Európában példátlanul magasnak számít a jelentősebb magyar bankok által fizetendő, mérlegfőösszegre vetített 0,53 százalékos pénzintézeti különadó - jelezte Várhegyi Éva. Hozzátette: ezt az állítást alig módosítja az, hogy az 50 milliárd forint alatti mérlegfőösszeggel rendelkező pénzintézetek - elsősorban a tisztán magyar tulajdonban álló takarékszövetkezetek - esetében az adókulcs kisebb, 0,13 százalék. Ráadásul ez a 0,13 százalékos adókulcs versenysemlegességi problémát is felvet, hiszen a tevékenységi kör lényegében azonos.
Ausztriában is van bankadó, de annak mértéke alig tizede a magyarnak, ráadásul a 20 milliárd eurónál nagyobb mérlegfőösszegű bankoknak kell fizetniük. Ilyen nagy méretű bank Magyarországon csak egy van, az OTP Bank - fejtette ki a Pénzügykutató főmunkatársa.
A magyar bankok számára 2010-2013 között évente 130 milliárd forint terhet jelent a pénzintézeti különadó, amelynek összege az OTP Bank és a K&H Bank tavalyi együttes nyereségével megközelítőleg azonos, azaz jónéhány bank veszteségessé vált - magyarázta a kutató. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a veszteséges bankok tőkepótlásra szorulnak, ami végeredményben hitelezési lehetőségeik, azaz a lakossági és a vállalati hitelezés szűkülését hozza magával.
Várhegyi Éva idézte a Költségvetési Tanács tavaly nyári tanulmányát, amely szerint a bankadó 0,5 százalékponttal mérsékli a GDP növekedését. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy egyes európai uniós tagállamokkal ellentétben, Magyarországon a bankokat nem segítették meg költségvetési pénzekből, tehát az adófizetők pénzéből, a szükséges tőkepótlást az osztrák, német és olasz anyabankok nyújtották.
A kutató rámutatott arra, hogy a magyar bankok régiós versenyképessége romlik, mivel az osztrák, olasz, vagy német anyabankok fejlesztési stratégiája inkább a régió többi országa felé fordulhat. Amíg korábban az anyabankok a saját országaikban keletkezett megtakarítások egy részét ide csoportosították át, s ezeket az összegeket helyezték ki a magyar leányhitelintézetek a kis- és közepes vállalati szektorba, addig az új helyzetben ez a folyamat lassulhat. A következmény az lesz, hogy forrásszűke keletkezhet a magyar gazdaságban - közölte Várhegyi Éva.
MTI
