A szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése, illetve a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése elleni intézkedések fokozása mellett foglaltak állást szombaton közzétett zárónyilatkozatukban a G20 országcsoport vezetői az oszakai csúcstalálkozójukon, amelyen tapinthatók voltak véleménykülönbségek a világkereskedelmet érintő problémák és a klímaváltozás kezelésében.
Összegezve a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport a kétnapos csúcstalálkozójának eredményeit a "házigazda", Abe Sindzó japán kormányfő azt mondta: a résztvevők egységeses álláspontrra jutottak abban, hogy meg kell teremteni az igazságos, diszkrimináció nélküli szabadkereskedelmet, és ezután napirendre kerül az ehhez szükséges szabályok gyors kidolgozása, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elkerülhetetlen reformjának az alapját képezik majd.
A zárónyilatkozat nem tett említést a protekcionizmusról. A G20-ak - Ausztrália kezdeményezésére - felszólították az internetes platformokat, hogy gyorsítsák fel a szigorúbb intézkedések kidolgozását, megakadályozandó a terrorizmussal és erőszakkal kapcsolatos tartalmak terjesztését, feltételét és ismételt feltételét oldalaikon. Canberra a több mint ötven halálos áldozatot követelő márciusi christchurchi merényletből okulva kezdeményezte a passzus beemelését a zárónyilatkozatba.
Az oszakai csúcstalálkozó résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nők egyenjogúságának megteremtésére és a nemi hovatartozásból eredő különbségek csökkentésére fognak törekedni a foglalkoztatásban, az oktatásban és az üzleti szférában.
Abe Sindzó nem rejtette véka alá, hogy a klímaváltozást illetően jelentős véleménykülönbségek voltak a résztvevők között. A záródokumentum is tükrözte az Egyesült Államok és a többi tagország között fennálló megosztottságot. Két különálló passzus rögzítette azt, hogy az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, a többi tagállam pedig elkötelezett a megállapodás betartása iránt.
Az oszakai találkozón ezúttal kétoldalú tárgyalások kaptak leginkább figyelmet, azon belül is Donald Trump amerikai elnök találkozója Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump és Hszi találkozója elsősorban az országaik között dúló kereskedelmi háború miatt került a figyelem központjában. Trump ígéretet tett arra, hogy nem emeli a kínai importáruk vámját, amíg zajlanak az újrakezdett kereskedelmi tárgyalások a felek között. Hozzátette: Kína megígérte, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol. Trump egyúttal jelezte: a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég amerikai beszállítói folytathatják majd tevékenységüket, illetve eladhatják a vállalat termékeit az Egyesült Államokban. Az elnök szerint a kereskedelmi minisztérium illetékesei a jövő héten megvitatják, hogy lekerül-e a Huawei a feketelistáról. Peking üdvözölte Trump döntését.
Az amerikai elnök Oszakából Szöulba utazott szombaton, és meglepetésként hatott az előzőleg tett bejelentése, hogy egy kézfogás erejéig találkozna Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel a két Korea határán fekvő demilitarizált övezetben, amelyet a programja szerint amúgy is felkeres. Trumpnak az sem okozna neki gondot, hogy észak-koreai területre lépjen, de Phenjan egyelőre érdemben nem reagált a felvetésre.
Trump bírálta Oszakában az amerikai-japán biztonsági szerződést, és annak felülvizsgálatát kezdeményezte Abe Sindzóval folytatott tárgyalása során. Aláhúzta, hogy nem akarja felmondani a szerződést, de szerinte az egyoldalú és túl nagy terhet jelent az Egyesült Államoknak.
Az amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel találkozva újra kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlása ügyében. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, amelynek szállítása előreláthatólag, az ütemezésnek megfelelően, júliusban elkezdődik.
Vlagyimir Putyin a csúcstalálkozó végén sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Oszakában nem születtek ugyan átütő erejű döntések, de fontos, hogy minden résztvevő megerősítette a világkereskedelem fejlődése iránti elkötelezettségét, és arra jutott, hogy szembe kell szállni a terrorizmussal kapcsolatos információk internetes terjesztésével. A Trumppal tartott másfél órás megbeszéléséről azt mondta, jó, gyakorlatias és rugalmas volt, tárgyaltak a gazdasági kapcsolatokról, amelyek állapota jelen pillanatban nem kielégítő. Kiemelte: mindketten utasították országuk külügyminisztériumát, hogy kezdjenek konzultációt a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről szóló, 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény meghosszabbításáról. Az orosz elnök tárgyalt Trumppal tárgyalt a szíriai helyzetről és a Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészekről is
A Theresa May brit miniszterelnökkel tartott oszakai tárgyalásairól Putyin azt mondta, hogy szükség volt a megbeszélésre annak ellenére, hogy May hamarosan távozik a tisztségéből. "Ez kis lépés volt, de jó irányba tettük, és nem vész kárba" - fogalmazott az orosz elnök. May ugyanakkor egyértelművé tette: nem lehetséges a kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével.
