Tavaly a magyar népesség 26,7 százaléka élt olyan lakásban, melynek állapota erősen kifogásolható - derül ki az Eurostat friss statisztikájából. Ez az erősen kifogásolható jelző azt takarja, hogy az ingatlannak
- akár kis mértékig is, de beázik a teteje
- vagy nedvesek a falak, padlók,
- vagy rothadásnak indultak az ablakkeretek.
A százalékos arány már önmagában is megdöbbentő főleg annak tükrében, hogy az ország általános gazdasági helyzete javulást mutat, a statisztikák szerint nőnek a fizetések, többet vásárolunk, csökken a munkanélküliség és javulnak a szegénységi mutatók is. Az adat mellett az viszont még elkeserítőbb, hogy az egyre szebb statisztikák ellenére a lakhatási körülmények nem mutatnak előrelépést, hiszen 2015-höz képest a tavalyi adat 1,3 százalékponttal nagyobb. Egyre több ember él tehát kifogásolható és akár az egészségre is ártalmas körülmények között.
Ennyire rossz helyzetben nem sok ország népe van rajtunk kívül. A magyar nagyobb százalékos aránnyal ugyanis tavaly mindössze 2 ország rendelkezett:
- Cipruson a népesség 27,1,
- Portugáliában pedig 30,5 százaléka élt ilyen körülmények között.
A visegrádi országokhoz, sőt a régiós országokhoz viszonyítva is kiugróan rossz a magyar helyzet. Tavaly a
- szlovákoknál a népesség 6,2,
- a cseheknél 8,2,
- a lengyeleknél 11,6
- százalék volt érintett.
A régiónk többi országát nézve egyedül Szlovéniában hasonló a helyzet, ott a népesség 23,8 százaléka élt ilyen kiábrándító körülmények között. Eközben
- Romániában 13,3,
- Horvátországban 11,5,
- Bulgáriában pedig 12,3 százalék volt az arány.
A probléma főként a szegényeket érinti. Az Eurostat statisztikája szerint a mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebből (tehát a szegénységi küszöb alatt) élő népesség 46,6 százaléka - majdnem minden második - volt érintett ebben a problémában. 2015-höz képest az érték 1,7 százalékkal növekedett, ám nem csak ez a gond, hanem az is, hogy ez az egész Unióban a legmagasabb arány. Vagyis a szegénységi küszöb alatt élők lakhatási körülményei uniós szinten kirívó mértékben elkeserítőek. Mögöttünk egyébként a portugálok állnak némileg leszakadva, 40,1 százalékkal.
Az Eurostat a mediánjövedelem 60 százalékánál többől élők esetében is közölt az adatokat, ám ebből a szempontból sem mutat jobb képet a magyarok helyzete. Ide tartozóknak 23,4 százaléka él ugyanis kiábrándító körülények között, az arány 1,4 százalékos növekedést mutat. Ez uniós szinten a teljes népességre vonatkozó adathoz hasonlóan a harmadik legmagasabb, ennél csak Cipruson és Portugáliában rosszabb a helyzet.
- A teljes népesség vonatkozásában egyébként Finnországban (4,7 százalék) és Szlovákiában a legjobb a helyzet,
- a szegények körében Finnországban (7,1 százalék) és Svédországban (8,6 százalék) a legalacsonyabb az arány,
- míg a mediánjövedelem 60 százalékánál többől élők esetében Finnország (4,4 százalék) és Szlovákia (4,6 százalék) büszkélkedhet a legkisebb aránnyal.
Székely Sarolta
mfor.hu
