Valami fehéredik, de ez még nem a Kánaán

Fehéredik, de még nem az igazi (mfor.hu-montázs)

Az idén júliusban 249 milliárd forint folyt be az államkasszába társadalombiztosítási járulék formájában. Tavaly ilyenkor csak 200,5 milliárd forintot tett ki a járulékbevétel, vagyis mintegy ötvenmilliárd forint a differencia. Ez a tendencia eddig minden hónapban megmutatkozott, vagyis az idén rendre jóval több járulékot fizettek be a munkáltatók, mint 2006-ban.

Ennek egy része természetesen a szimpla bérnövekedésből ered, ám a teljes növekményt nem magyarázza. Vagyis minden jel szerint fehéredik a gazdaság. Kérdés persze, hogy mennyire. Mint az már sokszor elhangzott, a magyarországi GDP 15-30 százalékát a fekete gazdaság teszi ki.

Ennek tetemes részét a be nem jelentett vagy csak a minimálbér erejéig bejelentett munkaerőn megspórolt adó- és járulékterhek jelentik: mindez ezermilliárd forintban mérhető összeget jelent különböző becslések szerint. Más számokkal kifejezve több százezer munkavállalóról van szó: közülük százezret is meghaladhatja azok száma, akik be sincsenek jelentve.

Fehérítő program

A kormány tavaly hirdette meg a nagy fehérítő programot, amely több elemből állt. Egyrészt az ellenőrzés szigorítása, a nyilvántartások, listák és lajstromok rendszerezése mellett bevezette az úgynevezett dupla járulék fizetésének kötelezettségét: teljesen mindegy, hogy mennyi az alkalmazottak bruttó bére, a járulékokat a minimálbér duplája után kell befizetni (ha egy munkáltató erre nem volt képes, azt írásban kellett jeleznie).

Az ellenőrzések és a feketemunka üldözése mindeddig nem hozták meg azt a hatást, hogy a be nem jelentett munkavállalók tömegével megjelenjenek a munkaerőpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis a gazdaságban részt vevők száma nem változott olyan arányban, hogy az egyértelműen azt jelentse: a feketemunkások megjelentek a munkaerőpiacon.

Alig nőtt a foglalkoztatás

A KSH létszámadatai ugyanis pár tízezer főt tekintve térnek csak el a 2004-es adatoktól, vagyis lényegében stagnált a gazdaságban megjelenő, alkalmazásban állók és a munkanélküliek száma. A legfrissebb adatok szerint az idén április-júniusi időszakban 3,942 millió főt tett ki a foglalkoztatottak tábora, a munkanélküliek száma pedig 297 ezer fő volt. Ez nagyságrendileg megfelel a korábbi éveknek (a második-harmadik negyedévben mindig magasabb a foglalkoztatottsági ráta).

Ehhez képest több tízezren, de akár több mint százezren vannak azok, akik minden valószínűség szerint bejelentés, így járulékfizetés nélkül dolgoznak. Erre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai engednek következtetni: szerintük háromszázezerre tehető azok száma, akik után senki sem fizet járulékot, és akiket az állam sem biztosít (nem úgy, mint például a diákokat vagy nyugdíjasokat).

A szóban forgó több százezer fő egyszerűen nem látható, nem tudni, miből él. Az nyilvánvaló, hogy közülük sokan a nyilvántartásban már nem szereplő munkanélküliek táborába tartoznak, vagyis nem mind a háromszázezer fő feketemunkás. Azt azonban meg sem lehet becsülni, hányan dolgoznak.

Akinek volt, annak emelték

Ezt a réteget szemmel láthatóan az eddigi intézkedések nem tudták érdemben kimozdítani, vagyis sem az ellenőrzések szigorítása, sem egyéb szankciók nem sarkallták a társaságokat arra, hogy bejelentsék alkalmazottaikat. A bérüket viszont hajlandóak voltak valamennyire felemelni.

A dupla járulék terhének bevezetése szemmel láthatóan nagyob eredményt hozott. Mivel a foglalkoztatottak száma érdemben nem változott, a megnövekedett járulékbefizetést javarészt ennek lehet betudni. Annál is inkább, mert bizonyos szektorokban látványosan megugrottak a bruttó bérek.

Ha ugyanis a jogszabály szerint fizették a dupla járulékot az alkalmazottak után, szinte magától értetődő, hogy a megnövelt járulékalapra be is jelentették az alkalmazottakat. Ilyen szektor volt az építőipar, amelyben 18 százalékos bérnövekedés volt tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest. Ekkora növekedés valójában nem történhetett, hiszen semmi sem indokolta.

A végső összeg ismeretlen

Azt ma még egyáltalán nem lehet tudni, pontosan mekkora méreteket ölt a fehéredés a gazdaságban. A jegybank még májusban kiadott prognózisában úgy becsülte, hogy a 9,5 százalékos béremelkedés valójában hét-nyolc százalékos, a többi, egy-két százalékpont már a fehéredésnek tudható be.

Ennél frissebb adat és becslés nincs, a Pénzügyminisztérium ugyanis nem bocsátkozott semmiféle saccolásba. Annyit ismert csak el a tárca, hogy a járulékbevételek terven felüli emelkedése valóban a fehéredésnek tudható be.

Legkorábban jövőre, az első vagy a második negyedévben vonhat le a minisztérium következtetéseket. Akkora lesznek számítások arról, mennyit is fehéredett a gazdaság - mondta kérdésünkre Tátrai Miklós államtitkár.

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Feketén dolgozik a magyarok negyede
Kemény szabályokkal fehérítik ki a magyar építőipart
5 ezer feketemunkás és kilencven fantomcég bukott le