2012-ben a kormány egyik legfontosabb feladatának a költségvetési hiánycél tartósan 3 százalék alatt tartását tűzte ki célul, melyet úgy tűnik, sikerült is megvalósítani. Bár csak másodjára, de mégis sikerült olyan csomagot összeállítani, mely - elméletileg megszorítások nélkül - elvezet a célhoz. A nagy igyekvés érthető, hiszen ha nem teljesíti hazánk az EU előírását, és nem kerülünk ki a túlzott deficiteljárás alól, akkor megvonják az uniós forrásokat, ami garantálná a recessziót a magyar gazdaságban.
Három a Matolcsy-csomag
Az év utolsó negyedéve nagyrészt Matolcsy György csomagjairól szólt. Mint ismert, októberi 5-ig kapott haladékot Magyarországot, hogy előálljon egy olyan intézkedéssorozattal, mely jövőre is biztosítja a költségvetés 3 százalék alatti hiányát. Határidőre el is készült a csomag, melynek egyes elemei már a bejelentés előtt kiszivárogtak a sajtón keresztül, így túlságosan nagy meglepetést mondhatni nem okoztak.
Az első csomag 397 milliárd forintos megszorítás tartalmazott 2013-ra. Alapvetően a piac optimistán fogadta a csomag részleteit, ám a jó hangulat legfőképpen a jegybankra tervezett pénzügyi tranzakciós illeték visszavonásának volt köszönhető.
A gond csak az volt, hogy már a csomag bejelentése előtt hetekkel egyes elemzők azt fejtegették, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos forrásigénye miatt is legalább 500 milliárd forintos lyuk tátong a jövő évi büdzsében. Ezek után nem volt nehéz összerakni azt, hogy az első csomag kevés lesz. És nemcsak a hazai elemzők szemében tűnt kevésnek a közel 400 milliárd forintos csomag, de az EU sem találta elégségesnek. Matolcsy György a második csomagot ismertető sajtótájékoztatóján elárulta, hogy megkapták a hivatalos jelzést Brüsszelből, és úgy vélik, 3,7-3,9 százalék lesz a jövő évi hiány a korábban bejelentett intézkedések ellenére is. Ez pedig azt jelenti, hogy még mindig 300-400 milliárdot vár az Európai Bizottság hazánktól.
Október 17-én így bemutatásra került a második Matolcsy-csomag, mely az elsőhöz képest pont ellentétes véleményeket váltott ki a szakemberekből: míg azt kevesellték, ennek a méretét már túlzónak találták. Hét lépésben újabb 367 milliárd forinttal toldotta meg a kormány a jövő évi költségvetést. A második csomag viszont már nagyobb visszhangot váltott ki, hiszen az egyik lépés szerint a bankadó a duplájára emelkedik. Ezzel egyébként a 2011 év végén, a bankokkal kötött szerződést is felrúgta Matolcsy, annak egyik pontja ugyanis a bankadó jövő évi feleződéséről, majd a 2014-től történő teljes kivezetéséről szólt. Nem titkoltan ennek hatására Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke is felajánlotta a lemondását, ha a bejelentett, bankokat sújtó részből törvény lesz. Mint később kiderült, ígéretéhez tartotta magát, és november 13-án lemondott a tisztségéről.
Sőt, ezek után már a Nemzetközi Valutaalap is megszólalt. A szervezet magyarországi képviselője, Iryna Ivaschenko a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az intézkedések szembemennek a szervezet ajánlásaival, emellett a kiegyensúlyozott konszolidáció helyett ad hoc jellegű intézkedéseken alapul a kiigazítás.
November hetedikén aztán mindenki számára ismertté vált az Európai Bizottság egyes országokra vonatkozó jelentése, melyből megtudtuk, hogy a kormánynak sikerült elérnie a célját. Az Unió által is elismerten 3 százalék alatt lehet a jövő évi költségvetési hiány, DE... 2014-re ismét 3,5 százalékot prognosztizálnak. A hazai kormánytagok közül néhányan ezt megalapozatlan jóslásnak titulálták, mégis úgy tűnik, hogy komolyan vették, hiszen 9 nappal később jött a harmadik, és egyben utolsó "már csak" 90 milliárd forintos értékű Matolcsy-csomag, melynek legfőbb eleme, hogy 2013-as szinten a bankadó örök marad. Ugyanakkor háromkulcsos lesz a társasági adó, központi bevétel lesz a közműadó, és emelkedik az energiacégek adója is.
A Matolcsy-csomagok történetére végül november 20-án került pont, hiszen az Országgyűlés ekkor elfogadta a kiigazító lépéseket.
Egy pozitív "csomag"
Bár nem a szó eddig használt értelmében vett csomagról van szó, mégis érdemes megemlékezni a jövő évi büdzsén hatalmas lyukat ütő, ámde pozitív intézkedéseket tartalmazó intézkedéssorozatról. A munkahelyvédelmi akciótervet a költségvetési júniusi elfogadását követően pár nappal jelentette be a kormány, melynek forrásigénye 300 milliárd forint, amivel nem számoltak a büdzsében. A lényege a foglalkoztatás növelése, a munkahelyek megtartása, a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek egyszerűsítése, illetve az adórendszer átalakítása. Az egyes foglalkoztatási csoportok után érvényesíthető adókedvezmények mellett ennek köszönhető a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) is.
Székely Sarolta
mfor.hu
