Szeptember óta először lett olcsóbb az életünk
Májusban a fogyasztói árak 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, áprilishoz viszonyítva pedig 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak - derül ki a KSH kedden közölt statisztikájából. Mindez azt jelenti, hogy az idei legalacsonyabb rátát mérhettük a múlt hónapban, arra pedig legutóbb tavaly szeptemberben volt példa, hogy csökkenjenek az árak hó/hó alapon.
A statisztikai hivatal szerint a lassulás elsősorban a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árának csökkenésével magyarázható, a számokból az látszik, hogy továbbra is az év elején végrehajtott indirekt adóemelések miatt magas a ráta. A harmonizált fogyasztóiár-index májusban 5,4 százalékos volt, míg a szezonálisan kiigazított maginfláció 4,8 százalékon állt. A változatlan adótartalmú árindex 3,1 százalékos éves drágulást mutatott, míg a nyugdíjas infláció 5,1 százalék volt.
Majdnem egyéves trend tört meg a benzináraknál
Ahogy az előbb kiemeltük, a KSH szerint elsősorban a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árának csökkenése okozta az infláció lassulását az áprilisi 5,7 százalékról. A tartós fogyasztási cikkek ára egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkent, míg az egyéb cikkek esetében 1,4 százalékos volt a visszaesés. Utóbbi kategóriában elsősorban az üzemanyagárak 3,6 százalékos mérséklődésének volt köszönhető a csökkenés.
Érdemes kiemelni, hogy az egyéb cikkek esetében tavaly júliusban volt legutóbb példa arra, hogy csökkenjenek az árak, akkor fél százalékos volt a mérséklődés. Azóta főleg a fékezhetetlen benzinárnak köszönhetően folyamatos volt az emelkedés, tavaly ősszel volt olyan hónap, amikor másfél százalékkal drágultak az egyéb cikkek. A hetente közölt árakat figyelembe véve májusban a 95-ös benzin literenkénti ára mintegy húsz forinttal csökkent 450-ről 430 forintra, míg a gázolaj átlagos ára a kutakon 442 forintról 430 forintra csökkent egy hónap alatt.
A többi termékcsoportot vizsgálva az derül ki, hogy minimális árcsökkenés volt megfigyelhető a szolgáltatások esetében, bár ezt inkább stagnálásnak lehet nevezni, csak azért érdemes kiemelni, mert áprilisban még fél százalékos drágulás volt ezen a téren is. Minimálisan drágult a múlt hónapban a háztartási energia, miközben az élelmiszerárak 0,3 százalékkal emelkedtek, a szeszes italokért és dohányárukért pedig 0,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint áprilisban. A legnagyobb havi drágulás akárcsak a múlt hónapban, ezúttal is a ruházkodási cikkek piacán történt, melynek szezonális okai vannak.
Nagyon megdrágultak a káros szenvedélyek
Ha év/év alapon vizsgáljuk az árakat, akkor az derül ki, hogy egyedül a tartós fogyasztási cikkeknél történt 1,3 százalékos csökkenés, vagyis ennek a termékcsoportnak az árába egyáltalán nem sikerült beépíteni az év elején megemelt áfát. A ruházkodási cikkek árának 2 százalékos emelkedése az adóemelés függvényében szintén nem mondható jelentősnek. Átlag alatti, 4,1 százalékos volt a drágulás az élelmiszerek esetében is tavaly májushoz képest.
Az áremelkedés alapvetően három termékcsoportra vezethető vissza: 13,2 százalékkal drágultak egy év alatt a szeszes italok és dohányáruk, mivel ezt a kört az áfaemelés mellett a jövedéki adó növelése is sújtotta. A második legnagyobb, 7,7 százalékos drágulás éppen az egyéb cikkek, üzemanyagok piacán következett be, ezen belül az üzemanyagok 14,4 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt. Mindezek mellett a harmadik átlagon felüli áremelkedést produkáló termékkör a háztartási energia, ahol 6,9 százalékos volt az áremelkedés.
"A következő hónapokban 5,3-5,4 százalék körül alakulhat az infláció, júniusban jelentősen estek az üzemanyagárak. Az olajárak meredek visszaesése az inflációt a korábbi várakozásokhoz képest kissé alacsonyabb pályán tarthatja" - emeli ki Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint a közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet. Ezek hatására szeptemberre 5,5 százalék fölé emelkedhet az infláció – de elképzelhető, hogy a korábban várt 6 százalékot nem éri el –, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet. Az idei átlagos infláció 5,4 százalék, a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél. Ezért az MNB csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez - véli az elemző.
Beke Károly
mfor.hu
