2008. március 26. 15:24

Az energiaipari szektor szereplőinek számolniuk kell a több ponton módosult számviteli törvény rendelkezéseivel, valamint a transzferárak és a helyi iparűzési adó megváltozott szabályozásával, miközben eleget kell tenniük az ÁFA-törvény legújabb módosításából következő kötelezettségeiknek is. A Deloitte szakértői szakmai szeminárium keretében hívták fel a figyelmet az energiaipar aktuális adójogi és számviteli változásaira. Mfor.hu beszámoló.

Az adóváltozások senkit sem kímélnek (Mfor-montázs)

A magyar számviteli törvényt módosító rendelkezések egy része jogharmonizációs célú, míg más részük az egyszerűsítést szolgálja, illetve a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi, emelte ki a változásokkal kapcsolatban Gion Gábor, a Deloitte könyvvizsgálói üzletágának vezető partnere.

A szakértő elmondta, hogy a rendelkezés szerint a számviteli törvény módosításait alapvetően a 2008-ban induló üzleti évektől kell alkalmazni, de – néhány kivétellel – a 2007-es üzleti évről készített beszámolókra is lehet alkalmazni azokat.

A jogharmonizáció érdekében az új számviteli törvény a nemzetközi számviteli szabályoknak, az IAS 24-nek megfelelően külön meghatározza a kapcsolt fél fogalmát is, amelyet az tett szükségessé, hogy a jogszabály korábbi változatában a szűkebb körű kapcsolt vállalkozás fogalma szerepelt.

2 milliós bírság járhat a dokumentáció elhanyagolásáért

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó, minden jelentősebb tranzakciót – amelyekről sokszor nem szívesen beszélnek az egyes cégek - be kell ezentúl mutatni a kiegészítő mellékletben, így például azt is, ha a felek eltérnek a piaci ártól. Amennyiben a kapcsot ügyleteknél nem teljesíti dokumentációs kötelezettségét az adózó, úgy 2 millió forintig terjedő bírság sújthatja, emlékezettett Veszprémi István, a Deloitte igazgatója.

A másik kényes terület, ahol további változásokra lehet számítani, a beágyazott derivatívákról szól. Ilyen eset áll elő például, ha a szerződő felek az elvárt kereskedelmi viszonyoktól eltérő árfolyamban állapodnak meg (így akkor, ha mondjuk a magyar és a német fél dollárban szerződik).

Ez különösen a hosszútávú szerződések esetén okozhat gondot, amelyre az energiaszektor példák sorát kínálja. Ebben az esetben ugyanis bármiféle árfolyam-ingadozás hatással lehet a mérlegre és az egyéb pénzügyi kimutatásokra, és így az adózásra is, tényleges nyereség realizálása nélkül. A törvény ezt a visszás helyzetet kívánja kiküszöbölni, egyelőre nem kis bonyodalmak árán, mutatott rá Veszprémi István. A kérdés most különösen aktuális, amikor sokan a dollár-alapú elszámolásról euróra szeretnének áttérni.

Az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos módosítások a gyakorlat során felmerült problémákat rendezik, és egyértelművé teszik a passzív, illetve aktív elhatárolás alkalmazásának feltételeit.

Gondot okoz a tevékenység-szétválasztás

Az energiaszektorban számos transzferárral kapcsolatos kérdést felvetett az energiapiaci liberalizáció eredményeképpen nemrégiben végbement tevékenység-szétválasztás, közölte Veszprémi István. Ezeket a kérdéseket az érintett felek ugyan jellemzően feltételes adómegállapítás keretében tisztázták, a változások azonban a csoporttagok számának növekedéséhez vezettek.

A legtöbb esetben a csoporttagok között számos kapcsolt tranzakció bonyolódik, amelyek köre a legújabb változások nyomán tovább bővülhetett. A transzferár-képzés egyik legelterjedtebb problémakörét a csoporton belüli szolgáltatások jelentik.

A szolgáltatások tartalma ugyanis nem annyira kézzelfogható, mint a termékértékesítések. A jogcímek változatosak, a hozzáadott értéket pedig gyakran lehetetlen piaci alapon meghatározni. Ennek eredményeképpen néhány alapproblémával – hogy például van-e egyáltalán árazásra váró szolgáltatás – gyakrabban szembe kell nézni ezen a területen.

Amennyiben valóban árazásra váró szolgáltatással találkozunk, további kérdéseket is tisztáznunk kell, többek között például azt, hogy mekkora költség kapcsolódik hozzá, a közvetett és általános költségeket hogyan lehet allokálni, érdemes-e óradíj alapon leszámolni, illetve mekkora hasznot kell érvényesíteni – ha kell egyáltalán.

Szintén a tevékenység-szétválasztások következtében vált szükségessé a helyi iparűzési adótörvény "telephely" fogalmának módosítása is, annak érdekében, hogy az eddig a bevételből részesülő önkormányzatok ne essenek el jelentős bevételektől, hangsúlyozta Veszprémi István, majd hozzátette, hogy 2008. január 1-től lényegében azokon a településeken kell iparűzési adót fizetni, ahol az energia értékesítése és elosztása végső fogyasztó vagy felhasználó részére történik. Ez a kötelezettség vonatkozik mind a közüzemi szolgáltatókra, mind az energiakereskedő cégekre, valamint az elosztó társaságokra is.

Szűkült a fordítottan adózók köre

Az áfatörvényt érintő legfontosabb változás, hogy szűkült az építőiparra vonatkozó, 2008. január 1-től bevezetett, fordított adózási rendszer hatóköre. A fordított adózás hatálya alá idén május 1-től már csak az építésiengedély-köteles munkák tartoznak majd, illetve azok az átadások, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő létesítményekre vonatkoznak, mutatott rá Veszprémi István.

Ezzel a módosítással sok kétely eloszlik, különösen a karbantartást, üzemeltetést, takarítást, rovarirtást végző vállalkozások körében, ők ugyanis visszatérnek a már megszokott egyenes adózás alá.

Továbbra sem egyértelmű azonban a szabályozás abban a tekintetben, hogy ingatlannak minősülnek-e a vezetékek és hálózatok, ezek szerelése pedig szintén olyan hatósági engedélyekhez kötött-e, amelyek a tevékenységet fordított adózásúvá teszik, hangsúlyozta Pénzely Márta, a Deloitte adószakértője. Problémás továbbá, hogy az áfatörvény nem igazodik a számviteli törvényhez, már ami a fordított adózást illeti.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az átmeneti szabályok megfelelő alkalmazásánál minden szabályváltozás különös körültekintést kíván. Ellenőrizni kell egyfelől az év fordulójával bekövetkezett változások helyes alkalmazását, vagyis hogy rendben megtörtént-e például a számlázó program átállítása, megfelel-e az előírásoknak minden befogadott és megváltozott adattartalmú számla, az azokban szereplő ÁFA biztosan levonható-e, és még sorolhatnánk.

Másfelől ismét különös körültekintést követelnek a május 1-e körüli áthúzódó ügyletek, vagyis az utolsó, fordított adózású számlák nyilvántartása.

Azért, hogy a bizonylatok formailag is mindenben megfeleljenek a törvényi előírásoknak, külön kell foglalkozni a gyűjtőszámla, illetve a számlával egy tekintet alá eső okirat megjelenésével, továbbá a május 1-től igénybe vehető további adminisztrációs egyszerűsítésekkel, a devizás számlákkal, az adóalapot csökkentő árengedmények feltüntetésével, valamint a folyamatosan teljesített ügyletek sajátos bizonylatolási követelményeivel.

Simon Rita

Menedzsment Fórum

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.