Tovább csökkent – 13 ponttal – a GfK komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2011 decemberében az őszi eredményekhez képest. Az FBI jelenlegi értéke a szeptemberi 130,1 ponttal szemben 117,5 pont, ami rövidtávon legközelebb a 2009. márciusi értékhez áll. A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) is mintegy 21 pontot zuhant és értéke így mindössze 119,4 pont. Az FVI csökkenésének oka, hogy romlott mind a háztartások várható pénzügyi helyzetének és az ország várható gazdasági helyzetének megítélése. Ez utóbbi esetében különösen a rövidtávú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások romlottak.
A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) enyhén – 2,7 ponttal – csökkent és 115,4 ponton állt 2011 decemberében.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban némiképp túlsúlyba kerültek a negatív vélekedések 2011 decemberében az előző negyedévhez képest: a lakosság több, mint fele (54 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére a korábbi 46 százalékkal szemben.
Az inflációs várakozások hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (91 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9 százalékos drágulásra számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: tízből hatan az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számítanak, vagyis a reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 23 százaléka úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (ez az arány az előző időszakban 28 százalék volt), a szeptemberi 69 százalékkal szemben decemberben a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem venne fel hitelt. Ennek hátterében az áll, hogy a lakosság több, mint fele (55 százalék) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.
A megtakarításokról szóló vélemények szintén alig változtak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 37 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban betervezett vásárlásra, 16 százalék szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, azaz decemberben már csak a megkérdezettek 46 százaléka – majdnem minden második magyar – venne lakást. A lakosság másik közel fele (45 százalék) jó befektetésnek tartja a lakásvásárlást. Lakása eladását mindössze 5 százalék tartja érdemesnek.
A rendkívül alacsony értékek hátterében az áll, hogy szinte minden tekintetben romlott a lakosság véleménye: most már hosszú távon is egyre kevésbé bíznak az ország helyzetének javulásában – tízből alig négyen –, rövidtávon pedig mindössze minden tízedik honfitársunk. A komplex fogyasztói bizalom index a válság mélypontján mért értékre süllyedt és a fogyasztói várakozások indexe (FVI) is újra visszaesett. A vásárlási hajlandóság csak kismértékben mozdult el, de egyrészt eleve alacsony szintről indult, másrészt a karácsonyi szezon pozitív hatása érvényesülhetett (az emberek kevésbé fogták vissza vásárlásaikat).
"Míg Németországban a tavalyi év végén javultak a fogyasztói és jövedelmi várakozások, sajnálatos módon hazánkat nem érte el ez a pozitív trend. A mutatókban a reményvesztettség és a kilátástalanság egyértelműen érződik, akár a családok, akár az ország helyzetét nézzük. Nálunk már az is nagy előrelépés volna, ha megállna a csökkenő tendencia, és a lakosságnak lenne oka bizakodva tekinteni a jövőbe" – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
mfor.hu
