Tíz évre is eltilthatják a gazdasági tevékenységtől a csalókat
A közügyektől eltiltáshoz hasonló mellékbüntetéssel is kibővítené a tárca a Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusait. Ez a gazdasági tevékenységtől eltiltás lenne, amely - annak ellenére, hogy mellékbüntetésként szerepelne a Btk.-ban - más szankciók kiszabása nélkül is megállná a helyét. A tervezet szerint akit gazdasági bűncselekményen kapnak rajta - itt praktikusan a cégvezetőkről, egyéni vállalkozóról, felügyelőbizottsági tagokrók van szó -, az legalább egy, legfeljebb tíz évig lenne eltiltható a gazdasági részvételtől.
Eltiltás többek között csalás, adócsalás, csődbüntett, pénzmosás, köz- és magánokirathamisítás, számviteli rend megsértése esetén jár - ebben összességében nincs is semmi meglepő. Az azonban már legalábbis elgondolkodtató, hogy a "munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás" is maga után vonhatná az eltiltást. Ez pedig praktikusan a feketén foglalkoztatást jelenti - de akár a szürkét is. Vagyis azt, ha valaki minimálbérre (vagy duplájára) jelenti be alkalmazottait, a bér többi részét pedig zsebbe adja.
Tartozásmentes közbeszerzés
A tervezet tartalmaz egy passzust a közbeszerzések tisztára mosására is - vagy legalábbis arra, hogy adócsalók ne jelenhessenek meg a közbeszerzési tendereken. Tavaly nyáron már benyújtott a kormány egy javaslatot "A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából történő módosításáról" címmel, ám azt végül visszavonta, mert szakmai vélemények szerint nem akadályozott volna meg semmit.
Ezt követően idén is alkotott a kabinet egy tervezetet "A vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából történő törvénymódosításokról". Ez nagy vonalakban meggyorsítja a teljesítést követő fizetést és gördülékenyebbé teszi a fizetésképtelenség kimondását.
Közös lenne a felelősség
Az új elképzelés egy plusz paragrafussal egészítené ki az adózás rendjéről szóló törvényt. Ennek lényege, hogy százezer forint feletti megbízás esetén az alvállalkozó csak akkor juthat hozzá pénzéhez, ha bemutat egy igazolást arról, hogy nincs adótartozása. Ez a pénzvisszatartás nem vonatkozik az áfatartalomra - emeli ki a jogszabályterv.
Ha a fővállalkozó annak ellenére kifizeti alvállalkozóját, hogy az a nyilatkozatot nem szerezte be és nem mutatta meg, akkor a továbbiakban előbbinek is felelősséget kell vállalnia a köztartozás megfizetésében. Vagyis adott esetben neki kell állnia azt.
Ha az adóhivatal az igazolás kiadásával kapcsolatban megállapítja, hogy az érintettnek köztartozása van, végrehajtó szervként lefoglalja az alvállalkozónak járó díjazást. Ebből - ha elég - kiegyenlíti a tartozás mértékét, a többit pedig az alvállalkozó rendelkezésére bocsátja.
Hasonló a helyzet az ajánlattevő és -kérő viszonyában is: a kiíró csak úgy fizethet a megbízott vállalkozásnak, ha az bemutatja az igazolást, amely szerint nincs köztartozása. A különbség annyi, hogy az ajánlattevő nem kapja meg büntetésül a közös felelősséget, ha az igazolás megléte nélkül fizet. Ha a megbízási viszony kapcsolt vállalkozások között alakul ki, az elmulasztott iratbemutatás azt a következményt vonja maga után, hogy a köztartozásért a kapcsolt válllakozások mindegyike felelni fog - adott esetben egy harmadik-negyedik leányvállalat is.
F. Szabó Emese
