2019. február 13. 19:09

A gleccserek olvadnak, a tengerszint emelkedik, a dokkokat pedig magasabbra kell emelni, hogy a jövőben is le tudjanak horgonyozni a hajók. De az átépítések azért is szükségesek, hogy a kikötők jobban ellen tudjanak állni az egyre vadabbá váló viharoknak - igaz, az építmények megerősítésére még viszonylag sok idő van.

A klímaváltozás-gleccserolvadás-tengerszint-emelkedés háromszögben a különféle klímatanulmányok általában azt hangsúlyozzák, hogy a jelenség miatt hamarosan rengeteg part menti városban, településen élő embernek kell szednie a sátorfáját, mert az árvizek a megnövekedő víztömeggel világszerte egyre csak sűrűbbek lesznek. A Wall Street Journal most a probléma elsőre kevésbé drámainak tűnő oldalával foglalkozik: azzal, hogy az emelkedő tengerszint miatt egyre magasabbra kell építeni a kikötőket. Ez nem tűnik húsbavágónak, mégis óriási a jelentősége, hiszen ha a kikötők alkalmatlanná válnak a teherhajók fogadására, akkor a tengeri kereskedelemnek egyszerűen lőttek.

Teherhajókat rakodnak ki a norfolki kikötőben, Virginiában. (Fotó: AP) Teherhajókat rakodnak ki a norfolki kikötőben, Virginiában. (Fotó: AP)

A cikk a virginiai kikötő Norfolk International termináljainak most folyó felújításával kezdi körbejárni a jelenséget. A renoválásra meghatározott 375 millió dolláros büdzsé egy része olyan, elsőre furcsának tűnő részmunkákat tartalmazott, mint a villamos berendezések több lábbal való megemelése, és a kikötő szerverparkjának áthelyezése - olyan messze a víztől, amennyire az csak lehetséges.

Könnyen belátható, miért volt szükség ezekre a különös munkálatokra: a Virginiai Tengertudományi Intézet jelentése szerint az állam délkeleti partvidéke ott van az USA vízszint-emelkedés által leginkább fenyegetett területei között. Mindez úgy, hogy az alacsonyan fekvő partvidék nem csak a teherkikötőnek ad helyet, de a norfolki haditengerészeti bázisnak is.

Az elmúlt 100 év során több mint 40 centivel emelkedett meg a vízszint Virginia partjainál, és a klímaváltozás felgyorsulása miatt a következő 30 évben még ugyanennyit emelkedhet. A National Climate Assessment tavaly novemberi becslése szerint 2000 és 2050 között 15-35 centivel emelkedhet meg globálisan a vízszint, 2100-ig pedig összejöhet az 1,3 méteres emelkedés is.

Mindezek ellenére eddig csak a virginiai kikötőben kezdték el a védelmi építési munkálatokat. A szakértők szerint ez azért van így, mert az amerikai kikötőkben elég magasra építették a dokkokat, hogy fogadni tudják a teherhajókat, illetve azért, mert az előrejelzések szerint a tengerszint viszonylag hosszú idő alatt emelkedik meg veszélyesen - tehát a kikötők vezetőségének van még ideje arra, hogy elindítsa a munkálatokat.

Walter Kemmsies, kikötőkre szakosodott ingatlanszakértő azt nyilatkozta a WSJ-nek, hogy bár a kikötősök tudatában vannak a veszélyeknek, egyszerűen azért nem jelentek meg az átalakítások a távlati tervek többségében, mert azok nem 40-50 évre, hanem annál rövidebb időtartamra szólnak. Azon kikötők, melyek kikötőhelyei legalább 4 méterrel a tengerszint felett vannak, a közeljövőben még védettek lesznek az áradásoktól - folytatta Kemmsies, hozzátéve, hogy majd akkor ráérnek átalakítani a kikötők többségét, amikor kedvezőbbre fordul a munkálatok költség-haszon aránya.

A houstoni kikötőben például még nem aggódnak. Ott 5,5 méterrel emelkednek ki a teherhajók kikötőhelyei a vízből. Ez a komplexum ráadásul kétszer is kiállta már a szélsőséges időjárás próbáját: 2008-ban az Ike, 2017-ben a Harvey hurrikán tépázta meg, de a teherhajó-dokkok érintetlenek maradtak. A houstoni kikötőnek otthont adó Galveston-öbölnél 45 centis-1,2 méteres szintemelkedést jósolnak 2065-ig, de a kikötő infrastrukturális fejlesztésekért felelős vezetője szerint jelenleg nincs tervben a kikötőhelyek magasítása - 2065-ig meg valószínűleg amúgy is teljesen újraépítik majd a dokkokat.

Az áradásoktól kiemelten fenyegetett New Orleans kikötőjében sem történik semmi, itt az intézmény szóvivője szerint még nem tapasztalták a tengerszint-emelkedés direkt hatásait, és jelenleg nincsenek is tervek változtatásokra.

Ha az áradásokra még nem is akar felkészülni az amerikai kikötők többsége, a klímaváltozás visszafogásáért azért ők is igyekeznek tenni. Ahhoz, hogy tavaly óriásit ugrott az USA széndioxid-kibocsátása, komolyan hozzátette a magáét a szállítmányozás is. A kikötők ezért igyekeznek visszafogni az emissziójukat, mégpedig úgy, hogy elektromos konténerkezelő gépekre váltanak, parti áramforrásokat biztosítanak a dokkoló hajóknak, melyek így addig sem pöfögnek, míg a kipakolásra várnak, és ösztönző intézkedésekkel igyekeznek elérni, hogy a kikötőben megforduló kamionsofőrök tisztább motorokra váltsanak.

Kritikus szakaszba ért a klímaváltozás

 

Az Institute for Public Policy Research friss jelentése szerint a politikusok és döntéshozók eddig nem voltak képesek megfelelő komolysággal kezelni a klímaváltozást, mely mostanra már kritikus szakaszába ért. A BBC által bemutatott dokumentum összefoglalja azt, amit különálló jelentésekből már ismerhetünk: hogy egyszerre több környezeti krízis is fenyegeti a Földet, melyek "halálos" kombinációt alkothatnak, és azzal fenyegetnek, hogy destabilizálják a társadalmakat és a világgazdaságot. A változó klíma mellett ott van az ennek kapcsán begyorsuló tömeges fajpusztulás, a termőtalaj eróziója, a rohamos ütemben fogyatkozó erdők és a savasodó óceánok is.

 

"Ez a destabilizáció olyan sebességgel folyik, mely példa nélküli az emberiség történetében, és egyes esetekben évmilliárdos távlatokban is."

 

- áll a jelentésben, mely kiemeli még, hogy 2005 óta világszerte a tizenötszörösére növekedett az áradások száma, a szélsőséges hőmérsékletű időszakoké meghúszszorozódott, tűzvészből pedig hétszer több kerekedett, mint korábban. Az IPPR, mint minden más tudós társaság, arra figyelmeztet, hogy rohamosan szűkül a lehetőségünk arra, hogy elkerüljük a jelenségek katasztrofális következményeit.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok