Magyarországon nagyjából háromezer cég érintett a globális minimumadó kérdésében – hangzott el azon a beszélgetésen, melyet a Niveus Consulting szervezett az őszi adócsomag kapcsán. Bagdi Lajos, a pénzügyi tanácsadó cég partnere emlékeztetett: ez azokat a cégcsoportokat érinti, amelyeknél az éves árbevétel meghaladja a 750 millió eurót. Hozzátette, az átlagos effektív adóterhelést országonként összesítve kell meghatározni.
A szakember rámutatott, a globális minimumadót Magyarország csak hosszas huzavona után fogadta el, miután sikerült elérni, hogy az úgynevezett lefedett adók közé kerüljön a társasági adó és a helyi iparűzési adó is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy
például a kiskereskedelmi különadó nem minősül ebből a szempontból lefedett adónak.
Érdekességként kiemelte, hogy a franciák lobbitevékenysége után az ő kutatás-fejlesztési adókedvezményük elfogadható lett az effektív adóterhelés számításánál, és ennek nyomán ez a lehetőség a hazai szabályozásba is bekerült.
Utóbbival kapcsolatban az adótanácsadó kifejtette, ez már nem adóalap-kedvezmény, hanem ténylegesen adókedvezmény, ami bármely vállalkozás számára elérhető, négy évig vehető igénybe. Különlegesség, hogy ha nincs fizetendő adója a cégnek, akkor a kedvezményből fennmaradó összeg ténylegesen visszajár. Emellett megmarad az adóalap-kedvezmény is, azonban a cégnek nyilatkoznia kell, hogy a kutatás-fejlesztés költségeit melyik kedvezményfajtaként kívánja igénybe venni.
Az őszi adócsomag többi eleméről Antretter Erzsébet tájékoztatta a résztvevőket. Az e-áfával kapcsolatban rámutatott: a NAV által elkészített tervezethez lesz lehetőség webes alapon hozzáférni, lesz lehetőség M2M, azaz számítógépek közötti kommunikációval megoldani, illetve egy ideig még megmarad az ANYK nyomtatványkitöltő rendszere is. Felhívta a figyelmet arra, hogy most még nincs lehetőség önellenőrzésre az első két felületen.
A szakember kitért az uniós alanyi áfamentességre is, amellyel kapcsolatban kiemelte, magyar adóalany is kérheti a mentességet más uniós tagállamban, illetve nem magyarországi adózó is igényelheti ezt itthon. Feltétel minden esetben, hogy meg kell felelni a helyi alanyi mentesség kritériumainak.
A módosításokról lapunk itt számolt be részletesebben:
A beszélgetésen a szakember ismertette a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szabályait is. Ennek lényege, hogy a gyártóknak arra is felelősséget kell vállalniuk, hogy termékeiket megfelelően kezelik majd hulladékként is. Magyarországon a Mol MOHU Zrt. kapta meg a hulladékkezelési koncessziót.
Antretter Erzsébet kiemelte, hogy a törvény Magyarországra terjed ki, így ha egy termék nem itthon válik hulladékká, akkor erre nem terjed ki a magyar EPR-törvény hatálya.
Ugyancsak ő ismertette a DRS, azaz a kötelező visszaváltási rendszer magyarországi szabályozását, mely a használt üvegek, műanyag és alumíniumdobozok és -flakonok visszaváltási szisztémáját jelenti. Kiemelte, ennek elszámolása mind a számvitelben, mind az áfában speciálisan történik.
A rendezvényen a Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda két vezetője beszélt az elektronikus aláírások magyarországi elterjedéséről is. Jánosi Zoltán kiemelte: a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás, illetve az AVDH-ként ismert azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés révén szignált iratok teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek. Rámutatott viszont, hogy
az e-mail esetében az írásbeli jognyilatkozattal gondok lehetnek,
mivel a nyilatkozattevő személye nem biztos, hogy azonosítható, az e-mail fiókot nyújtó szervezet ugyanis nem feltétlenül győződik meg a fiók tulajdonosának személyazonosságáról.
Halmos Tamás előadásában azt hangsúlyozta, maga az elektronikus aláírás láthatatlan, az csak egy adathalmaz, így jogi és technikai értelemben csak ennek az adatállománynak van jelentősége. A jogi szakember több gyakorlati példát is bemutatott az elektronikus aláírásra, és felhívta a figyelmeket az olyan veszélyekre, mint például az elektronikus aláírt, de kinyomtatott dokumentum, az aláíráskép, a magánszemélyként hitelesített, de cégképviselői minőségben eljáró elektronikus aláírás, illetve a például lejárt tanúsítványok miatt érkező hibaüzenetek.
A szakmai rendezvény utolsó előadójaként Bodó Sándor, a Niveus Consulting könyvvizsgálati üzletágvezetője beszélt a könyvvizsgálók előtt álló szakmai kihívásokról. Rámutatott, hogy
Magyarországon árbevétel vagy foglalkoztatotti létszám alapján nagyjából 50 ezer cég kötelezett számviteli auditra, ám ezzel párhuzamosan a könyvvizsgálók száma évről évre csökken,
a 2011-es csaknem hatezer fős létszám mára 3700 körülre esett, ebből is mindössze 2 ezer fő az aktív kamarai tag. A szakember szerint a könyvvizsgálók elöregszenek, a fiatalok nem érkeznek, és ennek számos oka van. Bodó az okok közül kiemelte a kamarai tagság megszerzésének nehézségeit (idő, költség), az elriasztó felelősségvállalást, illetve a minőség-ellenőrzés és közfelügyelet fokozódását. A könyvvizsgáló a trendeket ismertetve rámutatott, az auditfolyamatban változatlanul ugyanakkora időráfordítást igényel a helyszíni vizsgálat, ám egyre több időt kell fordítani a vizsgálat megtervezésére és az eredmények áttekintésére is.
