Idén tavasszal és nyáron több ötlet is megjelent a devizahitelek forintra váltásával kapcsolatban, a jegybank szakemberei ezeknek akartak most szakmai hátteret adni - hangzott el az MNB Szemle csütörtöki bemutatóján. A jegybankon belül Balás Tamás és Nagy Márton írtak egy tanulmányt az átváltás hatásairól, költségeiről, ezt mutatták be most.
Nem megoldás a tömeges átváltás
"A devizahitel-állomány 2003 és 2008 között gyorsan épült fel Magyarországon, a leépülési periódus azonban nagyon hosszú, ugyanis a hitelek átlagos futamideje 13-15 év" - mondta a tanulmány kapcsán Nagy Márton. A fentiek miatt még akkor is nagyon nehezen épülne le az állomány, ha nem lenne új kibocsátás.
Az MNB szakembere szerint egy gyors, nagymértékű, tömeges átváltás azért nem megoldás a jelenlegi problémára, mert az költségtranszfert és árfolyamkockázati transzfert jelentene, ami növelné a sérülékenységet. "A családoknak akkor van indítékuk átváltani a hitelüket, ha a havi törlesztőrészlet nem emelkedik. A fennmaradó terheket azonban valakinek át kell vállalnia" - mutatott rá a költségtranszfer lényegére Nagy Márton.
A jegybank szakértőinek becslései szerint ezek a terhek a legjobb esetben is több százmilliárd forintot tennének ki. Ha például a jelenelgi árfolyam- és kamatkondíciók mellett történne meg az átváltás, akkor annak nagyságrendileg 700 milliárd forint lenne a költsége, de ha a hitel felvételekor tapasztalt árfolyamot és kamatot vesszük figyelembe, akkor ez akár több ezermilliárd is lehet.
"A hitelek átváltásával hazánk nettó külső adósságállománya nem változna, azonban a háztartások terheit át kellene vállalni a vállalatoknak, az államháztartásnak vagy a külföldnek. Azaz a háztartások nyitott devizapozícióját egy másik szereplőnek kellene átvállalnia, ez a már említett árfolyamkockázati transzfer" - mondta a tanulmány szerzője. Ha az állam vállalná át a terheket, akkor az ő zárt devizapozíciói nyílnának ki, az így megjelenő árfolyamkitettség pedig közvetetten jelentős veszteségeket okozna. Ezek a növekvő kockázatok pedig forintgyengüléshez vezetnének, amivel automatikusan nőne az államadósság aránya a GDP-ez viszonyítva, ez pedig magasabb hozamokat és további devizagyengülést okozna.
A most megjelent tanulmány szerint a devizahitelek forintra váltása komoly erkölcsi kockázattal is járni, hiszen egyrészt felelőtlen hiteladósi viselkedésre ösztönözhetné az embereket, másrészt pedig a forinthitellel rendelkezőket kedvezőtlenül érintheti.
Meg lehet próbálni, csak nem egyik napról a másikra
"A fentiek nem azt jelentik, hogy nem lehet átváltani a devizahiteleket forintra. Meg lehet próbálni, de csak fokozatosan, nem egyik napról a másikra" - mondta Nagy Márton.
A jegybank szakemberei szerint a magyar bankrendszernek azért állhat érdekében az átváltás, mert akkor megszabadulhatnának a kockázatos devizahitelektől. A probléma az, hogy nem minden banknál ugyanazon az árfolyamon és ugyanolyan kamat mellett vették fel az ügyfelek a hiteleiket, ezért nem lehet egységesen meghatározni az átváltáskor alkalmazandó árfolyamot sem.
A frankhitelek nagy részét 160 forintos frankárfolyam és a jelenleginél 150-200 bázisponttal alacsonyabb kamatok mellett vették fel, azaz ők eddig nagyjából 50 százalékot veszítettek. Egy esetleges átváltással ezt a veszteséget azonnal realizálnák, amit az ügyfelek többsége valószínűleg nem vállalna - emelte ki Nagy Márton.
A jegybank szakértője szerint a megoldás az lehet, ha minden bank egyénileg dönt arról, neki megéri-e forintra váltani a meglévő hiteleket, és ha látnak benne fantáziát, akkor például az átváltási díj elengedésével meg tudják azt könnyíteni.
Beke Károly
mfor.hu
