Az ipari kibocsátás márciusi, 9,2 százalékos, az előző havinál kisebb mértékű bővülésében bázishatás is érvényesül: 2010 első három hónapja közül márciusban volt a legmagasabb a termelés szintje. Az ipari termelés motorja változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye, a hazai eladások nem érték el a 2010. márciusi szintet.
Az ipari export 2011 első három hónapjában 17,1, márciusban ennél kisebb mértékben, 14,5 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év harmadik hónapjában a feldolgozóipar közel egynegyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene átlag alatti mértékben, 10,8 százalékkal emelkedett. A másik hasonló súlyú alág, a járműgyártás kivitele 9,7 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipar belföldi értékesítése január–márciusban 5,1, márciusban 2,9 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év harmadik hónapjában gyakorlatilag az előző év azonos időszakának szintjén maradtak.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 márciusában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos
hónapjához viszonyítva 10,0, a csekély súlyú bányászaté 14,6 százalékkal bővült. Az energiaipar
(villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,9 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi bázis szintjénél, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 márciusában a 2010. márciusi átlagos középhőmérsékletnél 0,8°C-kal többet mértek).
2011 márciusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül – kettő kivételével – mindegyikben
termelésbővülést regisztráltunk. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egyötödét adó járműgyártás volumene 9,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, ezen belül az alkatrészgyártásban nagyobb volt a növekedés, mint a közúti gépjármű gyártásában. A növekedési ütem lassulása figyelhető meg a második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés több mint egyhatodát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában. Az alág kibocsátása csak kismértékben, 5,9 százalékkal emelkedett, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti keresletcsökkenés következménye.
A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,8 százalékkal mérséklődött, nagyrészt az értékesítés kétharmadát kitevő hazai eladások mérséklődése miatt. A feldolgozóipari termelésből 9 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártása több mint másfélszeresére emelkedett. Az alág kimagasló teljesítményét a rendelésmutatók is tükrözik. Számottevő volumenbővülést regisztráltunk a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (18,7 százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (15,8 százalék).
Tartóssá vált a növekedés a legkisebb súlyú alágban is: a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 27,2 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly ilyenkor, nagyrészt a külpiaci értékesítés kedvező alakulása eredményeként.
2011 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 21,5 százalékkal nőtt 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 23,3, az új belföldi rendelések 10,9 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 26 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
2011 első három hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 6,5 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. ilyenkori 8,6 százalékos létszámcsökkenéssel szemben – 5,4 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első három hónapjában Magyarország
minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (16,7 százalék), a legkisebb a Dél-Alföldön (5 százalék) figyelhető meg.
mfor.hu
