2008. március 26. 15:24

Az energiaipari szektor szereplőinek számolniuk kell a több ponton módosult számviteli törvény rendelkezéseivel, valamint a transzferárak és a helyi iparűzési adó megváltozott szabályozásával, miközben eleget kell tenniük az ÁFA-törvény legújabb módosításából következő kötelezettségeiknek is. A Deloitte szakértői szakmai szeminárium keretében hívták fel a figyelmet az energiaipar aktuális adójogi és számviteli változásaira. Mfor.hu beszámoló.

Az adóváltozások senkit sem kímélnek (Mfor-montázs)

A magyar számviteli törvényt módosító rendelkezések egy része jogharmonizációs célú, míg más részük az egyszerűsítést szolgálja, illetve a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi, emelte ki a változásokkal kapcsolatban Gion Gábor, a Deloitte könyvvizsgálói üzletágának vezető partnere.

A szakértő elmondta, hogy a rendelkezés szerint a számviteli törvény módosításait alapvetően a 2008-ban induló üzleti évektől kell alkalmazni, de – néhány kivétellel – a 2007-es üzleti évről készített beszámolókra is lehet alkalmazni azokat.

A jogharmonizáció érdekében az új számviteli törvény a nemzetközi számviteli szabályoknak, az IAS 24-nek megfelelően külön meghatározza a kapcsolt fél fogalmát is, amelyet az tett szükségessé, hogy a jogszabály korábbi változatában a szűkebb körű kapcsolt vállalkozás fogalma szerepelt.

2 milliós bírság járhat a dokumentáció elhanyagolásáért

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó, minden jelentősebb tranzakciót – amelyekről sokszor nem szívesen beszélnek az egyes cégek - be kell ezentúl mutatni a kiegészítő mellékletben, így például azt is, ha a felek eltérnek a piaci ártól. Amennyiben a kapcsot ügyleteknél nem teljesíti dokumentációs kötelezettségét az adózó, úgy 2 millió forintig terjedő bírság sújthatja, emlékezettett Veszprémi István, a Deloitte igazgatója.

A másik kényes terület, ahol további változásokra lehet számítani, a beágyazott derivatívákról szól. Ilyen eset áll elő például, ha a szerződő felek az elvárt kereskedelmi viszonyoktól eltérő árfolyamban állapodnak meg (így akkor, ha mondjuk a magyar és a német fél dollárban szerződik).

Ez különösen a hosszútávú szerződések esetén okozhat gondot, amelyre az energiaszektor példák sorát kínálja. Ebben az esetben ugyanis bármiféle árfolyam-ingadozás hatással lehet a mérlegre és az egyéb pénzügyi kimutatásokra, és így az adózásra is, tényleges nyereség realizálása nélkül. A törvény ezt a visszás helyzetet kívánja kiküszöbölni, egyelőre nem kis bonyodalmak árán, mutatott rá Veszprémi István. A kérdés most különösen aktuális, amikor sokan a dollár-alapú elszámolásról euróra szeretnének áttérni.

Az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos módosítások a gyakorlat során felmerült problémákat rendezik, és egyértelművé teszik a passzív, illetve aktív elhatárolás alkalmazásának feltételeit.

Gondot okoz a tevékenység-szétválasztás

Az energiaszektorban számos transzferárral kapcsolatos kérdést felvetett az energiapiaci liberalizáció eredményeképpen nemrégiben végbement tevékenység-szétválasztás, közölte Veszprémi István. Ezeket a kérdéseket az érintett felek ugyan jellemzően feltételes adómegállapítás keretében tisztázták, a változások azonban a csoporttagok számának növekedéséhez vezettek.

A legtöbb esetben a csoporttagok között számos kapcsolt tranzakció bonyolódik, amelyek köre a legújabb változások nyomán tovább bővülhetett. A transzferár-képzés egyik legelterjedtebb problémakörét a csoporton belüli szolgáltatások jelentik.

A szolgáltatások tartalma ugyanis nem annyira kézzelfogható, mint a termékértékesítések. A jogcímek változatosak, a hozzáadott értéket pedig gyakran lehetetlen piaci alapon meghatározni. Ennek eredményeképpen néhány alapproblémával – hogy például van-e egyáltalán árazásra váró szolgáltatás – gyakrabban szembe kell nézni ezen a területen.

Amennyiben valóban árazásra váró szolgáltatással találkozunk, további kérdéseket is tisztáznunk kell, többek között például azt, hogy mekkora költség kapcsolódik hozzá, a közvetett és általános költségeket hogyan lehet allokálni, érdemes-e óradíj alapon leszámolni, illetve mekkora hasznot kell érvényesíteni – ha kell egyáltalán.

Szintén a tevékenység-szétválasztások következtében vált szükségessé a helyi iparűzési adótörvény "telephely" fogalmának módosítása is, annak érdekében, hogy az eddig a bevételből részesülő önkormányzatok ne essenek el jelentős bevételektől, hangsúlyozta Veszprémi István, majd hozzátette, hogy 2008. január 1-től lényegében azokon a településeken kell iparűzési adót fizetni, ahol az energia értékesítése és elosztása végső fogyasztó vagy felhasználó részére történik. Ez a kötelezettség vonatkozik mind a közüzemi szolgáltatókra, mind az energiakereskedő cégekre, valamint az elosztó társaságokra is.

Szűkült a fordítottan adózók köre

Az áfatörvényt érintő legfontosabb változás, hogy szűkült az építőiparra vonatkozó, 2008. január 1-től bevezetett, fordított adózási rendszer hatóköre. A fordított adózás hatálya alá idén május 1-től már csak az építésiengedély-köteles munkák tartoznak majd, illetve azok az átadások, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő létesítményekre vonatkoznak, mutatott rá Veszprémi István.

Ezzel a módosítással sok kétely eloszlik, különösen a karbantartást, üzemeltetést, takarítást, rovarirtást végző vállalkozások körében, ők ugyanis visszatérnek a már megszokott egyenes adózás alá.

Továbbra sem egyértelmű azonban a szabályozás abban a tekintetben, hogy ingatlannak minősülnek-e a vezetékek és hálózatok, ezek szerelése pedig szintén olyan hatósági engedélyekhez kötött-e, amelyek a tevékenységet fordított adózásúvá teszik, hangsúlyozta Pénzely Márta, a Deloitte adószakértője. Problémás továbbá, hogy az áfatörvény nem igazodik a számviteli törvényhez, már ami a fordított adózást illeti.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az átmeneti szabályok megfelelő alkalmazásánál minden szabályváltozás különös körültekintést kíván. Ellenőrizni kell egyfelől az év fordulójával bekövetkezett változások helyes alkalmazását, vagyis hogy rendben megtörtént-e például a számlázó program átállítása, megfelel-e az előírásoknak minden befogadott és megváltozott adattartalmú számla, az azokban szereplő ÁFA biztosan levonható-e, és még sorolhatnánk.

Másfelől ismét különös körültekintést követelnek a május 1-e körüli áthúzódó ügyletek, vagyis az utolsó, fordított adózású számlák nyilvántartása.

Azért, hogy a bizonylatok formailag is mindenben megfeleljenek a törvényi előírásoknak, külön kell foglalkozni a gyűjtőszámla, illetve a számlával egy tekintet alá eső okirat megjelenésével, továbbá a május 1-től igénybe vehető további adminisztrációs egyszerűsítésekkel, a devizás számlákkal, az adóalapot csökkentő árengedmények feltüntetésével, valamint a folyamatosan teljesített ügyletek sajátos bizonylatolási követelményeivel.

Simon Rita

Menedzsment Fórum