Vang Ji kínai külügyminiszter figyelmeztette szerdán a kínai látogatáson tartózkodó John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízottat, hogy az egyre csak romló kétoldalú kapcsolatok árthatnak a két ország együttműködésének a klímaváltozás elleni küzdelemben - közölte a pekingi külügyminisztérium. John Kerry megbeszélései után csütörtökön arról beszélt újságírók előtt, hogy felhívta kínai tárgyalópartnerei figyelmét: az éghajlatváltozás kérdése nem lehet geostratégiai fegyver.
Kerry Tiencsin városban tárgyalt két napon keresztül kínai szakemberekkel. Videokapcsolaton keresztül beszélt Vang Jival, aki leszögezte, hogy a klímaügyi együttműködés nem választható külön az általános kapcsolatoktól és politikai vitáktól, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy tegyen erőfeszítéseket a viszony javításáért - olvasható a minisztérium közleményében.
Az Egyesült Államok részéről elkövetett komoly számítási hibák vezettek oda, hogy a kétoldalú kapcsolatok hirtelen megromlottak az utóbbi években - idézte Vangot a Hszinhua kínai hírügynökség. A labda most az amerikaiak térfelén van - fogalmazott a kínai külügyminiszter, hozzátéve, hogy Washingtonnak fel kellene hagynia azzal, hogy fenyegetésként és riválisként tekint Kínára, és tartózkodnia kellene attól, hogy elnyomja és korlátozza a kínai törekvéseket szerte a világon.
John Kerry a tanácskozások végén úgy nyilatkozott: azt hangoztatta a kínai vezetőknek, hogy az éghajlatváltozás nem a pártpolitikáról, nem ideológiáról szól, az nem egy geostratégiai fegyver. Kiemelte, hogy bár Kína sokat tesz azért, hogy kezelje az üvegházhatásúgáz-kibocsátás emelkedésének problémáját, az országnak jelenleg már nagyobb a kibocsátása mint az OECD-országoknak együttvéve. Kína ennél még többet is tehetne - jegyezte meg az amerikai klímaügyi különmegbízott.
Kerry a látogatásán szerdán készült videorészlet tanúsága szerint azt mondta: Kínának kulcsszerepe van a klímaváltozás elleni globális küzdelemben.
Kína a világon a legtöbb üvegházhatást okozó gázt engedi ki a légkörbe, a második az Egyesült Államok. Peking vállalta, hogy 2030 után már mérsékelni fogja a kibocsátását, és 2060-ra pedig nullára csökkenti. A szénfogyasztás tényleges csökkentését azonban csak 2026 után fogja megkezdeni, és a kínai állam még manapság is jóváhagy új hazai projekteket, illetve finanszíroz külföldi beruházásokat.
Kerry szóvá tette, hogy ha Kína tényleg kialakítja a tervezett, szénerőművekre alapozott energiakapacitását, az aláásná a globális kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítéseket.
Világossá tettem, hogy az új szénalapú erőművek létrehozása komoly kihívást jelent a klímaváltozás elleni globális küzdelem számára - mondta el John Kerry.
