TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Bár a statisztika szerint csökken a szegénység, javul az életszínvonal, többet keresnek és többet is költenek az emberek, tavaly mégis nőtt azok aránya, akiknek lakhatási körülményei távolról sem nevezhetők kielégítőnek.

Tavaly a magyar népesség 26,7 százaléka élt olyan lakásban, melynek állapota erősen kifogásolható - derül ki az Eurostat friss statisztikájából. Ez az erősen kifogásolható jelző azt takarja, hogy az ingatlannak

  • akár kis mértékig is, de beázik a teteje
  • vagy nedvesek a falak, padlók,
  • vagy rothadásnak indultak az ablakkeretek.

A százalékos arány már önmagában is megdöbbentő főleg annak tükrében, hogy az ország általános gazdasági helyzete javulást mutat, a statisztikák szerint nőnek a fizetések, többet vásárolunk, csökken a munkanélküliség és javulnak a szegénységi mutatók is. Az adat mellett az viszont még elkeserítőbb, hogy az egyre szebb statisztikák ellenére a lakhatási körülmények nem mutatnak előrelépést, hiszen 2015-höz képest a tavalyi adat 1,3 százalékponttal nagyobb. Egyre több ember él tehát kifogásolható és akár az egészségre is ártalmas körülmények között.

Ennyire rossz helyzetben nem sok ország népe van rajtunk kívül. A magyar nagyobb százalékos aránnyal ugyanis tavaly mindössze 2 ország rendelkezett:

  • Cipruson a népesség 27,1,
  • Portugáliában pedig 30,5 százaléka élt ilyen körülmények között.

    A visegrádi országokhoz, sőt a régiós országokhoz viszonyítva is kiugróan rossz a magyar helyzet. Tavaly a

    • szlovákoknál a népesség 6,2,
    • a cseheknél 8,2,
    • a lengyeleknél 11,6
    • százalék volt érintett.

    A régiónk többi országát nézve egyedül Szlovéniában hasonló a helyzet, ott a népesség 23,8 százaléka élt ilyen kiábrándító körülmények között. Eközben

    • Romániában 13,3,
    • Horvátországban 11,5,
    • Bulgáriában pedig 12,3 százalék volt az arány.

      A probléma főként a szegényeket érinti. Az Eurostat statisztikája szerint a mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebből (tehát a szegénységi küszöb alatt) élő népesség 46,6 százaléka - majdnem minden második - volt érintett ebben a problémában. 2015-höz képest az érték 1,7 százalékkal növekedett, ám nem csak ez a gond, hanem az is, hogy ez az egész Unióban a legmagasabb arány. Vagyis a szegénységi küszöb alatt élők lakhatási körülményei uniós szinten kirívó mértékben elkeserítőek. Mögöttünk egyébként a portugálok állnak némileg leszakadva, 40,1 százalékkal.

      Az Eurostat a mediánjövedelem 60 százalékánál többől élők esetében is közölt az adatokat, ám ebből a szempontból sem mutat jobb képet a magyarok helyzete. Ide tartozóknak 23,4 százaléka él ugyanis kiábrándító körülények között, az arány 1,4 százalékos növekedést mutat. Ez uniós szinten a teljes népességre vonatkozó adathoz hasonlóan a harmadik legmagasabb, ennél csak Cipruson és Portugáliában rosszabb a helyzet.

      • A teljes népesség vonatkozásában egyébként Finnországban (4,7 százalék) és Szlovákiában a legjobb a helyzet,
      • a szegények körében Finnországban (7,1 százalék) és Svédországban (8,6 százalék) a legalacsonyabb az arány,
      • míg a mediánjövedelem 60 százalékánál többől élők esetében Finnország (4,4 százalék) és Szlovákia (4,6 százalék) büszkélkedhet a legkisebb aránnyal.

      Székely Sarolta
      mfor.hu

      Az Ön bizalma a mi tőkénk

      Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

      Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


      Jól jönne 1,5 millió forint?

      A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.