Jelentősen nőtt az elmúlt években a hazai zöldenergia-előállítás, ami gyakorlatilag a naperőművek terjedésének hozadéka. A napokban az Energiaügyi Minisztérium azt közölte, hogy szeptember elejére 9000 megawatt fölé emelkedett a megújuló áramtermelők összes beépített teljesítménye Magyarországon. A kapacitás döntő részét a napenergiás rendszerek tették ki 8116,5 megawattal, majd a biomassza-biogáz (444,5), a szél (325,1), a víz (62,49), a hulladék (49,4) és a földhő (2,7) következik a sorban. A hazai naperőművek kapacitása a nyáron érte el a 8 gigawattot. A háztartási napelemek darabszáma tavasszal haladta meg a 300 ezret. Az ipari létesítményekkel együtt az ősz elejére már több mint 316 ezer rendszer termelt tisztán áramot.
Hétfőn pedig az energiaügyi miniszter, Lantos Csaba beszélt arról, hogy miközben Magyarország hagyományosan nettó áramimportőr, áramfelhasználásának mintegy 25 százalékát szerzi be importból, addig idén áprilistól augusztusig ez a szám 15 százalék alá csökkent. A behozatal részesedése éves szinten is 20 százalék környékén alakulhat, ami szerinte komoly eredmény az energiaszuverenitás erősítésében.
Kérdésessé válik a megtérülés
A jó híreket némileg árnyalja, hogy a minisztérium szeptember elején arról számolt be, hogy üzleti szempontból egyre rosszabb megtérülése van az időjárásfüggő erőműveknek. Augusztus végéig ugyanis több volt a nulla vagy negatív áramáras óra, mint tavaly egész évben. Mint a tárca közleménye is megállapítja: derűs, napsütéses időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a pillanatnyi túlkínálat a mínuszos tartományba szorítja az áram tőzsdei árát. Januártól augusztusig 309 alkalommal volt nulla vagy negatív a villamos energia piaci ára Magyarországon. Így az első nyolc hónapban meghaladtuk a tavalyi egész éves darabszámot. (2024-ben 306 ilyen esetből 274 történt meg a nyár végéig.)
Bár új csúcs született, a növekedés üteme mintha lassulna. 2023-ban 93 legfeljebb nullás órát regisztráltak, többet, mint a megelőző tíz évben összesen. Tavalyra megháromszorozódott az esetszám, ehhez képest idén fékeződni látszik a bővülés. De távolról sem magyar sajátosságról van szó: az uniós tagállamokban összesen közel 10 ezer negatív áras óra fordult elő 2024-ben.
Fotó: Depositphotos
Mindez egyébként nem magyar sajátosság, hiszen Európa-szerte fejtörést okoz ez a folyamat az energetikai szakembereknek. A tavaszi hónapokban az EU több országában terítékre került a kérdés, miután a hosszú, zavartalanul napos időszakok jelentősen megnövelték a megtermelt napenergia mennyiségét. Ami az energiabiztonság oldaláról megközelítve persze örömteli, ám rávilágított arra a problémára is, hogy a megújuló energiaforrások terjeszkedésének legnagyobb kockázata a napenergia-szektor csökkenő jövedelmezősége. Mindezek mellett pedig a szakemberek jó ideje arról beszélnek, hogy a napelemek további térhódítása előtt az energetikai rendszerek korszerűsítése és integrációja lesz az egyik legfontosabb megoldandó feladat.
Magyarországon most a rendszerek ki tudják szolgálni a háztartási és ipari naperőműveket, de 2022-ben éppen az áramszolgáltatási rendszer korlátjaira hivatkozva avatkozott be a kormány a folyamatokba, és függesztette fel az újonnan telepített rendszerek esetén a rendszerbe betáplálás lehetőségét. Igaz, ezt – vagyis a rendszerek által termelt, de fel nem használt energia visszatáplálását – részben a fejlesztéseknek, részben a közfelháborodásnak köszönhetően később ismét engedélyezték.
Ugyanakkor a fenti problémák – mint a rosszabb megtérülés vagy a hálózati korlátok – miatt a szakértők úgy látják, hogy megtörhet az elmúlt 10 év dinamikus növekedése. A SolarPower Europe iparági szervezet prognózisa szerint idén 1,4 százalékkal kevesebb új naperőmű-kapacitás jöhet létre az Európai Unióban, mint 2024-ben. Amennyiben idén valóban lassul a napelemes kapacitások kiépülése, és a trend tartós lesz, úgy uniós szinten veszélybe kerülhet a REPowerEU tervben 2030-ra kitűzött 750 GW-os cél.
