Egy régi idézet: „Vörös Csepel, zúgjon a hangod, Váci út, felelj neki!” Míg Angyalföld megtartotta baloldali jellegét, addig Csepelen 2010 óta fideszes a polgármester, önt 2019-ben 50 százalék feletti eredménnyel választották újra a kerület vezetőjévé. Hogyan érték el ezt az eredményt? Átformálták a csepeliek gondolkodását?
2010 óta önkormányzati szinten folyamatos felhatalmazást kapunk arra a munkára, amit akkor elkezdtünk. Az, hogy 2014-ben újrázni tudtunk az önkormányzati választáson, és én lettem a kerület polgármestere, majd 2019-ben meg tudtuk ismételni, egy visszajelzés a lakosoktól. Őszintének kell lenni, az emberekkel tartani kell a kapcsolatot, meg kell hallgatni őket. Másképp nem lehet csinálni.
Itt az emberek, a lakosok, a csepeliek között kell élni. És szóba kell állni velük, meg kell hallgatni a problémáikat.
Hitelesek vagyunk, mert azt képviselem, amit ellenzékben is mondtunk és amit 2010-től folyamatosan képviseltem. Így védtük meg a Duna-partot is, amit teljes hosszában folyamatosan rakunk rendbe. Ez nem abban merül ki, hogy szépen lenyírjuk a füvet – ennek alapnak kell lennie –, hanem visszavásároltuk azt a területet, amit a korábbi, baloldali városvezetés eladott lakópark céljára. Azt ígértük – és itt visszautalok a hitelességre –, hogy a Napközis Tábort vissza kell adni a gyerekeknek. Ezt a területet 2016-ban sikerült visszavásárolnunk, és azt tettük, amit mindig is mondtunk: lebontottuk a romhalmazt, és teljesen újjáépítettük a tábort.
Mellette az MLSZ-szel közösen létrehoztunk egy nagy sportterületet is. Azt mondtuk akkor is és most is, hogy kizárólag zöld jelleggel, sport- és rekreációs céllal, magas beépítés nélkül tudjuk elképzelni a terület jövőjét. Az MLSZ-pályával együtt a Kis-Duna-part legnagyobb egybefüggő zöldterületi beruházása történt meg itt.
Ide tartozik a nagy sajtóvisszhangot kapott birkózócsarnok is?
A fejlesztést most folytatjuk az ifjúsági táborral, ez egy olyan egység, amin elhelyezkedik a birkózócsarnok is. Annak idején a képviselő-testületben többséget kapott az a döntés, hogy épüljön meg ez a csarnok. Én azt gondolom, nem jó helyen épült meg, az eredeti tervekhez képest ez egy szinttel magasabb lett, természetesen ezzel kapcsolatban teljesen jogosak a lakossági kritikák. Teljesen egyértelmű, hogy semmiféle további magasépítkezést senki nem támogat, ez egybeesik az én elképzeléseimmel is. Minden további olyan beruházás, ami magasépítés lenne, az nem valósulhat meg az én polgármesterségem alatt a Kis-Duna-parton.
Takarékos Csepel
Csepel azoban nem csak a Duna-partból áll. Mi a helyzet a kerület többi részével?
Rengeteg parkot, teret újítottunk meg, megújultak a közintézményeink, elindítottuk a Csepeli Gyermeksziget Programot, ennek keretében majdnem az összes bölcsődei kertünket teljes egészében megújítottuk. (Egy esetben a pályázat még folyamatban van, ezért azt még nem lehetett elkezdeni.) Emellett az összes, mind a huszonöt óvodaudvart is felújítottuk. Ezt mind saját forrásból valósítottuk meg.
Azt ígértem 2019-ben, hogy ha újraválasztanak, akkor az iskolákkal fogjuk folytatni.
Ezekkel évtizedekig senki nem foglalkozott, és mivel többnyire egy időben épültek, így egyszerre jön el az idő, hogy elhasználódnak. Így elkezdtük az iskolák renoválását is, kívül-belül, kizárólag önkormányzati forrásból. Nyilván nulla forinttól kétmilliárdig el lehet költeni erre pénzeket. Mi 300-500 millióval kezdtük, ma minden sokkal drágább. Tavaly 650 millió forintot költöttünk iskolafelújításra, és három iskola készen van. Kiemelném, hogy a Covid idején végeztük el az első két iskolafelújítást, 2022-ben, amikor a háború gazdasági hatásait éreztük, akkor is sikerült felújítani egyet. Most, 2023-ban, amikor elég nehéz a világ és Európa gazdasági helyzete, van forrás arra, hogy Csepel legnagyobb iskoláját kívül-belül renováljuk.
