Az utóbbi két évben először a koronavírus-járvány rajzolta át a jövőt, ma meg a háború, és a magas infláció. Talán rávesz minket az észszerű fogyasztásra és általa – habár szörnyű áron – jobban megbecsüljük, amink van.
Jóllehet, a magyarok mindig tisztelték a kenyeret. (Ami nem azonos a politikai-vallási célú marketinges tömjénezéssel.) Alapélelmiszer és szimbólum ez, a hazai kenyér hiányzik leginkább a külföldre költözőknek, különösen az első időkben. Ahol sok hazánkfia él, ott érdemes lenne magyar stílusú pékséget nyitni, bár meglepő módon, erre kevés példa akad, még Angliában is, ahol pedig több százezer honfitársunk talált új otthonra.
Egyébként a magyar kenyérbolt egyfajta hungarikum: külföldön, többnyire vegyes boltokban, vagy legalábbis csemege üzletekben lehet kapni, egyéb finomságokkal társítva. De kenyérbolt a szó klasszikus, ha úgy tetszik, retro értelmében, kevés helyütt található.
A borogyinói baton története
Ahol mégis, az Oroszország, vagy legalábbis a régi. Hleb – amikor beléptem, csak ennyi volt kiírva 1990-ben a hodálynyi bolt külső cégérére, ahol tízszer annyi áru is elfért volna, mint amennyit kiraktak. Amikor először vásároltam a lakásunkhoz közeli üzletben, még éppen csak rogyadozott a szocialista gazdasági rendszer, hogy aztán egy év múlva összeomoljon. A legnépszerűbb és legfinomabb a fekete kenyér, közelebbről, a borogyinói rozsbaton (vekni, rúd) melynek koriandermagos ízét azóta is keresem, és örülök, ha néha rátalálok a budapesti orosz élelmiszerüzletekben. Ahová egyébként nem Moszkvából szállítják az orosz élelmiszereket, hanem Németországból – ennek eredete még a kelet-német időkbe nyúlik vissza, amikor annyi orosz állomásozott ott, hogy érdemes volt számukra saját üzemeket alapítani.
Hogy miért borogyinói? A napóleoni háborúk egyik legvéresebb küzdelme a Mozsajszk város közelében található Borogyino falu mellett zajlott 1812-ben. A rengeteg halottat és sebesültet követelő csata után a faluban élő özvegyek megalapították a Megváltó kolostort. A kenyérsütés a kolostorokban élők körében az egyik legnépszerűbb hagyományos foglalkozásnak számított. Az itt szolgálók kezdték sütni először azt a rozskenyeret, mely később Borogyino néven híresült el. A rendházba látogató zarándokok körében hamar közkedveltté vált ez az új termék, sokat vásároltak belőle, majd folytatták az útjukat és közben egész Oroszországban hírét vitték. Később sokan csak a borogyinói rozskenyér miatt keresték fel a Megváltó-kolostort.
Pitától a wrapig
Az arab országok kenyere a pita. Ez persze egy gyűjtőfogalom, amelyben oly sok minden belefér. Az elmúlt évtizedekben magyarok százezrei utaztak nyaralni Egyiptomba, Tunéziába, Marokkóba, vagy a más kultúrájú, de a magyarok által szintén közkedvelt Törökországba, hogy megismerkedjenek a pitával és annak rokonaival.
A közel-keleti, arab és mediterrán országok konyhaművészetének hazai népszerűsítésében jelentős szerepet játszottak és játszanak, nemcsak a gombamódra szaporodó budapesti nemzeti éttermek és streetfood bárok, valamint az egyre erősebb influenszer hatású gasztrobloggerek is.
