Hogy Donald Trump kiszámíthatatlan, azt korábban is lehetett tudni, ugyanakkor visszatérése óta, az elmúlt egy évben alkudozással és hízelgéssel úgy tűnt, hogy az Európai Unió kezelni tudja a helyzetet. Persze eleve volt egy furcsa fintora annak a helyzetnek, hogy miközben véreskezű diktátorokkal jópofáskodott az amerikai elnök, addig a szövetségeseinek keményen nekiment. Úgy tűnik, Donald Trump most emelni készül a tétet, az elnök ugyanis mindenképpen szeretné megszerezni Grönlandot. Sőt, a legutóbbi nyilatkozatában mindezt összekötötte a meg nem kapott Nobel-békedíjjal is (a María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető által átadott díj ugye nagyjából olyan, mint Rejtő Jenő klasszikusában Gorcsev Iván fizikai Nobel-díja), azt jelezte ugyanis a norvég miniszterelnöknek, hogy mivel nem kapta meg az elismerést, ezért már nem érzi kötelezettségének, hogy csak a békére gondoljon.
A grönlandi kérdés
Az amerikai elnök a sziget megszerzését azzal indokolja, hogy az oroszok és a kínaiak meg fogják kaparintani, mert Dánia képtelen megvédeni. Tény, hogy ezen országok tengeralattjárói feltűnnek Grönland környékén, ám a szigetet nem próbálták még soha megtámadni. Már csak azért sem, mert jelenleg is van helyben amerikai támaszpont. Sőt a hírek szerint sem Dánia, sem Grönland nem gördít akadályt az elé, hogy ezeket bővítsék, már csak azért sem, mert a hidegháború idején sokkal több amerikai állomásozott ott. A másik – ritkábban felmerülő – érv, hogy a szigeten nagyobb mennyiségű ritkaföldfém van, ami segíthet függetlenedni a kínai ellátástól. A valóságban azonban ebből az alapanyagból máshol is áll rendelkezésre, a probléma itt a feldolgozás, ugyanis a kibányászott alapanyagnak csak kis része hasznos. Ez pedig nagyon erősen környezetszennyező, korábban éppen ezért nem végezték ezt máshol, és hagyták meg mindezt Kínának.
Donald Trump azt jelezte, hogy február 1-jétől 10 százalékos vámokkal sújtaná Dániát, Norvégiát, Svédországot, Németországot, az Egyesült Királyságot, Hollandiát és Finnországot, amiért akadályozzák, hogy megszerezzék Grönlandot, sőt június 1-jétől ennek mértéke 25 százalékra emelkedne. Mark Rutte NATO-főtitkár vasárnap közölte, hogy volt egyeztetés Washingtonnal Grönland biztonsági helyzetéről, és továbbra is együtt fognak dolgozni. Nagy kérdés, hogy miként lehet feloldani ezt a patthelyzetet, hiszen Trump ragaszkodik Grönland annektálásához, miközben az ott élők nem akarnak az Egyesült Államok része lenni, és Dánia sem akar lemondani róla.
Mindez egyébként az Európai Unió vezetői számára is óriási lecke, kiderült ugyanis, hogy a korábbi erőfeszítéseik az amerikai elnök megnyugtatására és a transzatlanti kapcsolatok védelmében kudarcot vallott. Pedig eddig felettébb rugalmasak voltak, lenyelték a megemelt vámokat, ígéretet tettek beruházásokra és az elnök védelemre fordított többletköltségekre vonatkozó követeléseit is elfogadták.
A friss nyugat-európai sajtóbeszámolók szerint viszont most Trump átlépett egy olyan vörös vonalat, ami stratégiaváltást követel meg. Véget érhet az amerikai elnök megnyugtatását szolgáló viselkedés, és könnyen lehet, hogy akár a Franciaország által felvetett komoly ellenintézkedésekre is sor kerülhet. Talán paradoxnak hat, de eddig ugyanis úgy tűnik, hogy Kína – amely beleállt a konfliktusba és hónapokig tartott a vámlicit, míg végül megegyeztek – korántsincs rosszabb helyzetben, mint az EU, amely eddig hajbókolt az amerikai elnöknek.
Noha felmerülhet, hogy miért olyan fontos az EU számára Grönland, hiszen nagyon ritkán lakott, az európai országok számára nincs érdemi gazdasági vagy biztonságpolitikai súlya, így nyugodtan el lehetne adni az USA-nak. Az EU politikusai szerint ugyanakkor itt sokkal többről van szó, mint a sziget státuszáról. Itt a biztonsági kapcsolatokról, a gazdasági kötelékekről és ami a legfontosabb, a bizalomról van szó. Az EU vezetői úgy érzik, Amerika hátba támadja a saját szövetségesét, ezek után pedig erősen kétséges, hogy valóban segíteni fognak-e, ha bármi probléma adódik.
