A mezőgazdasági biztosításidíj-támogatási rendelet módosítása alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hiánypótlási eljárás lefolytatására jogosult abban az esetben, ha a termelő a biztosítási szerződést hiányosan küldi meg.
Az agrárkár-enyhítési rendelet módosításának elsődleges célja, hogy a szabályok összhangba kerüljenek az Európai Bizottság ez év májusi, az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer jóváhagyásáról szóló határozatában foglaltakkal.
A jogszabályváltozás további célja az egyéb pontosító, technikai módosítások átvezetése is. Így például egyértelműbbé tették az agrárkár-enyhítési eljárásban fontos mezőgazdasági biztosításokra vonatkozó szabályokat, valamint szabályozták a mezőgazdasági káresemény bejelentésére nyitva álló 15 napos határidő kezdetét.
Az agrárkár-enyhítési rendelet módosításának eredményeként a teljes mértékű kárenyhítő juttatáshoz elég, ha a termelő legkésőbb a kárenyhítő juttatási kérelmének benyújtásakor – azaz november 30-ig – beadja a mezőgazdasági biztosítási szerződésének másolatát az agrárkár-megállapító szervhez.
A visszaélések elkerülése érdekében a károk bejelentésére a jogszabály módosítása következtében két lehetőség nyílik aszerint, hogy a károsodás a káresemény bekövetkezte után azonnal, vagy csak egy későbbi időpontban észlelhető.
Így felhőszakadás, jégeső, vihar esetében a káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a káresemény első alkalommal tapasztalható. Az aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz, fagy okozta károknál pedig – a keletkezés tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növényen a károsodás először észlelhető.
A szaktárca szerint fontos, hogy az uniós szabályok meghatározzák: nem nyújtható kárenyhítő juttatás azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már a káresemény bekövetkezése előtt nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek - olvasható a közleményben.
A két rendelet a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.
MTI
