Izgalmas évet tudhatnak maguk mögött a magyar nyugdíjasok. 2023 elejére ugyanis egy 5,2 százalékos nyugdíjemelést, illetve az akkor tippelt 4,1 százalékos gazdasági növekedés után még nyugdíjprémiumot is ígért nekik Orbán Viktor. Igaz, ez még 2022 közepén volt, a kormány eredetileg 5,2 százalékos mértékűre tervezte az idei évi inflációt. Ám 2022 végére kiderült, a sebtiben összetákolt költségvetés egy párhuzamos valóságban született, a makroszámok, így a 2023-as pénzromlás akkor várható üteme köszönőviszonyban sincs azokkal a tervekkel, amiket a Pénzügyminisztériumban összeállítottak.
Így azután a rendeleti úton összeállított, új büdzsében már mindössze 1,5 százalékos GDP-növekedési elképzelés szerepelt, ami azt jelentette,
idős honfitársaink búcsút inthettek annak a nagyjából 12 ezer forintnyi nyugdíjprémiumnak,
amit 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett törvény biztosít számukra.
Az infláció mértékét a József nádor téren az idei évre másodszor már 15 százalékos átlagra tervezték, így január elején ekkora mértékű emelés ütötte a nyugdíjasok markát. A pénzromlás mértéke ekkor volt a csúcson, a nyugdíjasinflációnak megfelelő drágulás mértéke 27,4 százalék volt, azaz
az idősek vásárlási szokásainak megfelelő árkosár több mint negyedével került többe, mint egy évvel korábban,
a havi drágulás 2,3 százalék volt.
Január közepén viszont kiderült, milyen volt a 2022-es évük. Röviden: pocsék. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 26,5 százalék volt, míg az év egészét tekintve 15,2 százalékos nyugdíjasinflációt könyvelhettek el az idősek, ami így magasabb lett, mint a „sima” pénzromlás 14,5 százalékos mértéke.
A könnyebbséget a februárban a rendszeres nyugdíjjal együtt érkezett tizenharmadik havi juttatás jelentette. Amit mi viszont nem minősítünk nyugdíjemelésnek, hiszen egyrészt már minden évben érkezik, másrészt nem épül be az egyéni nyugdíjalapba, így a további emelések szempontjából irreleváns. Az viszont tény, az idősek árkosara egy hónap alatt januárra 2,3, februárra pedig további 0,8 százalékkal lett drágább, sőt az áremelkedés még ezt követően is folytatódott, márciusra újabb 0,9, áprilisra pedig még 0,5 százalékot emelkedtek az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások árai.
Az elképesztő áremelkedés csak ezt követően csillapodott, májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nyugdíjaskosárban már 0,2 százalékos árcsökkenést (!) mért, azóta pedig 0 és 0,5 százalék között mozog a drágulás havi mértéke, ami megmutatkozik az előző év azonos hónapjához mért áremelkedések ütemének csökkenésén is.
Lapunk ekkor, 2023 tavaszán indította el cikksorozatát, melyben laptársunknak, az ugyancsak a Klasszis Média által kiadott Privátbankár Árkosár-felmérésének termékeit idős honfitársaink fogyasztási szokásaira aktualizálva hónapról hónapra megvizsgáljuk, hogyan változik egy nagybevásárlásuk értéke. Az Mfor Nyugdíjas Árkosár cikkei ide kattintva érhetők el, melyben hosszabb, kétéves időtávon is vizsgáljuk az árváltozásokat.
A tavasz óta vezetett cikkekben megállapítottuk,
a februári csúcs óta lassan, de tendenciózusan csökken az árkosárban levő termékek ára,
ám az egészen októberig magasabb volt, mint az előző év azonos hónapjának értéke. Ekkor fordult meg a trend, az infláció tavaly őszi gigantikus megugrása adta bázis és a mostani jelentős csökkenés azt jelenti, hogy a termékek mindent egybe véve olcsóbbak, mint egy éve. Összességében azonban kijelenthető, az elmúlt tizenkét hónapban 16 százalékkal kellett többet fizetni az árkosárban levő termékekért, mint az azt megelőző 12 hónapban. (Mivel a KSH a decemberi és az éves adatokat csak január közepén teszi közzé, árkosárfelméréseink ehhez igazodnak, így november végi adatokat hasonlítunk össze. – A szerk.)
Cikksorozatunk tavaszi indulásakor megjegyeztük, az idősek jövedelmük jelentős részét az élelmiszerek mellett a lakhatással összefüggésben, rezsire költik el. Emellett az ő esetükben jelentős a gyógyszerkiadások összege is. A KSH adatai szerint tavaly november óta átlagosan 20,1 százalékkal emelkedett a nyugdíjas fogyasztóiár-index, így kijelenthető, ez utóbbi kiadások összege az élelmiszereknél nagyobb mértékben emelkedett.
A Klasszis Média életében egy másik nagy változás volt, hogy laptársunk, a Piac és Profit nyáron elindította Nyugdíjszerviz című podcastját, ahol Farkas András nyugdíjszakértő és Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke válaszolnak az idősek megélhetését, juttatásait érintő olvasói kérdésekre. A Nyugdíjszerviz cikkeit ide kattintva olvashatják.
A folyamatos áremelkedések ellenére az Orbán-kormány – 2022-vel ellentétben, ahol volt egy júniusi növelés is – csak novemberben emelt nyugdíjat a kötelező, törvény által előírt nyugdíj-kiegészítés keretében. Mivel az infláció várható mértékét az idei évre 15 helyett már 18,5 százalékra becsülik, így a januári 15 százalékos emelést egy újabb, 3,1 százalékos kiegészítés követte. Meg kell jegyezni, a januári emeléstől a novemberi kiegészítésig a nyugdíjasok inflációja 5,7 százalékot tett ki. Vagyis ennyivel lett drágább az ő megélhetésük, miközben a kiegészítő emelés csak novemberben érkezett. Emellett ráadásul – mint már említettük – mivel a GDP-emelkedés nehogy nem éri el a 3,5 százalékot, hanem inkább nulla közeli lesz, fel sem merült a nyugdíjprémium kifizetésének lehetősége.
A végleges választ január közepén kapjuk meg arra, hogy végül idén hogyan alakul a nyugdíjas fogyasztóiár-index, ám lapunk becslése szerint 1-2 tizedszázalékkal alatta fog maradni a 18,5 százalékos emelésnek. Ez azt jelenti, hogy
idén vélhetően nem fog tovább romlani a helyzetük.
A 2024-es büdzsét a kabinet 4 százalékos gazdasági növekedéssel és 6 százalékos inflációval tervezte. Ez azt jelenti, hogy idős honfitársaink a törvény előírása szerint januárban ez utóbbi mértékű nyugdíjemelésben részesülnek, valamint novemberben várhatóan 10 ezer forint körüli nyugdíjprémiumot is kaphatnak. Ám a Magyar Nemzeti Bank decemberi előrejelzése szerint a GDP 2024-ben csak 2,5-3,5 százalékkal fog bővülni. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz kötelező kifizetni a nyugdíjprémiumot.
A jövő év nagy kérdése pedig az, hogy az így megemelt juttatás ténylegesen mire lesz elég.
