Hogyan tehető átláthatóvá a költségvetés? Mutyizás kontra politikai hitelesség. Összességében azonban szinte lényegtelen, melyik verzió győzedelmeskedik, a lényeg ugyanis - elvileg - az, hogy a költségvetés átláthatóbb legyen. Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke, korábbi pénzügyminiszter előadásában leszögezte: jóllehet az ellenzéki párt nem támogatja egy új hivatal felállítását, annak céljával egyetért, ezért meg fogja szavazni az annak kialakításáról szóló kétharmados többséget igénylő törvényt. (A Fidesz szerint drága és felesleges egy új hivatalt felállítani, ha már van egy Állami Számvevőszék.) Behajtható programok kellenek Persze ez még mindig csak a kezdet. A cél az lenne, hogy programszerű költségvetést alkosson a kormány - vagyis ne egymástól független, egymásra pakolt, ad hoc jellegű tételek legyenek a büdzsében, hanem több évre előre átgondolt és meghatározott projeketek vonuljanak végig azon. A költségvetési szabályozás körében egy-két rendelkezés már érvényben is van Veres szerint. Az idei évtől hatályos a tárcák számára kötelező egyensúlyi tartalékképzés, ősszel pedig már csak pozitív egyenlegű költségvetést fogadhat el a Parlament. Persze kellenek új törvények is. F. Sz. E.
A költségvetés átláthatóvá tételére azonban más, szintén kétharmados törvénymódosítások is szükségesek. Az alkotmányból például teljes mértékben hiányoznak a gazdasági elemek. Pedig Európában egyáltalán nem ritka, hogy az alkotmány rendelkezik a költségvetés megalkotásáról. Ez lehet akár a tartalmát érintő rendelkezés is.
Emellett előfordul, hogy külön törvény (vagy a Házszabály) rendelkezik a tárgyalási módról. Most ugyanis előfordulhat, hogy az Állami Számvevőszék a benyújtás előtt két nappal kapja meg a büdzsé tervezetét véleményezésre.
Ugyanakkor az sem lenne rossz, ha az egymást követő költségvetési törvények egymással összevethetőek lennének - ma gyakorlatilag lehetetlen összehasonlítani az egyes büdzséket, mert minden soron más és más tétel szerepel. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a költségvetésnek összhangban kell lennie a zárszámadással. Most az a helyzet ugyanis, hogy tudjuk, ki mennyit költ, de hogy mire, azt homály fedi, mondta Draskovics.
Tervezhetőségre van szükség
Varga Mihály szerint kiemelten fontos, hogy a költségvetés tervezhető legyen, és a terveket be is tartsa a kormány. 2003 óta folyamatosan öt százalék alá tervezte a kormány az államháztartás hiányát, majd a tények azt mutatták, hogy az sosem volt hat százalék alatt. Így nincs is miről beszélni a volt miniszter szerint.
Varga szívesen látna akár az alkotmányba is iktatva olyan fékeket, amelyek megakadályozzák a kormányokat abban, hogy folyton túllépjenek a tervszámokon.
Veres János pénzügyminiszter előadásában kifejtette: a ciklikusan megbomló egyensúly után azt reméli, hogy a hiány három év alatt tartósan csökkenni fog: az idén 6,6 százalék lesz, jövőre 4,3, majd 3,2 százalék, 2010-ben 2,7 százalék és 2011-ben 2,2 százalék. Eközben az elsődleges egyensúly már 2009-ben pozitív lesz. Ennek a mutatónak a tartósságát persze csak érdemi átalakítások - a beharangozott reformok, a nyugdíjrendszer, az egészségügy, az okatási rendszer átalakítása - biztosíthatják.
Már az Országgyűlés előtt van az állami vagyonról szóló jogszabály, államigazgatási egyeztetés alatt áll a költségvetési szervek jogállásáról szóló javaslat, körvonalazódik a költségvetési hivatal felállításának terve, jövő tavasszal pedig az államháztartási törvény felülvizsgálása következik.
Új intézménnyel gátolná a kormány az osztogatós politikát
A kormány egy költségvetési hivatal felállításától reméli, hogy megállíthatja a büdzsé ciklikus alakulását. Egy sor törvény, tervezés, ellenőrzés és szigorítás mellett már csak azt kell kitalálni, mi is tulajdonképpen az állam dolga. Mfor.hu tudósítás.