Mellette felújítottuk a művelődési házainkat, az orvosi rendelőinket. Tervezzük, hogy ebben az évben elkezdjük a Csepeli Munkásotthon nagyszabású felújítását, ugyanis a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy a tetőt rendbe tegyük, a dísztermet mindenképpen meg kell védeni. Hiszen amikor valaki belép az épületbe, akkor lát egy omladozó szocreál épületet, de leesik az álla a díszteremtől. Ezt a beázástól meg kell védeni, és energiahatékonysági beruházásokat is végre kell hajtani. Persze nagyon sok minden van még hátra. A hangosan hallható hangok azokat emelik ki, amik még nincsenek kész, de a lakossági visszajelzésekből és a választási eredményből azt látom, elismerik azt a munkát, amit végeztünk.
Hogyan lehet ezt kigazdálkodni?
2010-ben mínusz 3,8 milliárd forint hiánnyal vettük át a kerület vezetését. Most egy nagyot ugrok. A 2023-as elfogadott költségvetésben 8,2 milliárd forintos tartalékkal rendelkezünk.
Említette a Csepeli Munkásotthon energiahatékonysági beruházását. Az energiahordozók tavalyi árrobbanása hogyan érintette az önkormányzatot és intézményeit?
Több önkormányzati intézményt is ideiglenesen be kellett zárnunk az energiaválságos helyzetben, a Munkásotthon sem tudta a tizenhétszeres fűtésszámláját kigazdálkodni.
Hogy áll a kerület a rezsiszerződésekkel?
Mi még tudtunk tavaly olyan szerződést kötni, amivel kedvezőbb helyzetbe tudtuk magunkat kormányozni, de ahogy a többi önkormányzatot, úgy minket is megviseltek a tíz-, hússzoros árak. Ez alatt azt kell érteni, hogy 2021-ben a teljes önkormányzati intézményrendszer rezsiszámlája 700 millió forint volt. Ugyanekkora fogyasztást most 2,6 milliárd forinttal kellett beterveznünk a költségvetésbe. Ezzel együtt mi vagyunk az a budapesti kerület, amely a legnagyobb rezsitámogatást, 762 millió forintot kapta az év elején. Emellé mi viszont letettünk egy olyan takarékossági tervet, amit az önkormányzat szakembereivel közösen dolgoztunk ki.
Hol takarékoskodtak, illetve hol növelték a bevételeket?
Bevételeket nem nagyon van mód növelni, mert nem vagyunk olyan helyzetben, hogy fogjuk magunkat, és megemeljük a lakbéreket vagy egyebet. Igazodva a kormányzati intézkedésekhez, elrendeltük az intézményrendszerben a spórolást, a radiátorok letekerését. A megtakarítást magunkon kezdtük itt, a polgármesteri hivatal épületében, aztán minden olyan intézménnyel folytattuk, ahol ezt szükségesnek láttuk és ahol ez megoldható volt. Egy mintaprojektbe is belekezdtünk az egyik óvodában, amivel – úgy számolunk – minimum 30 százalékos megtakarítást fogunk tudni elérni, az első hónap már igazolja is ezt a megtakarítást.
Ahol nincs ilyen okosrendszer, ott mit tettek?
A hőmérsékleteket levittük, az óvodákban, bölcsődékben nemcsak a jogszabály szerinti hőfokot tartottuk, de azt kértem, hogy ott a gyerekek ne fázzanak. A kulturális intézményeinket ideiglenesen bezártuk, volt, ahol teljesen levettük nullára a fűtést. Viszont azokat a közösségeket, melyek ilyen helyeken működnek, mind sikerült átszerveznünk máshova, mindenkinek meglett a helye, és mégis több százmillió forintot tudunk megspórolni.
Emellett az a döntés született, hogy óvodát nem zárunk be, vagyis nem lépünk bele a családok mindennapjaiba azzal, hogy megváltoztatjuk a szokásaikat.
Közigazgatási szünetet is elrendeltünk télen három hétre, és ez azt is megmutatta, hogy ennek ellenére az önkormányzat működött, az ügyek mentek.
A LED-csere-programot pedig az önkormányzati intézmények mellett a lakosságra is kiterjesztettük. A csepeliesen csak rezsitámogatásnak nevezett lakásfenntartási támogatást a háromszorosára növeltük, a nyugdíjemeléshez igazítottuk. Úgy vélem, a magas, 762 milliós kormányzati támogatás annak köszönhető, hogy az önkormányzati takarékosság mellett a lakosságnak is segítünk.