A fogyasztók jól járhatnak
Miközben a beruházók szempontjából komoly kockázatokat jelent a jelentős részben időjárásfüggő kapacitás kiépülése a hektikus árak miatt, addig a másik oldalon, vagyis a fogyasztók számára ez pozitívum lehet. Az idei év ugyanis nem csak nálunk, de általában az EU-ban is napenergia-termelési rekordokról szólt. Júniusban például az összes technológia közül most először a naperőművek termelték a legtöbb áramot az EU-ban, ahol a gazdasági növekedéshez érdemben járul hozzá az alacsonyabb energiaköltség. A szakértők szerint a napenergia már 41 százalékkal olcsóbb, mint a legalacsonyabb költségű fosszilis források.
Tekintve, hogy az informatikai fejlesztések és a mesterséges intelligencia, valamint a feldolgozóipar is komoly energiaigénnyel bír, a szakértők szerint az európai versenyképesség szempontjából fontos lenne, hogy a megújuló energetikai kapacitások a jövőben is dinamikusan növekedjenek. Ennek köszönhetően ugyanis tiszta és viszonylag olcsó energiával lehetne ellátni a lakosságot és a vállalatokat is.
Ugyanakkor ehhez a fenti folyamatok miatt legalább a lakosság számára kellene bizonyos támogatásokat biztosítani. Ez az adott kormány energiapolitikájától függően lehet a beruházásokhoz nyújtott támogatás vagy a megtermelt plusz energia kedvező átvételi ára. Itthon egyértelműen a beruházások támogatása jöhet szóba, hiszen a lakossági erőműveknek kilowattóránként fizetett 5 forintos díj mellett nagyon nehéz belátható időn belül megtérülésről beszélni.
A tárolás is kulcskérdés lesz
Szakértők szerint önmagában az is jelentősen segítené a piacot, ha a fogyasztók nem berögződött szokások mentén használnák az energiát, hanem tudatosan. Így például az elektromos autókat napközben töltenék, hasonlóképpen a nagyobb energiaigényű háztartási gépek (mosógép, szárítógép, mosogatógép, villanybojler) használatát is a napsütéses időszakokra időzítenék. Ebben persze komolyan segíthetne az okosmérők és okoseszközök elterjedése, de az árazás átalakításával (attól függően, hogy lakossági vagy vállalati ügyfélről beszélünk) a kormányok és a szolgáltatók is hatni tudnának a fogyasztásra.
Mindezek mellett pedig az energiatárolás is kulcskérdés lesz a jövőben. Ez ugyan még gyerekcipőben jár, viszonylag kevés a kiépített kapacitások mennyisége. Ugyanakkor uniós szinten egyre több helyen ismerik fel ennek jelentőségét, és támogatják akár a kisebb, akár az ipari méretű tárolók kiépítését.
A magyar kormány is egyre komolyabb összeget költ ilyen célokra, összesen 230 milliárd forinttal támogatja a családok és vállalkozások fejlesztéseit. Az akkumulátoros energiatárolók kiépítésével ugyan a nyáron megtermelt áramot nem lehet télre eltenni, de a napközbeni csúcstermelési időszakban előálló többletmennyiséget fel lehet használni késő délutánig, kora estig a csúcsfogyasztás idején.
Az energiatárolás ezen formája az EU-ban rendkívül dinamikusan bővül, igaz ebben az ehhez nyújtott támogatások jelentősen hozzájárulnak. Ugyanakkor az eredmények is figyelemre méltóak, hiszen míg 2020-ban uniós szinten 5,6 gigawatt kapacitás épült ki, addig tavaly már ennek a több mint tízszerese, 61,1 gigawatt.
Magyarországon mind az ipari, mind a háztartási méretű tárolók kiépítését segítették pályázati források. Mint az Energiaügyi Minisztérium adataiból kiderül, a már zajló beruházások révén a 2023 végi 22 megawattról jövőre már 500 megawattra nő az összes beépített teljesítmény. Ezt fogja megfejelni a Jedlik Ányos Energetikai Programban ősszel induló 50 milliárd forintos kiírás, amelynek köszönhetően a kormány szerint 2030-ra elérhetjük az 1 gigawatt tárolói kapacitást.
