A 2009. évi adóváltozások iránya jó, s azzal mindenki egyetért, de a 145 milliárd forintos nettó tehercsökkenés messze elmarad attól a mértéktől, amelyet az üzleti élet és a közgazdászok egyaránt szükségesnek tartottak - mondta Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a 2006. évi kiigazítás során mind a miniszterelnök, mind a pénzügyminiszter átmenetinek nevezte a megszorító lépéseket, s 2009-től egy új, gazdaságélénkítő adócsomag bevezetését ígérte.
"A most megismert adóváltoztatások olyan csekélyek, hogy azt szükségtelen volt kormányfői vagy pénzügyminiszteri szinten bejelenteni, elég lett volna a közlönyben kihirdetni" - magyarázta a kutató.
Palócz Éva véleménye szerint évi 300-400 milliárd forintos nettó adócsökkentés az üzleti szféra számára már komolyabban érzékelhetővé vált volna. Ilyen nagyságrend mellett erőteljesebben lehetett volna csökkenteni tb-járulékot, és nemcsak a havi 140 ezer forintos jövedelemig. Emellett a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatárát jóval 2 millió forint fölött kellett volna meghúzni.
Közgazdászok között egyetértés van abban, hogy egy 300-400 milliárd forintos kiadáscsökkentés most még nem okozna különösebb feszültséget a költségvetésben, miközben a következő 300-400 milliárd forrását már nehezebb lenne összeszedni - jelentette ki a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a kormány által javasolt járulékcsökkentés nem javítja a versenyképességet, azzal, hogy a tervezett 5 százalékpont helyett csak néggyel csökkentek a bérjárulékok, nem élénkül a gazdaság. Így ettől semmilyen pozitív hatás nem várható - tette hozzá. Ugyanakkor a különadó megszüntetése és az adóalap csökkentő illetve azt növelő tételek szűkítése mindenképpen üdvözlendő - mondta az adószakértő.
Jogellenes az adózás rendjéről szóló törvény módosítása során tett javaslat, amely szerint a 250 ezer forint feletti készpénzfizetést 20 százalék mulasztási bírsággal sújtaná az adóhatóság - mondta Zara László.
Kifejezetten támogatandónak nevezte ugyanakkor, hogy adómentesek maradtak a természetbeni juttatások, és hogy megszűnt a 400 ezer forintos felső korlát. Az szja bevétel ezzel csökken, viszont növekszik a személyes fogyasztás. Ennek azonban nincs köze a gazdaság élénkítéséhez - mondta.
A cégautó vagyon alapú adóztatását a Magyar Adótanácsadók Egyesületének különösen pozitívnak tartja, 2001-ben maga is javasolta ezt Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszternek. Ez az adóztatás bezár egy kiskaput, eddig csak a cégautók harmada után fizettek adót. A többit úgy adminisztrálták, hogy a magáncélú utak is a cég érdekében történtek - mondta.
A joggal való visszaélésnek tartja viszont Zara László a kötelező banki átutalást, amelynek az elmulasztását adóbírsággal fenyegeti a javaslat. Ha ebből törvény lesz, azt az Alkotmánybíróságon támadja meg az egyesület - ez ugyanaz, mint a házipénztár adója volt. A javaslat úgy szól, hogy ha bankszámla nyitására kötelezett adózó 250 ezer forint felett fizet készpénzben, akkor az adóhatóság a 250 ezer forint feletti részre 20 százalékos mulasztási bírságot szab ki.
