A KSH csütörtökön közölt statisztikája szerint 2012 szeptemberében átlagosan 6,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, augusztushoz képest pedig 0,4 százalékkal drágult az élet. Ennél magasabb éves bázisú áremelkedést legutóbb 2008 júliusában közölt a statisztikai hivatal, amikor is 6,7 százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Akkor az élelmiszerárak és a háztartási energia 10 százalék feletti inflációja húzta fel az átlagot.
Most szeptemberben a statisztikát egyértelműen a szeszes italok és dohányáruk 15,6 százalékos mértékű inflációja húzta fel, ami főleg a dohánytermékek folyamatos, többlépcsős jövedékiadó-emelésének eredménye. Egy év alatt szintén átlag felett, 7,5 százalékkal emelkedtek az élelmiszerek árai, amin belül jelentősen nőtt a tojás (33,8 százalék), a sertészsiradék (24,3 százalék), az idényáras élelmiszerek (22,2 százalék), a csokoládé, kakaó (17,1 százalék) és a sertéshús (13 százalék) ára. A tojás, sertészsiradék és a sertéshús áremelkedése az ágazati nehézségeket tekintve lényegében érthető folyamat is - gondoljunk itt a tojóketrecek kötelező idei átalakítására, illetve a sertéságazat jelentős költségemelkedésére.
A statisztikai hivatal jelentése szerint "átlag felett, 8,6 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 15,7 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag alatti 5,6 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 8,9 százalékkal, a vezetékes gáz 7,4 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében 4,5 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 7,9 százalékkal, a csatornadíj 5,2 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (2,5 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. szeptemberhez képest".
A szezonálisan kiigazított maginfláció szeptemberben 5,3 százalékos emelkedést mutatott, míg a változatlan adótartalmú árindex 4,1 százalékos volt a friss közlés szerint. A nyugdíjas infláció pont az élelmiszerek átlagon felüli drágulása miatt 6,6 százalékos volt szeptemberben, aminél magasabbat szintén 2008 júliusában-augusztusában regisztrált a statisztikai hivatal.
Havi szinten egyébként a legnagyobb problémát a ruházkodási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk árának alakulása okozta, hiszen előbbiért augusztushoz képest 1,4, utóbbiért pedig 1,3 százalékkal kell többet fizetnünk. Szeptemberben az üzemanyagárak emelkedése csak harmadik legnagyobb tényező volt abban, hogy a havi infláció mérték 0,4 százalékos legyen. Az üzemanyagok ára ugyanis "csak" 1,1 százalékkal emelkedtek szeptemberben, ami augusztus után lassuló emelkedésről árulkodik. Az élelmiszerek pedig 0,6 százalékkal drágultak egy hónap alatt.
A külföldi elemzők valami hasonlóra számítottak
A külföldi szakértők 6,1 és 6,6 százalékos sávba várták a magyar infláció szeptemberi mértékét. A UBS bankcsoport volt a legoptimistább, hiszen 6,1 százalékot prognosztizált, míg a 4cast elemzőcég tökéletesen eltalálta: 6,6 százalékos inflációra számítottak.
A szeptemberi infláció egyébként annak tudatában okozhat némi meglepetést, hogy egyes vélemények szerint az augusztusi 6 százalékos fogyasztói árindex az éves tetőzést jelentette. A friss adat azonban arról árulkodik, hogy jelentős ugrást követően mégsem tetőzött a magyar infláció mértéke egy hónnappal ezelőtt.
Suppan: meglepetés volt
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az élelmiszerárak továbbra is igen jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak 18,1 százalékra ugrása is jelez. Ezzel szemben az üzemanyagárak jelentősen estek októberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése. Ezért arra számítanak, hogy az infláció az év hátralevő részében visszaesik 6 százalék közelébe. Decembertől tovább emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, ami az azt követő hónapokban jelenhet meg az árakban. Januárban és februárban kiesik az idei áfa emelés hatása, így az infláció az év elején 4,5-5 százalék közé mérséklődhet.
A szakember kifejtette: "mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika
érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Erre azonban 2014 első fele előtt nem számítunk. Ezért, amennyiben a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult az elmúlt hetekben. A váratlanul magas szeptemberi infláció miatt azonban kérdéses, hogy októberben folytatódik-e a kamatcsökkentés, vagy egy hónap szünet után novemberben kerül sor a következő kamatcsökkentésre".
Székely Sarolta
mfor.hu