Ahol a világ minden kenyere találkozik
Izrael az a hely, ahol a világ oly sok nemzete találkozik, hiszen állandó a bevándorlás. Amikor legutóbb ott jártam, természetes volt, hogy a szállodában roskadozik a svédasztal – és senkinek nem hiányzik a hús. Viszont a milliónyi zöldség, saláta és tojásétel mellett nagyon sokféle kenyér, édes és sós, töltött és szezámmagos sütemény – köztük több a hámántáskára és fánkra emlékeztető – volt található a szállodai étterem svédasztalain. Érdekes módon, barcheszt és bagelt éppen ott nem láttam, az utcai büfékben annál inkább.
Mintha a világ minden tájának kenyere itt találkozna – ahogyan a népek is. A II. világháború után és azóta is nagyon sok országból érkeztek ide emberek, hogy új, saját hazára leljenek. Hozták magukkal az előző haza ízeit, szokásait, amelyek aztán összekeveredtek a keleti világ ízvilágával.
Svéd finomságok, a messzi Északról
A svéd gasztronómia fontos eleme a kenyér, amely sokszor édeskés, hiába, a szénhidrát minden északi országban fontos energiaforrás. Mindegyik svéd háztartásban lehet találni sokáig elálló, szárított ropogós kenyeret. A kemény, barna knäckebröd-félék között kedvencem a középen lyukas fajta, amilyent hajdanán a parasztházakban egy mennyezeti rúdon tároltak. Miért lyukas? Praktikus okokból, hogy ne férjenek hozzá a kártevők a magasban. Nagyon finom a runda björn névre hallgató változat.
Lehet kapni persze közép-európai kenyeret is, hiszen több százezer lengyel, magyar, román, horvát, szerb, szlovén él Svédországban. De igazi hazai veknit nem, sőt, jó magyar étterem sincs, pedig több tízezer hazánkfia él itt. Ezért aztán a hazalátogatók sokszor visznek új otthonukba – a feladott bőröndök mélyén – magyar péksüteményeket.
A világ legfinomabb kenyereit sokak szerint Itáliában sütik: a szárított paradicsomos, olajbogyós, fetás és még sokféleképpen ízesített, pizzára, lángosra, lepényre emlékeztető formájú kenyérfélék önmagukban is finom csemegék, hát még, ha jófajta vörösborral öblítik le. A francia boulangier-k hazai változata is felbukkan már itthon, például Budán, a Krisztinavárosban. Igaz, e finom ropogtatnivalókat többnyire cukrászsütemény-árban mérik, de olykor azért elcsábulnak a gall ízvilágra vágyók.
Péksütemények, arannyal és ezüsttel ízesítve
A spanyolországi Malagán található a Moreno's Pan Piña pékség, amely kenyereket és péksüteményeket kínál. Ám van egy terméke, amelyet csak a szupergazdagok vásárolnak meg: ez az aranykenyér. Juan Manuel Moreno, pék szerint ez a finomság egy gramm aranyat és egy gramm ezüstöt is tartalmaz. Egy adag kenyér (400 gramm) 1380 euróba kerül, ami körülbelül 500 ezer forint. De a többi összetevője is különleges. Az aranyat és az ezüstöt először lemérik, majd sütés előtt szórják rá a kenyérre. A termék olyan népszerű, hogy a főleg milliárdosokban tobzódó országokba, mint az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek – szállítanak.
Ahol a lobbiban frissen sült veknik illata száll
Létezik olyan szálloda Spanyolországban, amely elsősorban a frissen sült kenyerek utánozhatatlan illatával vonzza a vendégeket. Szálloda és pékség együtt – ez a barcelonai Hotel Praktik Bakery koncepciója. A híres pék, Anna Belsolá volt a cégalapító, akit a spanyol és a katalán szakma is az egyik legjobbnak tekint. A Baluard pékség tette híressé a helyet, a világ egyik leglátogatottabb városában.
A szálloda hallja és kávézója nagyon kedvelt, főleg a fiatalok körében, és gyakran adnak itt találkozót egymásnak az üzletemberek – de természetesen a reggeliztetésnek kiemelt szerepet szánnak. Kenyér mindenféle formában, alapanyagban és számtalan ízesítéssel készül, és nem hiányoznak persze a világ leghíresebb édességei sem.
