Az áfa-csalás tipikus példája, amikor papíron megutaztatják a cukrot - utalt az ágazatban gyakran hallható gyanús ügyletekre Bráth Zoltán, a Magyar Cukor Zrt. elnöke, aki ennek módjáról a lapnak nyilatkozva elmondta: a feldolgozótól egy magyarországi cég megvásárolja az árut, amit tovább adnak egy uniós bejegyzésű - általában szlovák vagy román - vállalkozásnak, s mivel az EU területén nem kell fizetni az országok között áfát, így a külföldi cég könnyedén tovább értékesítheti a cukrot egy magyarországi fantomtársaságnak, amely eladja a szállítmányt - hivatalosan, áfával - egy áruházláncnak vagy kereskedelmi társaságnak.
A cikkben szereplő példa szerint két nappal azután, hogy a kaposvári gyár eladta a cukrot, az Alföldön 15 forinttal olcsóbban lehetett hozzájutni. A zrt. feljelentést tett, az ügy tudomásuk szerint jelenleg ügyészségi szakban van.
Bráth Zoltán - osztva az Élelmiszer-feldolgozó Országos Egyesületének javaslatát - úgy vélekedett: az illegális élelmiszerkereskedelem területén tapasztalt sok milliárdos trükközés ellen talán az egyszámjegyű áfa bevezetése jelenthetne megoldást, akkor sokan már nem kockáztatnának.
Az egyesület felmérésére hivatkozva a cégvezető elmondta: Magyarországon évente közel 3.000 milliárd forintnyi élelmiszert értékesítenek. Ennek az áfa-tartalma 750 milliárd forint, amelynek csaknem egyharmada a feketekereskedelemben csapódhat le.
MTI
