A kormány által kedden benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat alapján számos termékkel, így bizonyos vegyi és műanyag termékekkel, valamint az irodai papírral bővülne ki jövőre a környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek köre - hívja fel a figyelmet szerdai, MTI-hez eljuttatott elemzésében a Deloitte tanácsadó cég.
A javaslat emellett azzal is módosít a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényen, hogy összesen hat környezetszennyezési kategóriát vezet be a környezetterhelés mértékének megfelelően. A díjszabás bázisalapon történik, az egyes kategóriákhoz rendelt súlyszámmal szorozva - olvasható javaslat általános indoklásában.
A jelenleg alkalmazott díjhoz képest egyes termékek körében csökkenést, míg máshol növekedést eredményez a kategóriák bevezetése. Az előterjesztés szerint ennek az egységesített környezetvédelmi szemléletű megoldásnak az az előnye, hogy egyszerűbb, átláthatóbb környezetvédelmi kategorizálási rendszert hoz létre, és valamint elősegíti a várható bevételek egyszerű, gyors tervezését, illetve csökkenti az adminisztrációt.
A módosítás a termékdíj alá vont termékekre megadja azt a maximális mennyiséget, amely alatt a kötelezett csekély mennyiségű kibocsátóként átalánydíj-fizetés választására jogosult - írja a Deloitte.
A törvényjavaslatból kiderül, hogy az egyéb műanyag termék a műanyag művirágot, levél- és gyümölcsutánzatokat és ezek részeit, az irodai papír pedig az "információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papírt" jelenti.
Az egyéb vegyipari termékek közé például a különböző szappanokat, mosó-és tisztítókészítményeket, borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítményeket, dezodorokat, fürdőhöz való készítményeket, szőrtelenítőket és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápoló szereket, légfrissítőket, súrolókrémeket és –porokat, szépség- vagy testápoló készítményeket, valamint hajápoló szereket sorolja a javaslat.
A Deloitte a tervezett adóváltozások közül kitér a pénzügyi tranzakciós illeték változásaira is: a javaslat a kártyás tranzakciók adókötelezettségére vonatkozóan változtatná a szabályokat. Az általános szabálytól eltérően ezekben az esetekben az adóalap a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi tranzakciók összessége, mint egyetlen művelet lenne. Az illeték mértéke éves szinten 800 forint lenne, míg az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártyák ilyen módon történő használata esetén 500 forint.
Változnának a társasági adóhoz kapcsolódó szabályok is. Ezek közül a Deloitte többek között kiemeli: a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre tekintettel társasági adóban és gyógyszeradóban érvényesíthető kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján lennének elérhetőek a jövőben. A jelenleg opcionálisan választható minősítés kötelezővé tételét fokozatosan vezetnék be, ahol a 2015. adóév átmeneti időszak lenne.
A Deloitte szerint kedvező változás lenne, hogy a javaslat 10 százalékos, a társaságiadó-alapban elismert értékcsökkenési leírást engedne az üzleti és cégérték tekintetében.
MTI
