TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A Belügyminisztérium megbízásából 352 millió forintért már készül az egészségügy átfogó reformtervezete a Boston Consulting Groupnál. Az augusztus 7-re ígért átalakító program összeállításához magyar egészségügyi dolgozóknak kérdőívet küldtek azzal a céllal, hogy a véleményüket beépítsék a tervezetbe. Mi a szakdolgozóknak feltett kérdésekből szemezgettünk. 

Két kérdőívet kapott a 141 ezer egészségügyi dolgozó. Míg az orvosok és gyógyszerészek július 16-23., addig a szakdolgozók és egyéb egészségügyi dolgozók (logopédus, klinikai szakpszichológus, gyógytornász, biológus) július 20-27. között válaszolhattak név nélkül, tehát anonim módon, de kötelező jelleggel. Mi a szakdolgozóknak küldött kérdőívben mazsolázgattunk.

Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók más kérdőívet kaptak. Fotó: Pixabay Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók más kérdőívet kaptak. Fotó: Pixabay

A kormány először is kíváncsi volt a járvány okozta vészhelyzet alatti telemedicina-használattal kapcsolatos hozzáállásukról. Például, hogy azt jónak tartanák-e a veszélyhelyzet után is, vagy, hogy a válsághelyzet kapcsán létrejött eRecept-könnyítések megmaradjanak-e, s hogy a betegektől származó plusz információkat mennyire tartják fontosnak?

A kérdőív kifejti, hogy: „A rendszerváltoztatás óta eltelt évtizedekben az egészségügyi ellátás köz- és magánfinanszírozott szegmense párhuzamosan, ugyanakkor számtalan ponton kapcsolódva fejlődött egymással. A két ellátási forma közti átmenet sokszor annyira elmosódott, hogy az már nem csupán a betegek, hanem a szereplők számára is átjárhatatlan folyamatokhoz vezetett.”

Ezzel kapcsolatban azt firtatták, hogy kell-e törvényben szabályozni a dolgozók jogállását, szakmai és anyagi előmenetelük szabályait? Vagy hogy az érintett szereplők által elfogadott életpálya-modell bevezetése esetén csak közfinanszírozott, vagy csak magánellátóknál dolgozhassanak? Egyáltalán szükség van-e arra, hogy magánszolgáltatók közreműködőként részt vegyenek a közfinanszírozott ellátók munkájában, vagy inkább az állam vállalja fel valamennyi szükséges személyi és tárgyi feltétel biztosítását? Azaz: a jövőben nem biztos, hogy egyszerre vállalhat munkát az állami és a magánegészségügyben egy dolgozó.

Voltak olyan egyszerű kérdések is, mint: Egyetért-e az egészségügy átalakításával, vagy sem, vagy hogy milyennek látják az aktív és a krónikus/rehabilitációs ágyak kihasználtságát? Bár ez utóbbira elképzelhető, hogy csak más dimenzióból, „big picture”-ből lehet rálátni.

Rákérdeztek egy új típusú idősgondozási formára is: mennyire tartanák jónak azt, ha tartós ápolási centrumok jönnének létre azoknak az idős embereknek, akik aktív kórházi kezelést már nem, de ápolást igényelnek, átmenetet képezve ezzel az egészségügy és a szociális rendszer között?

Bár a kérdőív kifejti, hogy az átalakítást a népegészségügyi paraméterek változása szerint (várható életkor emelkedése, nem fertőző krónikus betegségek morbiditási mutatói) kéne megtenni, mert az aktív kapacitásokat leterhelik az ápolási feladatok, mégis nehéz lehetett válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésre:

„Egyetért-e azzal, hogy a nagy humánerőforrással és eszközigénnyel rendelkező szakmák centralizációja szükséges lenne?”

A legfontosabb kérdéskört így vezeti fel a dokumentum: „A hálapénzrendszer a magyar eü. több évtizedes problémája. A nyugat-európai országok munkaerő-elszívó hatása is fokozottan érvényesül az egészségügyi dolgozók esetében”.

E témakörrel kapcsolatban erre voltak kíváncsiak: Megítélése szerint mekkora havi szakdolgozói jövedelem (nettó, beleértve a pótlékokat és a túlórát is) szükséges a hálapénz-rendszer megszüntetéséhez és a szakdolgozók elvándorlásának megállításához? (legalább 300, legalább 350, legalább 400, legalább 450, legalább 500 ezer forint).

Vagy hogy: Az érintettek által elfogadott szintű bérezés mellett egyetért-e a hálapénz elfogadásának és adásának szankcionálásával?

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 253 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 355 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 643 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a kérdőívek nem igazi kérdőívek, sokkal inkább legitim nyilatkozatok. Mint mondta, a kérdések között vannak jók, de veszélyes irányba is mutatók, nem beszélve arról, hogy irányítottak és vezetettek, olyan, mint a Nemzeti Konzultáció. Nincs releváns lehetősége a kérdezettnek, hogy kifejtse a véleményét.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.