A Posta takarékossági okok miatt két egységüket is bezárásra ítélte. Ön decemberben azt írta a Facebookon, hogy a 4-es postáról megegyeztek, azt újranyitják, míg a 3-as postahivatalon energetikai felújítást végeznek. Utóbbival mi a helyzet? Újranyit?
Pontosítok. Az egyik postánkat valóban bezárták, végleg, ennek a kettőnek a működését pedig felfüggesztették. Ami a víztoronynál volt, azt bezárták, ott nincs apelláta. Utána jött az a hír, hogy két postát szüneteltetnek, ebben sikerült megállapodnunk, amit kizárólag a csepeli lakosok érdekében írtam alá:
itt a működési költségek 50 százalékát átvállaltuk.
A csillagtelepi posta megegyezésünk alapján január 1-jén újranyitott. A királyerdei posta is benne foglaltatott a megállapodásunkban, ott jeleztük a Magyar Postának, hogy az a művelődési házon belül van, és az ott elkezdett felújítás elhúzódik. A megállapodásban az szerepelt, hogy amikor a Királyerdei Művelődési Ház újranyit, értelemszerűen ki tud vele nyitni a posta is. Ehhez képest a napokban érkezett a levél, mely arról szól, hogy ezt a hivatalt már nem nyitja meg újra a Magyar Posta.
Esély sincs megállapodásra?
Úgy látom, nincs.
Biztonsági költségvetés
Csepel költségvetését nemcsak a kormánypárti, hanem néhány ellenzéki képviselő szavazatával fogadták el. Van velük valamilyen együttműködés?
Mindenkivel egyeztettem a költségvetésről.
Egyesével?
Nem feltétlenül. Aki külön igényt tartott rá, azzal leültem és meghallgattam a javaslatát. November óta mindenki tudta, mikor tárgyalunk a költségvetésről, azóta bárki tehetett volna bármilyen javaslatot. Hozzáteszem, novemberben, az akkori számok ismeretében egy mínusz 2,5 milliárdos költségvetést tudtunk volna csak létrehozni.
A plusz 8,3 milliárdoshoz képest ez elég jelentős különbség.
A tartalékaink között vannak olyanok, amelyeket nem kötelező feladatokra különítünk el. Ez eredetileg is benne volt a tervezésben a mínuszos egyenleg mellett. Elkezdtük lefaragni a költségeinket, egyeztettünk minden intézményünkkel, minden cégünkkel. Azután váratlanul befolyt olyan adóbevételünk, amit egy hosszú pereskedés miatt nem vártunk. Illetve az iparűzési adó is 4,3 milliárddal több bevételt jelent. Azért mi, más fideszes kerületvezetőkkel óvatosan jeleztük a főváros felé, félünk attól, hogy a tervszámok megvalósulnak-e.
Szolidaritási adót kell fizetniük?
Amióta bevezették, kell fizetnünk, az idei évben 2,3 milliárd forint ez az összeg. A szívem azt mondja, ezt nagyon jól el tudnánk költeni Csepelen is. Lehet, hogy egy település polgármestere ilyet nem mondhat, de ha picit felülemelkedünk az egészen, és ismerjük más települések helyzetét is, akkor
a nagy testvér segíti a kisebbet elvén a szolidaritás egy helytálló dolog.
Mert nyilván az iparűzési adó – eltekintve a kivételes helyzetben levőktől, mint Százhalombatta, Győr, Kecskemét stb. – jelentős része mégiscsak Budapesten összpontosul. Így az önként vállalt feladatainkkal egy sokkal szélesebb spektrumon tudunk szolgáltatni az ott lakóknak, mint vidéken, például az ország keleti részén, ahol gondot okoz akár a közvilágítás minimális fejlesztése is.
Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester szerette volna elérni a szolidaritási adó új számítási metódusa bevezetésének elhalasztását, az ugyanis adóemelést jelent a nagyvárosoknak. Ön támogatná-e polgármestertársa kérését?
Nyilván bolond lennék azt mondani, hogy nem támogatnám. Ha a szolidaritási adóból akármennyi összeg itt maradna, tudnánk vele mit kezdeni. Például indítottunk Csepelen egy panelprogramot, arra félretettünk 100 millió forintot, ennek a keretét ki tudnánk vele bővíteni. Tehát azonnal tudnám, hol a helye, a mai világban látszik, hogy az energiatakarékosság meg a hatékonyság a fókuszba került.
