A Morgan Stanley elemzői azt a véleményüket emelték ki előrejelzésükben, hogy az MNB új negyedéves becslése az eddigi prognózisban szereplőnél alacsonyabb inflációt és lassabb gazdasági növekedést vetít majd előre, és ez feltételezhetően megteremti a lehetőségét annak, hogy a monetáris tanács enyhe hangvételű közleményt adjon ki a keddi kamatdöntő ülés után. Az MNB attól várhatóan tartózkodni fog, hogy nyíltan enyhítési alapállásra váltson, bár "a kockázatok egyértelműen ilyen irányba mutatnak".
A JP Morgan elemzői is azt jósolták, hogy az MNB 2015-re és 2016-ra is lefelé módosítja növekedési és az inflációs előrejelzését, jóllehet csak csekély mértékben. A ház várakozása szerint az MNB még 2017-re is csak a 3 százalékos célt megközelítő, de azt meg nem haladó inflációt valószínűsít majd felülvizsgált előrejelzésében. A JP Morgan elemzői azzal számolnak, hogy az MNB a 2016-os áltagos inflációra szóló prognózisát néhány tizeddel, 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkenti a jövő évre várható alacsonyabb olajárak, a valamivel gyengébb növekedési kilátások, valamint a külső kereslet - főleg a kínai gazdaság lendületvesztéséből eredő - gyengülése miatt. A cég azt is valószínűsíti, hogy az MNB 3,3 százalékról 3 százalék környékére rontja idei évre szóló GDP-növekedési becslését. A JP Morgan alapeseti előrejelzési forgatókönyve továbbra is az, hogy az MNB alapkamata még 2017 bizonyos szakaszában is a jelenlegi 1,35 százalékon lesz. A ház lát esélyt további kamatcsökkentésekre, de véleménye szerint az MNB előrejelzéseitől tartósabban és az inflációs kosár tartalmának szélesebb körére kiterjedően elmaradó inflációra, a gazdasági növekedést terhelő, lefelé ható kockázatok erősödésére, és az eurójegybank (EKB) részéről újabb mennyiségi enyhítési ciklusra lenne szükség ahhoz, hogy a monetáris tanács meggyőzze magát a további kamatcsökkentések szükségességéről. MNB-kamatemelés sem várható mindaddig, amíg az éves inflációs ütemek a 2-4 százalékos célsávon belül maradnak.
A Bank of America-Merrill Lynch közgazdászai is megerősítették, hogy korábbi előrejelzésüktől eltérően most már nem várnak kamatemelést 2016-ban az MNB részéről. A cég e prognózis módosításáig azzal számolt, hogy az MNB jövőre 0,45 százalékpontos kamatemelést hajt végre. A felülvizsgált előrejelzés szerint viszont a magyar jegybank 2016 végéig változatlanul hagyja 1,35 százalékos alapkamatát. E felülvizsgálat előzményeként egyaránt 0,4 százalékponttal csökkentették az idei és a jövő évi átlagos magyar inflációra szóló prognózisukat. A ház új előrejelzése 2015-re zéró, 2016-ra 2,1 százalékos átlagos inflációval számol Magyarországon. A cég szerint az MNB fontolóra vehet további kamatcsökkentéseket, ha az éves összevetésű, teljes kosárra számolt fogyasztói árindex ismét zéró felé veszi az irányt; egy ilyen inflációs fordulat okai között lehet például az, ha a nyersolaj világpiaci ára 30 dollár környékére zuhan. A ház elemzői szerint ugyanakkor a további MNB-kamatcsökkentés ellen szól, hogy 2016-ban már a jelenlegi nominális szinten is mélyen a negatív tartományba kerül a jegybanki reálkamat.
A Goldman Sachs elemzői is az alapkamat változatlanul tartását várják a monetáris tanács keddi ülésére. Hangsúlyozták ugyanakkor: látnak bizonyos esélyt arra, hogy az MNB valamelyes mértékben enyhíti hangvételét, vagy a kilátások megítélését. A GS elemzői szerint valószínű, hogy az új MNB-prognózisban a jegybank eddigi várakozásánál később kezdődő inflációs gyorsulás szerepel majd, elsősorban az utóbbi időszak újabb olajárcsökkenése és a lefelé mutató inflációs meglepetések miatt. A Goldman Sachs sem számol azonban azzal, hogy emiatt módosulna az MNB pénzügypolitikai iránymutatása.
A Royal Bank of Scotland (RBS) elemzői is valószínűtlennek nevezték, hogy az inflációs és a növekedési előrejelzések várható gyengítése elégséges mértékű lenne a rövid időtávon belüli MNB-kamatcsökkentésekhez. A ház szerint ugyanakkor ha a kínai gazdaság lendületének megtorpanása a vártnál nagyobb világgazdasági hatással járna, és ha az euróövezeti inflációra ható, lefelé mutató kockázatok miatt az EKB újabb mennyiségi enyhítési fordulóba kezdene - amelynek egyik valószínű járulékos hatása a forint erősödése lenne -, akkor nem lehet kizárni a későbbi újabb monetáris enyhítést az MNB részéről.
MTI
