Tavaly márciushoz képest 8,8 százalékkal emelkedett a külföldi termékek behozatala a magyar gazdaságba, pedig a forint árfolyama nem igazán támogatta az importot. Egy év alatt ugyanis az euróhoz képest 2,8 százalékkal értékelődött le a hazai fizetőeszköz, ez pedig azt jelenti, hogy azok a termékek, amelyeknek az ára euróban kerül meghatározásra, minden egyéb tényező változatlansága mellett ennyivel drágultak. (Igaz, a dollárhoz képest 3,6 százalékkal felértékelődött a forint, ugyanakkor a behozatalunk 75 százalékát az EU-val bonyolítjuk, feltehetően euróban számolva el.)
A márciusi import euróban számolva tehát 8,8 százalékkal (forintban még jobban, a leértékelődés miatt) 6673,1 millió euróra nőtt. E mögött 3 tényező is állhat. Egyrészt a reálbérek felfutásával a háztartások kereslete nőtt, másrészt a beruházások erősödése dinamizálja a külföldi termelőeszközök behozatalát, harmadrészt pedig a termelés jövőbeli felfutásához szükséges alapanyagok, illetve félkész termékek importja is megnőhetett. A forint árfolyama az első kettő magyarázatot kevésbé támogatja, legalábbis éves összevetésben, hiszen idén februárhoz képest erősödést lehetett feljegyezni. Emiatt pedig lehet, hogy a kereskedők nagyobb tételekben vásároltak a hónap során. A harmadik okra viszont semleges hatással van az árfolyam, mert a nagy nemzetközi gyártóvállalatok számára rövid távon az árfolyamnak nincs jelentősége.
Az import felfutása egyelőre az export 7,4 százalékos emelkedésével járt együtt. Ha a fentiek közül a harmadik magyarázat az igazi, akkor a közeljövőben az export is tovább nőhet, ha pedig az első, akkor az érdemi változást hozhat a külkereskedelmi mérlegadatokban a jövőben.
Mindenesetre márciusban a külkereskedelmi többletünk a fenti folyamatok eredményeként tavalyhoz képest euróban 4,8, forintban pedig 3,7 százalékkal esett vissza. (A két index közötti eltérést szintén a forint árfolyam változása magyarázza.)
mfor.hu
