A gazdasági napilap cikke szerint a megoldást az MFB Zrt. számára nyújtott kormányzati árfolyam-garancia, illetve az új szabályok szerinti árfolyam-fedezeti ügyletek kínálják. Itt az MFB által devizában felvett kölcsönök árfolyamát felvételkori árfolyamon fixálják, az állam pedig árfolyam-garanciát nyújt a kölcsön mögé. A garancia lehívására ugyanakkor nem kerül sor, mivel a hitelek megújításakor mindent újraszámolnak. Ebben az esetben az ügyletek ráadásul a költségvetést sem terhelik, sőt az MFB mérlegében sem szerepelnek, tekintve, hogy függő tételről van szó.
A devizahiteleseknél ugyanakkor nem forrás-, hanem eszközoldalról kellene beállítani ezt a garanciát. A felelősségmegosztás elvét azzal lehetne érvényesíteni, hogy a hiteladós számára a végtörlesztésnél, illetve az árfolyamgátnál alkalmazott szinten fixálnák az árfolyamot, az e feletti részre vállalna portfóliószinten fedezetet az állam.
Amennyiben ezt jogszabályi formában mondatnák ki, elkerülhető lenne, hogy minden egyes hiteladóssal "egyedi" árfolyam-fedezeti ügyletet kössenek, az állam (vagy egy általa kijelölt szerv, például az ÁKK Zrt.) minden egyes törlesztéskor megtéríti a fixált és tényleges árfolyam közötti különbözetet. Praktikusan ez - mivel lényegében mindenütt máshol volt a forduló - mindennapos elszámolást jelent majd, a bankok naponta kimutatják az állam felé, hogy a napi árfolyamhoz képest mennyi az aktuális különbözet. Természetesen ettől kezdve a fixált szinten kellene számítani az adós tőketartozását is - ismerteti a Napi Gazdaság.
mfor.hu szerk: Ebben az esetben a devizahiteleket nem forintosítanák, márpedig a kormányzati cél - véleményünk szerint - egyértelműen a forintosítás annak érdekében, hogy az MNB veszteségei csökkenjenek.
MTI