Ugyanakkor éppen a fenti problémakör miatt az unió számára körültekintést igényel a helyzet kezelése. Az európai politikusoknak erőt kell mutatniuk, miközben meg kellene találniuk az egyensúlyt a megtehető lépések és a saját védelmi képességeiket fenyegető kockázatok között. Annak ugyan kicsi a valószínűsége, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tag uniós országot, de annak van realitása, hogy ha eldurvul a vita, akkor az Egyesült Államok például blokkolná a fegyverek és lőszerek értékesítését, akár Ukrajnának, akár maguknak a NATO-országoknak, vagy elvágná az amerikai műholdas képalkotási és hírszerzési információk szállítását.
A másik oldalon persze az Egyesült Államoknak is van veszítenivalója, hiszen az európai katonai bázisok nemcsak a kontinens, de az afrikai és a közel-keleti jelenlétük szempontjából is fontosak. Nagyon sok, egyébként az elnököt támogató szektor számára lenne érzékeny veszteség az európai vevők kiesése, arról nem beszélve, hogy
az uniós országok 3000 milliárd dollár értékű amerikai államkötvényt birtokolnak, amelynek – akár csak részbeni piacra öntése – a kamatszinteket felfele, a tőzsdéket pedig a mélybe taszíthatná.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A Financial Times arról számolt be, hogy az EU 93 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon 108 milliárd dollár) értékű vám kivetését, valamint az ACI (Anti-Coercion Instrumentet – Kényszerellenes Eszköz) alkalmazását is fontolgatja. Donald Trump ugyan csak 8 országra vetne ki elvileg vámot (nem tudni, hogy blöfföl, vagy ennyire felkészületlenül írt erről), ám ezt nem tudja megtenni, az Európai Unió ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint vámunió, így az egy tagországra kivetett vám mindenkire vonatkozik. (Máskülönben gond nélkül kikerülhető lenne, egy másik tagországból szállítva a termékeket az USA-ba.)
Mindez azt jelenti, hogy egy esetleges amerikai vám, amely a német vállalatokat érinti, a magyar gazdaság számára is csapást jelentene. A magyar gazdaság ugyanis mélyen integrálódott az európai piacba, erre az elmúlt évek gyengébb gazdasági eredményei során a kormány politikusai is rendre felhívták a közvélemény figyelmét. (Igaz, ők ezt úgy interpretálták, hogy a várakozásoktól elmaradó GDP-növekedés miatt nem ők a hibásak, hanem a gyengén teljesítő német gazdaság.) Egy újabb amerikai vám rövid távon bevétel- és nyereségkiesést jelentene az európai nagyvállalatoknak, ami visszahatna a magyarországi üzemeikre és beszállítóikra is.
Az évek óta gyengén teljesítő magyar ipar számára ez újabb csapást jelentene. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak a német autógyártók, de az irdatlan állami támogatással idecsábított kínai és dél-koreai akkumulátorgyártók kilátásait is jelentősen rontaná. A választások előtt valószínűleg kevés dolog hiányzik jobban Orbán Viktornak, minthogy az általa favorizált amerikai elnök miatt még rosszabbul teljesítsen hazánk. Az persze nem kétséges, hogy a propaganda Brüsszel alkalmatlanságát harsogná. Ugyanakkor egy kirobbanó vámháború miatt az állásukat elvesztőknek aligha tudna a kormány érdemben segíteni, így valószínűleg Orbán Viktorra is visszahullana mindez.
Miközben rövid távon Donald Trump komoly fejfájást okoz az európai döntéshozók számára, egyes szakértők szerint hosszabb távon akár segítséget is jelenthet a tevékenysége. Az európai szélsőjobb – hasonlóan Orbán Viktorhoz – ugyanis idoljaként tiszteli az elnököt, ugyanakkor egy USA-EU szembenállás kijózaníthatna számos, a populista szólamokat zengő szavazópolgárt. Oroszország ukrajnai inváziója ugyan fontos eszmélés volt, ám most újabb erős impulzust kap Európa, hogy a saját lábára kell állnia. Ehhez rendelkezésre áll a szükséges humán- és pénzügyi tőke, a megvalósításhoz már csak a politikai akarat kell, Donald Trump pedig úgy tűnik, ezt igencsak erősíti. Hogy egy erősebb európai integrációban hol lenne Magyarország helye, az persze óriási kérdőjel, hiszen Orbán Viktor évek óta tűzzel-vassal küzd ez ellen. Így, még ha nem is lépünk ki az EU-ból, könnyen lehet, hogy az „EU lép ki Magyarországról”, ami a régóta létező kétsebességes Európa gyakorlati megvalósulását eredményezheti.