Mi egy biztonsági költségvetést csináltunk, újonnan elindítandó fejlesztés, beruházás nincs betervezve. Ez azért is fontos, mert vannak tavaly született döntések, amelyek áthúzódnak az idei évre. Tehát a kerület 2023-ban épülni fog. Nagy meccs volt, de bele tudtunk építeni egy béremelést is, ami 700 millió forintot jelent a büdzsénkben. Összességében tehát
a költségvetésünk a működésre és a biztonsági tartalékra épül.
Ez a ciklus ugyanis egészen másról szól polgármesterként, mint az előzőek: jött a Covid, a háború, az infláció. Teljesen megváltozott az, ami eddig egy klasszikus polgármesteri munka volt, most inkább válságkezelők vagyunk.
Én meg azt kértem a képviselő-testület tagjaitól, jussunk el végre-valahára oda, hogy tegyük félre a pártpolitikai hovatartozásunkat, világnézetünket. Itt most a kerület működőképességéről van szó, az pedig nem történhet meg, hogy több mint 1500 ember nem kap fizetést, mert nincs költségvetése Csepelnek.
Necces volt, mert március 15-e a határidő.
Így van, viszont az első alkalommal elfogadtuk. A helyszínen is érkeztek módosító javaslatok, és én azt gondolom, elmentem a falig, minden javaslatot befogadtam, de nyilván van köztük olyan, aminek van feltétele. Egyébként nem szerencsés a helyszínen módosító indítványt beadni, mert annak egy nagyon hosszú előkészítő munkája van. Kértem mindenkitől, hogy korábban nyújtsák be, beépítjük, ha olyan, ennek ellenére mindegyiket elfogadtam, így lett megszavazva a költségvetés 12-6 arányban.
A politikai dac
Nem mindig volt ilyen sima. Voltak hírek arról, hogy a kormánypárti képviselők ön ellen szavaztak. Rendeződtek ezek a nézeteltérések?
A legutóbbi testületi ülésből tudok kiindulni, ahol elfogadtuk a költségvetést. Egyébként valóban volt ilyen, amit szomorú dolognak tartok, mert olyan technikai dologban szavaztak le előterjesztést, amit korábban támogattak. De végül az is megoldódott jogszerűen, a képviselőkkel és a frakciókkal egyeztetett módon.
Ez ugye a Csepeli Városgazda Zrt. ügye?
A Csepeli Városgazdából kivált egy ingatlanhasznosítással foglalkozó kft. Így kettéválasztottuk a városfenntartási és a vállalkozási feladatainkat. Ezt a jogi folyamatot több ütemben kell elfogadni. Az első lépést, a koncepció tervét elfogadta a képviselő-testület többsége, a második lépést is támogatta, arról is döntött a többség, hogy létrejön az új cég, majd amikor meg kellett volna kötni a feladatellátási szerződést, akkor
politikai dacból úgy alakult, hogy egy számomra nagyon érdekes politikai konstellációban alakult egy új platform, amelyik ezt leszavazta.
Azért mondom, hogy ez politikai dac, mert mindenki értette, hogy nem történhet olyan, hogy létrehozunk egy új céget, amelyik nem tudja ellátni a feladatát. Ugyanis beleapportáltuk az üzleti vagyont, de így nem tudtuk odaadni a jogot, hogy szedje a bevételeket, azt a testület nem szavazta meg. Nem volt semmilyen ellenvetés, olyan új dolog, ami az új cég létrejötte után történt volna. Egyszerűen nem szavazták meg, volt, aki megváltoztatta az álláspontját. Épp ezért megkerestük azt a jogszabályi lehetőséget, hogy a feladatokat teljesen szabályosan oda tudjuk adni az új cégnek. Így végül megoldódott, az ingatlankezelésnél megpróbálunk egy új típusú, vállalkozóbarát szemléletet behozni.
A politikai daccal kapcsolatban kicsit még kellemetlenkednék: Fidesz-tag még?
Mivel feloszlatták a csepeli Fideszt, ezért jelen pillanatban nem tudom megmondani. Nincs információm arról, hogy újjáalakult volna az alapszervezet.
Vannak még súrlódásai Németh Szilárddal?
Csepelen a csepeli emberek nagyjából érzékelik, hogy mi történik a kerületben, mik azok a vitás pontok, amik valóban vitás pontok. Én nagyon bízom abban, hogy 2024-ben ugyanazon az úton tudunk továbbmenni Csepelen, amin 2010-ben elindultunk.
