és a mostani ciklus végére felállítani tervezett közigazgatási bíróságok lesznek. Fentiek tükrében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által levezényelt, illetve levezénylendő átalakítások május óta komoly konepciózusságot mutatnak - állapítja meg a Nézőpont Intézet.
Nyugdíjreform: kényszerpálya szülte
Az új kormánynak hivatalba lépését követően hetek alatt újra kellett gondolnia „gazdasági alapadatokra” vonatkozó elképzeléseit. Míg korábban a 2010-es évre 7-7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt tartottak elképzelhetőnek, addig a kormányváltást követően – lényegében brüsszeli nyomásra – ez az adat hamar 3,8 százalékra módosult - emlékeztetnek az elemzők. (A tavalyi költségvetési fordulatokról itt olvashat: A decemberi 430 milliárd pluszon múlik a siker.)
"Ezzel a második Orbán-kabinet kényszerpályára került, s a kijelölt hiányok tartása, illetve az államadósság leszorítása deklaráltan is elsődleges gazdaságpolitikai célokká váltak" - szögezik le a Nézőpont Intézet szakemberei. Ezt a kényszerpályát erősítette az is, hogy 2010-ben világossá vált: nem fog tudni a kormány megállapodni az EU-val a nyugdíjreform költségvetésben való elszámolhatóságáról.
A Nézőpont Intézet szerint a nyugdíjakkal kapcsolatos intézkedések első része - a magánnyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapos befagyasztása - inkább válságkezelő jelleggel született meg, utána viszont a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése reformértékű lépésnek tekinthető.
Bár az uniós szervek a „nyugdíjkérdés” lezárását továbbra is lebegtetik, eddig megtett lépéseivel a magyar kormány valójában előremenekült, így a nyugdíjreform első, magánnyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos lépése lezártnak tekinthető. A következőkről – a rokkantnyugdíjak rendszerének felülvizsgálatáról, az egyes szociális juttatások tb-kasszáról történő leválasztásáról, illetve a minden tb-tagra kiterjedő egyéni nyugdíjszámlák rendszeréről – várhatóan 2011 első negyedévében születik majd döntés - olvasható az elemzésben.
Egészségügy: egyelőre nem világos, hogy lesz ebből reform
Miután az új egészségügyi kormányzat tavaly nyáron gyors, az ágazat szereplőinek tetsző döntéseket hozott az előző vezetés alatt komoly kritikákat kiváltó ügyekben (rezidensrendelet, minimum feltételrendszer, patikaliberalizáció, stb.), jelentős várakozás és bizalom övezte a szakma részéről a folytatást.
A reform szót ugyan kerülve a terület irányítói több ízben utaltak rá, hogy 2011-ben elindul a komolyabb változás, „a tabuk ledöntése” az ágazaton belül. Ennek megalapozásaként az egészségügyi szabályokat több helyen átrendező törvénycsomagot fogadott el a parlament december végén. A módosítás tartalmazta "az ágazat megmentését célzó” Semmelweis Terv vitairat több elemét is. A dokumentum leginkább alapelveket foglal magában és elsősorban a szakmai közvéleménynek szól.
Tehát bár van nyilvános, az ágazat különböző területein változtatásokat célzó vitairat, konkrét, átfogó reformra vonatkozó bejelentés nem hangzott el. Egyelőre nem világos, mit és hogyan szeretne reformálni a kormányzat az egészségügyben a kezdeti válságkezelésnek szánt intézkedések után - vélik a Nézőpont Intézet szakemberei.
Oktatás: a felsőoktatás lehet idén terítéken
Az oktatás ügyét a kormány megalakulása óta hangsúlyosan kezeli. Az oktatásban történő átalakításokat két részre szükséges bontani: a közoktatás és a felsőoktatás területén végbemenőekre.
Hoffmann Rózsa államtitkár már 2010. május 28-án beterjesztette a közoktatási törvény első – inkább csak szimbolikusnak nevezhető – változtatását, melyben visszaállították az alsó tagozatokban a buktatás lehetőségét, illetve a szöveges értékelést. A változás szeptember 1-től lépett hatályba. E mellett néhány további elemét módosították az oktatási rendszernek, de teljes, rendszerszintű átalakításra nem került sor.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium december 3-án közzétette a közoktatás átalakításához kapcsolódó vitaanyagot, mely koncepcióhoz december 30-ig várta az államtitkárság az észrevételeket. Szintén december 3-án vált nyilvánossá a pedagógus életpálya-modell kialakításához kapcsolódó törvénykoncepció vitaanyaga. Csakúgy, mint a közoktatás reformjához, ebben az esetben is a december 30-ig várta a tárca a szövegszerű javaslatokat.
Tavaly november 3-án jelentette be Hoffmann Rózsa, hogy elkészült a felsőoktatási törvény módosításához kapcsolódó vitaanyag. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) már számos ponton kritizálta a vitaanyag hallgatói jogokkal kapcsolatos megállapításait.
A kormány jogalkotási programjában nem szerepel a közoktatás, ellenben a felsőoktatás igen, 2011-ben új felsőoktatási törvényt kívánnak alkotni, a jogalkotási program júniusra teszi a várható elfogadást.
Közösségi közlekedés: egyelőre csak beszélnek róla
A közösségi közlekedés területén tervezett átalakításokról hallani a legkevesebbet. Amit tudni lehet, hogy 2011 végére tervezik megalakítani a Nemzeti Közlekedési Holdingot, a MÁV-ot és a Volán-társaságokat egyetlen közös holdingba tömörítve - olvasható a kedden megjelent elemzésben.
Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár tavaly októberben 2010 végére ígérte a közösségi közlekedés strukturális problémáinak távlatos orvoslására vonatkozó átfogó stratégia elkészülését. Ugyan már nyáron is sor került hasonló bejelentésre, illetve egyes lapértesülések szerint már akkor elindult a három különálló cégben működő MÁV-Start, a gépészet és a vontatás összevonásának előkészítése, és a Volán-társaságok holdinggá alakításának ötlete is felmerült, de a folyamatnak látható jele egyelőre nem mutatkozott. Ám eközben 2010. május óta a forgalomszüneteltetett vonalszakaszokon folyamatosan zajlott az újraindítás.
mfor.hu
