A törvényjavaslat értelmében az ingatlanforgalmazó társaságok mellett a pénzügyi lízinget folytató vállalkozók esetében is csak akkor lenne alkalmazható az ingatlanszerzésre vonatkozó kedvezményes, 2 százalékos illetékmérték, ha az adózó nettó árbevételének legalább 50 százaléka a kedvezményre jogosító tevékenységből (ingatlanok pénzügyi lízingjéből) származik - ismerteti a hírlevélben Veszprémi István, a Deloitte adópartnere.
A gépjárművek, pótkocsik megszerzése is csak akkor lenne illetékmentes, ha a vagyonszerző vállalkozó nettó árbevételének legalább 50 százaléka a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből vagy pénzügyi lízingbe adásából származik.
Gépjármű visszterhes átruházása esetén az illeték mértékét a jövőben nem a hajtómotor hengerűrtartalmának, hanem teljesítményének, illetve a jármű korának függvényében állapítanák meg, sávos módon (az illeték mértéke 300 és 1.200 Ft/kW között változna).
Módosulnak az eljárási illetékek is. Azokban az esetekben, amikor a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, az illeték a jelenlegi 5 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedne.
A jövőben a fizetési könnyítésre irányuló eljárások mellett az adómérséklésre irányuló eljárás is illetékkötelezettséget vonna maga után.
A bírósági eljárás illetékterhei is több ponton változnának. Az elsőfokú peres eljárások illetékkötelezettségének felső határa a jelenlegi 900 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedne. A fellebbezés során fizetendő illeték mértéke 8 százalékra nőne, maximuma pedig ezzel párhuzamosan a jelenlegi 900 ezer forint helyett 2,5 millió forint lenne.
A módosításokat - ha a parlament elfogadja - a törvény hatálylépését követően indult eljárások esetében alkalmaznák.
MTI
