A kommunikációs iparági szervezetek szerint a megszavazott kata-törvény zömében ellehetetleníti az úgynevezett ’szabadúszó’ reklámipari és tartalomszolgáltató szakembereket és negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban. Emiatt további költségnövekedés és jelentős munkaerőhiány léphet fel; kevesebb reklám és tartalom fog készülni, tehát csökkennek a reklámbevételek; ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is, amely legvégül a reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re - írják közleményükben.
„Természetesen értjük és támogatjuk azt a jogalkotói szándékot, hogy a kata adónem használatával visszaélők számára megszüntessék ezt a lehetőséget. Értjük és támogatjuk azt is, hogy az adó mértékének emelésére, pláne a jelenlegi helyzetben szükség lehet, ugyanakkor egy ekkora horderejű változás ilyen gyors bevezetését, valamint ennek az egyszerűsített adminisztrációjú adózási lehetőségnek iparágunk számára való megszüntetését nagyon aggályosnak tartjuk" - hangsúlyozza Gulyás János, az MRSZ elnöke.
Az MRSZ és társszövetségei véleménye szerint az új kata-törvény negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban:
- A kommunikációs szakmában nagyon jellemzőek a kampányjellegű, azaz időszakos megrendelések (projektek), ezért általánosságban az ügynökségek, médiavállalatok a munkaerő kapacitást a folyamatosan foglalkoztatott alkalmazotti szám és a szabadúszók projektekre való szerződtetésének kombinációjával tudják csak megvalósítani. Ennek megfelelően a szellemi szabadfoglalkozású szakemberek több ügynökségnek, médiavállalatnak is szolgáltatnak projekt alapon.
- A szabadfoglalkozású kommunikációs szakemberek azon része, akik nem tudják vállalni az egyéb adózási formákra való átállást vagy a cégalapítással és cégműködtetéssel (pl. betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság) járó plusz költség- és adminisztrációs terhet, azok vélhetően felhagynak tevékenységükkel.
- Másik részük, akik folytatják tevékenységüket – rákényszerülve más adózási formára vagy cégalapításra, - ha változatlan vagy alig magasabb áron tudják csak értékesíteni a nagyobb adóteherrel sújtott szolgáltatásukat, jelentős bevételcsökkenéssel számolhatnak, így a magas infláció mellett sokuk családjának megélhetése veszélybe kerül.
- Az idei évben az ügynökségek és médiavállalatok a hirdetőkkel évvégéig zömében már megkötött szerződéseikben nem tudják érvényesíteni a kata-ról más adózási formára áttért szabadúszók magasabb adóteher miatt esetlegesen emelt szolgáltatásai árait. Így, ha a más adózási formára áttérő szabadúszó reklámszakemberektől az év második felében magasabb áron kénytelenek szolgáltatást igénybe venni, az előre nem láthatóan növeli költségeiket és csökkenti eredményüket.
- Az ügynökségeknek, médiavállalatoknak igen rövid idő alatt át kell alakítaniuk alvállalkozói rendszerüket, új szerződéseket kell kötniük, ezzel plusz adminisztrációs teher hárul a reklámipari vállalatokra és a kata-ról más adózási, vállalkozási formára váltó szellemi szabadfoglalkozásúakra.
Összefoglalva a reklámszakma az új kata-törvény bevezetésével, - amely érdemi szakmai egyeztetés nélkül született meg - növekvő költségeket, növekvő munkaerőhiányt prognosztizál, így kevesebb reklám és tartalom fog készülni, csökkenek a reklámbevételek, ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is. A reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt a csökkenő reklámköltés negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re. Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
