A Széll Kálmán Tervet március elsején ismertette a kormány, akkor 26 konkrét intézkedést soroltak fel, melyeket végre szeretnének hajtani. Azóta több területről a részletek is kiderültek, de vannak még "fehér foltok" a csomagban. Az mfor.hu most azt a 11 intézkedést vette sorra, melyeknek határidejét július elsejére szabta meg a kormány, kíváncsiak voltunk, ezek kidolgozása hol tart, mit tudni róluk.
1. A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentjük a miniszterek szabadságát
A Széll Kálmán Terv első pontja, ez viszonylag könnyen kipipálható, hiszen egy törvénymódosítás az egész. A lépés inkább csak gesztusértékű, a választópolgárok felé azt demonstrálja a kormány, hogy saját magán kezdi a spórolást.
2. 2011. április elsejétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszerfinanszírozási rendszer kialakítása érdekében
Ezt a pontot is kipipálhatja a kormány, hiszen Szócska Miklós államtitkár már május közepén bejelentette, hogy döntés született a gyógyszerkassza megvágásának részleteiről. A legfontosabb intézkedés talán az, hogy az eddigi 12-ről 20 százalékra emelik a gyógyszergyártók különadóját, melyet a támogatott készítmények után kell fizetni. Emellett súlyos szabálytalanság esetén a gyártókra kiszabható bírság is hússzorosára nőne. A kormány régi terve, hogy azokat a gyógyszereket, melyek már nem rendelkeznek szabadalmi védettséggel (generikus készítmények) olcsóbbá tegyék, erről is döntés született.
A javaslat szerint a gyógyszergyártók orvos-látogatók után fizetendő díját megdupláznák, évi 5 millió forint helyett, 10 millió forintra emelnék. Szócska Miklós arra is kitért, hogy a kormányülésen azt is eldöntötték: még az idén életbe lépő módosításokhoz kapcsolódóan, a 2012-es és 2013-as évekre vonatkozóan is a gyógyszertámogatási rendszer további átalakítása szükséges.
3. 2011. július elsejéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
Ez az a pont, ami továbbra is homályos, egyelőre nem tudni arról, hogy kormányzati döntés született volna az ügyben. Azt már március vége óta tudjuk a Nézőpont Intézet kutatásából, hogy a magyarok 81 százaléka támogatná a rezsi befagyasztását, azaz kijelenthető, hogy igény lenne rá, csak az nem világos, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Ugyanakkor rövidtávú megoldásként értékelhető, hogy a kormány augusztus végéig meghosszabbította a gázártámogatási rendszert. Nagy Anna kormányszóvivő, amikor április végén bejelentette a támogatás jogosultsági időszakának meghosszabbítását, emlékeztetett arra, hogy a gázár támogatását szeptember elsejétől egy kibővülő lakásfenntartási támogatási rendszer váltja fel.
4. 2011. július elsejéig az országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt.
Ebben a kérdésben is jól áll a kormány, hiszen a nemzeti fejlesztési miniszter június 11-én benyújtotta a törvényjavaslatot a parlamentnek, azaz legfeljebb néhány napos csúszás lehet a július elsejei megszabott határidőhöz képest. Lényeges pontja a törvényjavaslatnak a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, valamint a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése.
A törvényi szabályozás egyebekben kiterjed a környezetvédelmi, és szociális szempontokra is. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg.
5. 2011. július elsejéig elkészítjük az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítjük a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat, a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter május végén parlamenti meghallgatásán megerősítette, hogy júliusban új közmunkarendszer jön létre a belügyminiszter irányítása alatt. Június elején Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkára az mfor.hu kérdésére azt mondta: költségvetési akadálya nem lesz az új közmunkaprogramoknak, hiszen a 2012-es forrásokat megduplázták. Egyelőre tehát jól haladnak ezen a területen is a kidolgozást tekintve, legfeljebb amiatt fanyaloghatunk kicsit, hogy pont a részletekről tudni keveset: hol, hány órában, mennyiért fognak dolgozni a közmunkások?
6. 2011. július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotjuk azokat a jogszabályokat és létrehozzuk azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.
Az új rokkanttá nyilvánítási rendszerről egyelőre nem sokat hallani, az viszont biztosnak tűnik, hogy az év második felében megkezdődik a jelenlegi rokkantellátások felülvizsgálata. A kormányszóvivő szerint most csak a korhatár alatti, harmadik kategóriába sorolt rokkantakat vizsgálják felül, ez nagyjából 220 ezer embert jelenthet. A kormány abban bízik, hogy ennek a tömegnek akár a felét is visszaterelheti a munkaerőpiacra - emelte ki a kormányszóvivő. A konvergencia terv szerint ettől az idén 12, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forintos megtakarítást remélnek.
7. 2011. július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására.
Talán a legnagyobb társadalmi elégedetlenséget kiváltó pont, hiszen a rendvédelmi dolgozók és más érintett szakmák képviselői szinte folyamatosan tüntetnek az intézkedés ellen. A kormány azonban elszántnak tűnik, sőt már Schmitt Pál köztársasági elnök is aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely csökkenthetővé, illetve szociális ellátássá alakíthatóvá, valamint megszüntethetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást.
Az alkotmánymódosítás kimondja, hogy nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők - az indoklás szerint például a 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonuló nők - is részesülhessenek nyugdíjban. Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője elmondta: azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd.
8. 2011. július elsejéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal, és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt kidolgozza az új közszolgálati életpálya modelleket.
Szorosan kapcsolódik az előző ponthoz, itt azonban egyelőre szinte semmilyen előrelépés nem tapasztalható. A kormány a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteivel folytatott tárgyalásokon rendre ígéretet tesz arra, hogy kidolgozza az életpályamodellek részleteit, azonban erről szinte semmilyen konkrétum nem ismert.
9. 2011. július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium felülvizsgálja a táppénz-folyósítás szabályait és javaslatot tesznek azok átalakítására.
Erről a pontról még az elsők között, április végén döntött a kormány. Egyrészt már májustól a felére csökkentették a táppénz maximális összegét; a korábbi bruttó 10 400 forintról 5200 forintra csökkent a napi ellátás plafonja. Másrészt új büntetőjogi kategóriát, a költségvetési csalást alkotta meg a kabinet, ami a táppénzcsalásokat is érinti, az elkövetők ezentúl két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.
10. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszertámogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
A 2. pontban már volt szó a hatékonyabb gyógyszerfinanszírozásról, azon felül egyelőre nem születtek kormányzati döntések. Azaz egyelőre csak az biztos, hogy a gyártók befizetései emelkednek, a támogatási rendszer átalakításáról és a lakosság terheinek alakulásáról egyelőre nem tudni semmit.
11. 2011. július elsejéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
A 9. pontban már említettük, hogy ezt is letudta már a kormány, hiszen szigorították a Büntető törvénykönyvet, így már akár letöltendő szabadságvesztést is ki lehet szabni.
Beke Károly
mfor.hu
