A görög gazdaság nagyon súlyos helyzetben találta magát 2009-ben, az Egyesült Államokból kiindult globális pénzügyi válság következtében: az államadósság a GDP 180 százalékára rúgott, a munkanélküliség közelítette a 30 százalékot, ezen belül pedig a fiatal állástalanok aránya 60 százalék fölé emelkedett. Az is kiderült, hogy az eurózónához való csatlakozás előtt a görög kormány meghamisította a költségvetési adatokat, hogy megfeleljen a maastrichti, 3 százalékos kritériumnak. A valós deficit 13-15 százalék körül volt, ami aláásta a pénzpiaci bizalmat, a befektetők sorra fordultak el Görögországtól – írja a lapcsaládunkhoz, a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
A trojka, vagyis az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szerepvállalása és felügyelete után stabilizálódtak a pénzügyi folyamatok, a koronavírus-járványt követően pedig látványosan felpattant a gazdaság: 2022-ben 5,9 százalékkal bővült. Tavaly 2,3 százalékos volt a növekedés, ami köröket ver az Európai Unió és az eurózóna átlagára.
Fotó: Depositphotos
A görög gazdasági csoda egyik fontos eredője az európai uniós forrásokban, és az EU kárenyhítő alapjában keresendő.„Görögország az egyik legnagyobb nyertese a koronavírus-járvány miatt létrehozott NextGenerationEU alapnak: eddig nagyjából 30,5 milliárd eurót kapott, ami a GDP 17 százalékának felel meg” – mondta el Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Hogy pontosan mire költik el a görögök ezeket a pénzeket, az kiderül a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.hu teljes cikkéből.
Miként az is, hogy miként lehetséges, hogy a görög tőzsde lett 2025 sztárja, és az államkötvény-hozamok alapján Görögország kevésbé számít kockázatos országnak, mint az Egyesült Államok. Emellett a magyar gazdasági mutatókkal is összevetettük a görög számokat.
