A hét elején még úgy nézett ki, hogy Portugália adósságproblémái miatt nehéz napok elé nézünk, azonban napokon belül sikerült nagyjából úrrá lenni a helyzeten. A szakemberek többsége most egyetért abban, hogy nem vonultak el a felhők Európa egéről, viszont talán vehetünk egy nagy levegőt.
A portugálok után a spanyolok is kipipálták
A hét elején elsősorban Portugália miatt aggódott Európa, hiszen olyan pletykák láttak napvilágot, hogy az országnak külső segítségre lehet szüksége, sőt egyesek már a 80-85 milliárd eurós mentőcsomag részleteit is tudni vélték. A szerdai öt- és tízéves kötvényaukciók aztán fordulópontot jelentettek: sikerült értékesíteni a tervezett 1,25 milliárd eurónyi kötvényt.
A tízéves papírokat végül 6,7 százalékos átlaghozam mellett jegyezték le a befektetők, míg az ötéves kötvények 5,4 százalékon forogtak. Szakemberek szerint a sikeres aukció mindenképpen jó hír, azonban a fenti hozamszintek továbbra is magasak, hosszútávon nem tud ilyen finanszírozási költségeket vállalni Portugália.
Csütörtökön aztán az újabb bajba jutott eurózóna-tagországon volt a sor: Spanyolország 3 milliárd euró értékben hirdetett meg kötvénykibocsátást. Az ötéves papírok 2,1-szeres túljegyzés mellett 4,54 százalékon keltek el, ami jóval magasabb a tavaly novemberi aukción elért 3,576 százaléknál. A 97 bázispontos emelkedés így is alacsonyabb, mint a várt 130 százalék.
A sikeres jegyzés magában jó hír, azonban a tegnapi portugál aukcióhoz hasonlóan most sem lehet tudni, mennyit vásárolt a kötvényekből az EKB vagy Kína.
Nem lesz elég a stabilitási alap?
A napokban azzal kapcsolatban is egyre több hír jelent meg, hogy a spanyolok megmentése esetén nem lesz elég a tavaly létrehozott 750 milliárd eurós stabilitási alap. A Saxo Bank elemzője szerint a spanyoloknak egyedül 1000 milliárd euróra lenne szükségük, ezért az alap kimerülése után kétoldalú megállapodásokat kellene kötni az eurózóna legnagyobb tagállamainak.
Az alapban egyébként 440 milliárd euró maradt a görögök és az írek tavalyi kimentése után, további problémát jelenthet, hogy ha a portugálok után a spanyolokat is meg kell menteni, akkor az alap elveszítheti AAA-besorolását a minősítőknél. A létrehozáskor ugyanis abban állapodtak meg a tagállamok, hogy egyszerre csak három állam kaphat pénzt a kalapból.
A Financial Times csütörtöki cikke szerint a német kormány is hajlana arra, hogy valamilyen módon kiszélesítsék a stabilitási alapot, további pénzügyi garanciákkal oldják meg a helyzetet. Hivatalosan azonban továbbra sem terveznek hasonlót, hiszen egyelőre sem a portugálok, sem a spanyolok esetében nincs szó nemzetközi mentőcsomagról.
Egy hónapja nem volt ilyen erős a forintunk
Az eurózóna feszültségeinek enyhülésével a forint is szárnyra kapott, már szerdán jelentős erősödés volt megfigyelhető a magyar deviza piacán. Csütörtök délelőttre aztán egy hónapos csúcsra ugrott a jegyzés: az euróért 275,20 forintot kellett fizetni, míg a svájci frank 214,82 forintba került.
Csütörtökön egyébként a forint szempontjából nagy várakozás előzi meg az Államadósság Kezelő Központ három- öt- és tízéves kötvényaukcióját is, hiszen ez lesz az első idei magyar kötvényértékesítés. Az eurózónabeli feszültségek enyhülésével azonban valószínűleg nekünk is sikerül majd értékesíteni a tervezett mennyiséget, az optimizmus már a tegnapi másodpiaci hozamokon látszott.
Beke Károly
mfor.hu
