<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

A cafetéria-rendszer átalakítása miatt statisztikailag is emelkednek a keresetek jövőre.

Mint ebben a cikkben elsőként megírtuk, a cafetéria-rendszer átalakításával az a kimondott célja is van a kormánynak, hogy a juttatásokra fordított összeget inkább készpénzben kapják meg az emberek. De ez nem jelent tényleges jövedelemnövekedést minden esetben, mivel az eddig juttatásként, adómentesen megkapott összeget most bérben kapják meg részben vagy egészben az alkalmazottak, ami után már adózniuk kell (a cafetéria után a foglalkoztató fizet adót).

 

Statisztikailag jól mutat majdStatisztikailag jól mutat majd

Ez a statisztikában jól kommunikálható béremelésként jelenik meg, valójában azonban nem az. Az átlagkeresetbe ugyanis nem számítanak bele a béren kívüli juttatások, cafetéria-elemek. Azokat egyéb jövedelemként tartják nyilván a statisztikában. Így ha onnan átcsatornázódnak a jövedelmek a keresetekbe - vagyis a dolgozó bérben kapja meg azokat - akkor azok mesterségesen emelik a béreket.

A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent inflációs jelentésében szintén foglalkozik ezzel a hatással. Megállapításuk szerint 1 százalékponttal is megdobhatja a jövő évi béreket a béren kívüli juttatások jogszabályi hátterének megváltozása. A munkáltatók ugyanis a megmaradt juttatások - lényegében a SZÉP-kártya - bővítése mellett a bérek emelésével reagálhatnak az új adótörvényekre e modellszámítás szerint.

Ezért a júniusi jelentésben előre jelzett 7,1 százalékos átlagos bruttó béremeléssel szemben most, szeptemberben már 7,9 százalékos emelkedést feltételez a jövő évre a jegybank. Mindezt pedig alapvetően a cafetéria-rendszer átalakítására vezetik vissza.

 

Van még egy érdekes megállapítása a jegybanki jelentésnek: a szakértőik szerint jövőre kisebb mértékben emelkedik a minimálbér, mint idén. Vagyis az ütem nem fogja elérni a minimálbér esetében a 8, illetve a 12 százalékot a garantált bérminimum esetében.

Mint Varga Mihály pénzügyminiszter lapunknak nyilatkozta pár napja, a kormány 9-10 százalékos minimálbér-emelést már elfogadhatónak tart a szociális partnerek részére. A munkaadók azonban csak 5-9 százalékot tudnak tárgyalási alapnak tekinteni, mert jelen állás szerint a szociális hozzájárulási adó csak jövő nyáron csökkenhet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.