2020. február 7. 19:27

A tartós fogyasztási cikkek forgalmában némi hangsúlyeltolódás történt az elmúlt pár évben, élre került a bútor és a lakásfelszerelés, valamint az építőanyag. Mindezt a megugró bérekkel, valamint a családtámogatásokkal magyarázzák a szakértők.  Hiába van több jövedelme valakinek, annál többet már nem fog élelmiszerre költeni, mint tette korábban.

A minap jelent meg a kiskereskedelem tavalyi teljesítményét bemutató KSH-adat, ami remek alkalom arra, hogy megnézzük, hogyan alakult a fogyasztás szerkezete. Ehhez egy szakember segítségét kértük.

Nem egyforma ütemben nőtt az elmúlt évben a kiskereskedelmi forgalom, míg az élelmiszerek tekintetében átlag alatti, az iparcikkek tekintetében átlag feletti bővülés volt - mondta Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak.

Az ok egyszerű, hiába van több jövedelme valakinek, annál többet már nem fog élelmiszerre költeni, mint tette korábban. A tartós fogyasztási cikkek forgalmában ugyanakkor némi hangsúlyeltolódás történt, élre került ugyanis a bútor és a lakásfelszerelés, valamint az építőanyag.

Erre utalnak a legfrissebb statisztikai adatok is. A Központi Statisztikai Hivatal most nyilvánosságra hozott gyorstájékoztatója szerint tavaly decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,7, naptárhatástól megtisztítva pedig 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,2 százalékkal emelkedtek az eladások, és nőtt a forgalom az iparcikk jellegű vegyes üzletekben is, 13,1 százalékkal.

A forgalombővülés a lakásfelújításhoz köthető termékek esetén részben betudható a családtámogatási rendszer átalakításának, a jóval bőkezűbb juttatásoknak. Vámos György szerint a 2013 óta folyamatosan - átlag 6 százalékkal - bővülő kiskereskedelmi forgalom idén sem fog alábbhagyni, 5 százalék körüli szint várható, ami a 8-10 százalékos béremelkedés mellett reális.

Negatív hatású az általános kiskereskedelmi bővülésre elsősorban a munkaerőhiány, illetve az élelmiszeripari termékek esetében a sertéspestis lehet, és kérdés, hogy a koronavírus világméretű terjedésének milyen belpiaci hatásai lehetnek a jövőben.

A bérrobbanás dobta meg a keresletet

Dinamikusan növekvő forgalomról számolt be lapunknak egy lakástextillel foglalkozó kereskedőcég tulajdonosa is. A bővülés különösen 2017 óta számottevő, tavaly már elérte a 20 százalékot. Tapasztalatai szerint 2012 óta tart folyamatos a forgalom bővülése, az igazi áttörésre azonban 2017-ig kellett várni: a lakosságnál lévő pénzmennyiség ugyanis akkor érte el azt a kritikus mértéket, ami már a fogyasztásban is komoly áttörést okozott.

Ugyanakkor ő úgy látja, hogy ma már a fogyasztás további bővülését sokan ismét hitelekből próbálják fedezni, ami szükségszerűen egy idő után eladósodással és a fogyasztás visszaesésével jár együtt.

A kiskereskedők által realizált forgalomnövekedés értelemszerűen továbbgyűrűzik, az megjelenik a nagykereskedések eladásaiban is. A régebb óta a piacon lévők és az elmúlt évtizedekben nagyra nőtt lakástextil nagykereskedések értelemszerűen már nem képesek a hazai piacon olyan mértékű növekedést produkálni, mint az akár egy-két éve alapított, még feltörekvő riválisaik. A nagy cégek forgalombővülése azonban még így is elérte a belföldi piacon az évi 10 százalékot az elmúlt években.

Mivel a növekedés kényszere ezeket a cégeket is hajtja, így ők elsősorban a szomszédos országok piacain próbálják termékeiket értékesíteni az ottani kiskereskedéseknek.

A lakberendezők a legnagyobb megrendelők

A lakberendezőket összefogó szakmai szervezet is egyértelműen tapasztalja, hogy rendkívüli módon megugrott a kereslet a lakberendezéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások iránt.

Ács Erzsébet, a Lakberendezők Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke úgy látja, hogy az elmúlt két évben jelentős fellendülés volt ebben az ágazatban. Mint mondta, a szakma iránt is nagyobb a kereslet, aki ma felújít, az már képzett lakberendezőhöz fordul, nem próbálkozik házilagos megoldásokkal.

Márpedig a legnagyobb vásárlók a lakberendezők köréből kerülnek ki, és ez csapódik le a kiskereskedések forgalomnövekedésében is.

Ács szerint a nagy fellendülés betudható annak, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a hosszabb távra, illetve az alkalmilag kiadott lakások száma, márpedig manapság már nem elég egy tisztasági festés, a piacra kerülő lakások csak abban az esetben kelnek el jó áron, ha előtte komoly felújításon estek át.

A fogyasztás megugrását mutatja az is, hogy az utóbbi időben rendkívüli módon megnőtt a szállítási határidő, vagyis a lakberendezési tárgyakat forgalmazó kiskereskedések – a gyári kapacitások elégtelensége miatt – csak hosszú várakozás után tudják kielégíteni a megnövekedett keresletet – jegyzi meg Ács.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.