2013 januárjában a pénzromlás üteme 3,7 százalék volt 2012 azonos időszakához képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentéséből. A mostaninál alacsonyabb inflációra 2011 szeptemberében volt utoljára példa, amikor is 3,6 százalékkal volt drágább az élet az egy évvel korábbiakhoz képest. Decemberben egyébként még 5 százalékos volt a fogyasztói árindex.
A jelentősebb mértékű januári csökkenés annak köszönhető, hogy már kikerült a bázisból a tavalyi áfaemelés hatása, viszont a januártól életbe lépett energia árának 10 százalékos csökkentése majd csak a február havi statisztikában fog megjelenni, a távfűtés árcsökkentése pedig márciusban érezteti hatását az indexben, így akár további csökkenés is jöhet majd az előttünk álló pár hónapban. Annak, hogy késve jelenik a rezsicsökkentés hatása az adatokban az az oka, hogy az árváltozás akkor kerül kimutatásra az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni.
Az infláció csökkenése - a nagyon gyenge GDP-adat mellett - egyébként tovább ösztökélheti a Monetáris Tanácsot a jegybanki alapkamat csökkentésére, ez viszont kedvezőtlenül érintheti a forint árfolyamát.
Előző év januárjához viszonyítva a szezonálisan kiigazított maginfláció, vagyis az élelmiszereket és az üzemanyagok árát nem tartalmazó index megegyezett a fogyasztói árindexszel, vagyis 3,7 százalék volt. Ugyanakkor a a nyugdíjasok esetében a pénzromlás üteme ezt a mértéket meghaladta, mivel 4 százalékot közölt a KSH. (Az MNB tegnapi közlése szerint a kamatdöntések során különösen figyelembe vett inflációs alapmutatókat februártól a KSH által publikált statisztika megjelenését követő munkanapon 9.00 órakor teszik közzé.)
Az élelmiszerek húzták az éves inflációt
2012 januárjához mérve az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (18,3 százalék), a tojás (17,0 százalék), a liszt (15,2 százalék), a sertészsiradék (14,5 százalék), az étolaj (9,9 százalék), a sertéshús (8,2 százalék) és a párizsi, kolbász (8,1 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében átlag alatti, 3,1 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,4, a helyi tömegközlekedés 5,2 százalékkal drágult. A háztartási energia szintén átlag alatti, 2,4 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 12,1, a vezetékes gáz 3,1 százalékkal drágult, míg a távfűtés esetében 8,5 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. Szintén átlag alatt drágultak a ruházkodási cikkek (0,8 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2012. januárhoz képest.
Egy hónap alatt...
2012 decemberéhez képes 0,8 százalékos volt a hazai fizetőeszköz romlásának üteme. Ezen belül az élelmiszerek 1,6 százalékkal drágultak. Növekedett az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség és gyümölcs – (10 százalék), a csokoládé, kakaó (4,2 százalék), a száraztészta (3,8 százalék) és a kávé (2,3 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, 2,6 százalékkal, meghatározóan a jövedéki adó mértékének emelése miatt. A ruházati cikkekért átlagosan 3,3 százalékkal kellett kevesebb fizetni, míg a háztartási energia ára 1,2 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,5 százalékkal csökkent egy hónap alatt. Az eddigieken kívüli termékek körében szintén átlag feletti drágulás következett be (1,2 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyezően drágultak a szolgáltatások (0,8 százalék), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 5,6, a helyi tömegközlekedés 4,5, a szemétszállítás 3,5 százalékkal nőtt.
Székely Sarolta
mfor.hu