Ez azért fontos, mert ha súrlódások vannak Ön és Németh Szilárd között, valamint a választókerületi országgyűlési képviselő is ellenzéki, akkor az megnehezíti a polgármester dolgát.
Én a megbékélésnek vagyok a híve. Ahogy a háborúról gondolkodik a mi értékközösségünk, én ugyanúgy gondolkodom ebben a témában is: béke kell legyen, meg kell találni a közös pontokat. Vannak olyan pontok, amikben nem értünk egyet, azokat meg kellene tudni beszélni. Rengeteg olyan közös pont van, amiben egyetértünk.
Akár Szabó Szabolccsal, akár Németh Szilárddal is?
Én most alapvetően a saját politikai közösségemen belüli közös pontokról beszélek. Ezek mentén lenne érdemes továbbmenni. Amikben meg nem értünk egyet, azokkal nem nagyon tudok mit kezdeni,
mert nem tudok mást mondani 2023-ban, mint amit 2013-ban vagy 2008-ban mondtunk.
Én ugyanazt tudom képviselni minden ügyben, legyen szó a Duna-partról vagy a Csepeli Munkásotthon sorsáról.
Szabó Szabolccsal milyen a kapcsolata?
Szabó Szabolccsal nulla kapcsolatom van. Soha nem segített semmit az önkormányzatnak semmilyen kérdésben. Nem is várjuk tőle a segítséget.
Ő sem keresi a kapcsolatot önnel?
Nincs közöttünk kapcsolat gyakorlatilag semmilyen értelemben. Azt látom az ő működéséből, és
azt látom itt az ellenzéki pártokban is, hogy alapvetően bírálnak mindent, de nem konstruktívak.
Tehát mindenben csak a rosszat látják, a fejlesztéseket ellenezték, a legsikeresebb projektjeinkről, mint például a Rákóczi Kert, a választási kampányban elmondták, hogy le kell rohasztani, ha váltás lesz. Ezekről nehéz elhinnem, hogy komolyan gondolják, de nem értem, akkor miért nyilvánulnak meg ilyen dolgokban.
Mi lesz veled, Csepel Művek?
A kerület büszkesége volt korábban a Csepel Művek. Mi van most ezzel a területtel?
Ez valóban Csepel büszkesége volt, és még most is büszkék vagyunk arra az ipari múltra, főleg arra a korra, ami Weiss Manfréd kora, amikor egy gyártulajdonos kezében volt. Sajnos a rendszerváltás óta folyamatosan úgy alakult – és most egy tíz évvel ezelőtti számot tudok mondani –, hogy papíron több mint 700 tulajdonosa volt a területnek. Ez azt jelenti, hogy elaprózódott a tulajdonjog, az önkormányzatnak istenigazából nincs benne vagyoneleme, és valóban nincs jó állapotban. Én ebben az ügyben nem egy alkalommal fordultam a kormányhoz, hogy látok benne fantáziát nagyon is. Első körben az infrastruktúrát kellene javítani. Többször ér minket az a vád a gyári vállalkozóktól is, hogy miért nem tesszük rendbe az ottani épületeket. Igazuk van, teljes mértékben!
A gyárterület útjai magántulajdonban vannak?
Ez nagyon bonyolult. Van ott olyan út, ami a miénk, van olyan, ahol az út a miénk, de az alatta levő földterület nem a miénk. Most felmértük az egyik legrosszabb állapotban levő útszakaszt, annak az újraaszfaltozását 2,5 milliárd forintra becsülték. Ennyi pénzt egy évben összesen nem tudunk elkölteni útfejlesztésre. Én azért bízom benne, hogy valamilyen gazdaságfejlesztési stratégiában ki fog tűnni, a Csepel Műveknek igenis van jövője.
Mi ebben hiszünk, mert ez munkahelyteremtő, és reményeim szerint olyan high-tech beruházásokat eredményez, amelyek nemzetgazdasági szempontból is jók, és a kerület életére pedig kifejezetten pozitív hatással lennének.
Gondolkodik-e országos politikai pályán? Akár visszatérni az Országgyűlésbe, akár kormányzati szintre továbblépni?
Én Csepelben gondolkodom kizárólag.
És ha a csepeliek azt mondanák, „polgármester úr, szeretnénk önt magasabb pozícióban látni”?
Van sokféle visszajelzés, olyanok is, akik sehol nem kívánnak látni, de a politika már csak ilyen. A pozitív visszajelzésekből azt szűröm le, hogy
Csepelen számítanak rám.
Itt megkezdtünk egy munkát, sok mindent csináltunk, de még több van hátra, én pedig ezt a munkát szívesen vállalom.
