Tavaly december 20-án a jegybank kamatdöntő ülésén az alapkamat 7 százalékra történő emeléséről döntött, majd január 24-én nagy meglepetésre ezt változatlanul hagyta. Ugyan a korábbi emelést a bankok már beépítették a hitelkamatokba, a január végi kamattartás újabb emelést hozott magával többi intézetnél is.
Az alapkamat mellett a 3 havi BUBOR is jelentős hatással van a banki hiteltermékek kamataira. A BUBOR mértéke, ahogy az a lenti grafikonon is látható, január végén lassan csökkenő trendet vett fel, miután a tavaly év végi kamatemelést követően 0,2 százalékpontot ugrott, majd tovább emelkedett egészen 7,5 százalékra, ami már 0,5 százalékkal magasabb a december 20-i 7,01 százaléknál.
Cikkünkben a PSZÁF adatbázisában szereplő tájékoztató jellegű adatokat használtuk fel az általunk vizsgált hét bank (CIB Bank, Erste Bank, Gránit Bank, K&H, OTP, Raiffeisen és Unicredit), valamint hat takarékpénztár (Borsod Takarék, Duna Takarék, Mohácsi Takarék, Pannon Takarék, Somogy Takarék és Takarékszövetkezeti Hitelintézet) esetében.
Emelkedő átlagos kamatok és megugró hitelösszeg
A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint 2012. decemberében a háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos évesített kamatlába 10,09 százalék volt az előző havi 9,69 százalék után.Utoljára egyébként ennyire magas kamatlábról 2010 februárjára vonatkozóan közölt adatot az MNB - a jegybanki alapkamat mértéke pedig 2010 januárjában volt ugyanúgy 7 százalék mint most..
A háztartások által igényelt forinthitelek havi összege tavaly novemberben jelentősen megugrott: az októberi 16 milliárd után novemberben már 22,6 milliárdot adott számot a jegybank, tavaly decemberben pedig még ennél is sokkal magasabb összeget igényeltek a háztartások: 39,4 milliárd forintot. Mindez egyértelműen a végtörlesztéssel magyarázható, hiszen többen csak újabb hitel felvételével tudták kiegyenlíteni a fennálló devizatartozásukat. (A PSZÁF legutóbbi statisztikája szerint egyébként január végéig végtörlesztési célból összesen 36 980 hitelt vettek fel 206,8 milliárd forint értékben). A decemberi 39,4 milliárdnál magasabb összegű hitelt utoljára 2004 márciusában igényeltek a háztartások: ekkor 40,6 milliárd forintot vettek fel a hitelintézetektől.
K&H-nál jelentős emelés történt
Ha azt nézzük, hogy év elejéhez képest hogyan változtak a vizsgált bankoknál a piaci kamatozású ingatlancélú hitelek kamatai, akkor többnyire szinte semmilyen, vagy csak kisebb mértékű változás látható. Ez alól egyedüli kivétel a K&H Bank, ahol január 2-i állapotokhoz képest 2,5 százalékponttal emelték meg a hitel költségét. Ha azonban megnézzük, milyen költség mellett kínálták a bankok az ingatlancélú, piaci kamatozású hiteleiket akkor, amikor a végtörlesztés már javában zajlott, alig találni olyan intézményt, amelyik a mai állapotokhoz közeli kamat mellett hitelezett volna - egyedül ez egyébként a CIB Bankról mondható el, hónapok óta 12,81 százalékért kínálják a konstrukciót. A legdrasztikusabb változást a K&H Bank eszközölte még ebben az időintervallumban is, hiszen míg novemberben a 10,1 százalékos kamattal a legjobbnak bizonyult az általunk nézett termékek között, addig most február közepén a 3,2 százalékos drágítás már az egyik legdrágábbá tette a terméket a versenytársaihoz képest.
A szabad felhasználású hiteleknél is hasonló a helyzet, mint az ingatlancélúak esetében: egyértelműen a termékek drágulása figyelhető meg, viszont itt már az év elejéhez képest is találni jelentősebb mértékű kamatemelkedést.
A K&H például a piaci kamatozású szabad felhasználású hitelét a januári 12,9 százalékos kamat után 3,6 százalékkal drágábban, 16,5 százalék mellett kínálja az ügyfeleknek. Érdemes ebben az esetben megnézni a novemberi feltételt is, hiszen akkor még 11,2 százalékos volt a kamat, ami azt jelenti, hogy 2,5 hónap alatt több mint 5 százalékot emelt a bank. Jelenleg a K&H termékénél drágábban csak az OTP-nél lehet ilyen konstrukcióhoz hozzájutni, hiszen a bank 17,3 százalékos kamat mellett nyújt szabad felhasználású hitelt. A legkedvezőbb feltételt a Raiffeisen Bank kínálja, náluk mindössze 10,43 százalék a szabad felhasználású hitel költsége, ami egyébként hónapok óta változatlan.
Ha hosszabb távon nézzük a változásokat, akkor az Erste Bankot nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a PSZÁF adatai szerint náluk a novemberi 29,51 százalék után most már csak 15,59 százalék mellett vehető fel a szabad felhasználású hitelkonstrukció, ami több mint 10 százalékos csökkentést jelent.
Takarékok alig változtattak, de volt még olyan is, aki csökkentett
A takarékszövetkezetek esetében szintén a piaci kamatozású konstrukciók kamatát vizsgáltuk. Ugyan a végtörlesztés február végén véget ér, ráadásul aki élni szeretett volna ezzel a lehetőséggel annak már igazolnia kellett a bankja felé az összeg meglétét, úgy tűnik, a takarékok között akad olyan, aki továbbra is versenyez az ügyfelekért. A Mohácsi és a Takarékszövetkezeti Hitelintézet ugyanis a versenytársakkal ellentétben még csökkentette is a termékének kamatát. Utóbbinál míg az év eleji 12,88 százalékos hitelkamat 11,79 százalékra csökkent, a Mohácsi Takaréknál 11,4-ről 9,5-re csökkent a termék kamata, mellyel az általunk vizsgált intézmények között a legkedvezőbb feltételt jelenti. A legjobban a Duna Takarék emelte a kamatot: 2,92 százalékkal 13,35-re, a legmagasabb kamatért, 17,05 százalékért pedig a Borsod Takaréknál lehet hozzájutni a hitelhez.
A szabad felhasználású hitelek esetében sokkal kisebb mértékű változások történtek. Látható, hogy az általunk nézett takarékok döntő része semmit nem változtatott az év legelejéhez képest, egyedül az ingatlancélú hiteleknél is kiemelt Duna és Borsod Takarék növelte meg a termékének kamatát.
Székely Sarolta
mfor.hu
