Az Erste akár 11 százalékos kamatot is fizet a lekötött betétekért, s a K&H sem sokkal marad el a gigantikus ígérettől: 10,5 százalékos hozamot ajánl, ha odavisszük befektetni tervezett pénzünket. Persze ezek az ajánlatok csak sok csillaggal és megjegyzéssel érvényesek, ám az tény: minden bank próbál valamilyen igazán meggyőző termékkel előrukkolni szeptember közeledtével.
A kamatadó első születésnapja idején ugyanis jelentős mennyiségű, százmilliárdos nagyságrendű lekötött pénz szabadul fel. Idén ugyanakkor biztosan nem lesz akkora hisztéria, mint tavaly, amikor hozzávetőleg 600 milliárd forintot mozgattak meg a háztartások a kamatadó miatt.
Nagy arányú visszaesés augusztusban
A tendencia kettős volt: egyrészt sokan csak kivették a pénzüket, hogy megússzák a kamatadót, vagy kivették, hogy máshová tegyék. Sokan cselekedtek így, amit jelez, hogy - a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint - tavaly júliusban kezdődött a betétállomány visszaesése, s a hullámvölgy egészen idén januárig tartott.
Nem a cihába ment, inkább alapokba
Persze a látszólagos hiány nem a párnacihába ment. Sokkal inkább arról van szó, hogy a befektetési formák arányai kissé átrendeződtek. Jelentősen, 533 milliárd forinttal szűkült a látra szóló betétek és a folyószámlabetétek állománya. Ezzel szemben az éven túli lejáratú betétek állománya 290 milliárd forinttal emelkedett. Emellett tetemes mennyiségű befektetnivaló pénz folyt be a háztartásoknak köszönhetően a befektetési alapokba.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint közvetlenül a kamatadó előtti rohamnak köszönhetően négyszázmilliárd forint került be az alapokba. Tavaly júliusban még csak 2100 milliárd foirntot tett ki az alapok által kezelt összeg, majd augusztusra 2400 milliárdra, szeptemberre pedig 2548 milliárd forintra nőtt a befektetett összeg.
Van, aki nem nyert sokat
Csekély mértékű, három százalékos emelkedést tudhatott magáénak 2006-ban az MKB, amely hat százalékos piaci részesedését megőrizve 398 milliárd forintos lakossági betétállományt produkált.
Ellentmondásos képet mutat az Erste és a K&H: előbbi összességében 4,6 százalékkal növelte betétállományát, ám augusztusban jelentős, 243,5 milliárd forintos csökkenést könyvelt el. A pénzügyi beszámoló szerint az ügyfelek átcsoportosították a pénzüket, ennek volt köszönhető az augusztusi mélyrepülés.
A K&H abszolút értékben nem fogta meg a kamatódól rettegő ügyfeleket, hiszen a rendre csökkenő látra szóló és folyószámlabetétek állománya nőtt (63,6-ról 69 milliárd forintra), míg a lekötött és takarékbetétek 428 milliárdra csökkentek 531 milliárd forintról.
Van, aki szakított
Az év végén egyesülő két pénzintézet, a CIB és az Inter Európa Bank átlagon felül tudta növelni lakossági betétállományát. A kisebbik 47 százalékos növekedést ért el tavaly a speciális, kifejezetten a kamatadó miatt ajánlott éven belüli lekötéseknél, ezzel 130 milliárdra nőtt az állomány. A látra szóló betétek aránya 21 százalékkal, az éven túliaké pedig kilencmilliárddal, 137 százalékkal nőtt.
A CIB lakossági betétállománya 35 százalékkal emelkedett, és elérte a 409 milliárd forintot. A jelentés szerint az éves betétállomány-emelkedés a teljes szektorban 13 százalék volt, a kamatadónak köszönhetően pedig több mint négy százalékkal bővült a piac.
F. Sz. E.
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
A párnaciha helyett egyre többen választják a bankokat
A bankok a kamatadó-hisztéria nyertesei
Csomagot küld Gyurcsánynak a BÉT
