Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága pénteken közzétett ideiglenes állásfoglalásában arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy késedelem nélkül fogadják el azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági célból végzett titkos megfigyelésről szóló jogszabályokat teljes mértékben és hatékonyan összhangba hozzák az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseivel.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága emlékeztetett, hogy az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kérelmezők magán- és családi életük tiszteletben tartásához, valamint levelezésük titkosságához való jogának megsértését állapította meg a titkos megfigyelési intézkedésekről szóló magyar jogszabály esetében.
A miniszeri bizottság megismételte, titkos megfigyelést "nagymértékben beavatkozó jellegű cselekménynek" kell tekinteni, amely sértheti a szólásszabadsághoz és a magánélethez való jogot, és amely így veszélyeztetheti a demokratikus társadalom alapjait. Hangsúlyozták továbbá: minden állam jogi kötelezettsége, hogy maradéktalanul, hatékonyan és haladéktalanul betartsa az EJEB jogerős ítéleteit. Ezzel összefüggésben arra bíztatták Magyarországot, hogy hangolja össze a titkos megfigyelésről szóló törvényét az emberi jogi bíróság ítéleteivel és foglalkozzanak a feltárt hiányosságok egészével.
A miniszteri bizottság érdeklődéssel vette tudomásul a magyar hatóságoktól 2022 októberében kapott tájékoztatást arról, hogy a szükséges jogalkotási folyamat előkészítése folyamatban van. A bizottság ugyanakkor "súlyos aggodalmának" adott hangot amiatt, hogy közel hét évvel az úgynevezett Szabó és Vissy-ügyben hozott bírósági ítélet jogerőre emelkedését követően, és annak ellenére, hogy a magyar hatóságok már 2017-ben megerősítették a jogalkotási reform szükségességét, valamint a bizottság többszöri erre vonatkozó felhívása ellenére sem érkezett írásos tájékoztatás az illetékes hatóságok részéről. Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordultak a bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket - emlékeztettek.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága végezetül arra ösztönözte a magyar hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az ET rendelkezésre álló szakértelmét, és szorosan működjenek együtt a szervezettel annak biztosítására, hogy a szükséges jogszabályi reform teljes mértékben megfeleljen az emberi jogi egyezménynek. Ennek érdekében a miniszteri bizottság felkérte a magyar hatóságokat, hogy nyújtsanak be frissített cselekvési tervet, legkésőbb szeptember 30-ig, és úgy határozott, hogy a kapott információk ismeretében legkésőbb a 2024 júniusában tervezett ülésén folytatja az ügy vizsgálatát.
A Bizottság pénteken egy másik ideiglenes határozatot is hozott, melyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "közel hét évvel a Baka András ügyében hozott ítélet jogerőre emelkedése után, és az illetékes magyar hatóságok azon bejelentése ellenére, miszerint fontolóra veszik a vonatkozó jogszabályok módosítását, nem történt előrelépés" a döntés teljes körű végrehajtásában. Felszólította a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb szeptember 30-ig nyújtsanak be "frissített cselekvési tervet" arra vonatkozóan, hogy miként kívánják eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségével kapcsolatos aggályokat.
Arra is felszólították a magyar hatóságokat, hogy vezessenek be intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Kúria elnökének felelősségre vonásáról szóló parlamenti döntést egy független bírói testület felügyelje. Arra is felszólítottak, hogy a hatóságok folytassák a bírák jogállására és a bíróságok igazgatására vonatkozó hazai jogszabályok értékelését, beleértve az összes elfogadott és tervezett jogalkotási és egyéb intézkedésnek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt hatásának elemzését. Arra biztattak továbbá, hogy a hatóságok terjesszék elő az értékelésük során tett következtetéseket azért, hogy a miniszeri bizottság teljeskörűen értékelni tudja, hogy az érintett ügyekben megállapított jogsértéseknek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt "dermesztő hatásával" kapcsolatos aggodalmakat eloszlatták-e.
Mint írják, érdeklődéssel vették tudomásul, hogy az Országos Bírói Tanács a közelmúltban elfogadta a Bírák Új Etikai Kódexét, amely rendelkezéseket tartalmaz a bíráknak az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos véleménynyilvánítási szabadságára vonatkozóan. Ezzel összefüggésben arra ösztönözték a magyar hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást a Kúria elnöke által a Kódex alkotmányosságával kapcsolatban kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás fejleményeiről.
A Miniszteri Bizottság továbbá úgy határozott, hogy a kapott információk ismeretében legkésőbb decemberi ülésén folytatja az ügy vizsgálatát. Amennyiben az említett ülésig nem történik kézzelfogható előrelépés, újabb intézkedések megtételét irányozhatják elő annak biztosítására, hogy Magyarország betartsa az emberi jogi bíróság vonatkozó ítéletéből eredő kötelezettségeit - írták.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban hozott ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, hogy idő előtt elmozdították állásából, mivel az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helyébe a Kúria lépett.
Az ítélettel kapcsolatban a Miniszteri Bizottság 2021 júliusában hozott határozatában azonban kimondta, hogy nem tekinti végrehajtottnak az ítéletet, és további információkat kért a magyar kormánytól. A bizottság azért nem zárta le az ügy vizsgálatát, vagyis nem tekintette megfelelően végrehajtottnak az ítéletet, mert - mint közölték - a magyar kormánynak nem sikerült eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségük biztosításával kapcsolatos aggályokat.
(MTI)
