Ha a Fidesz elbukja az októberi választásokat – értve ez alatt a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok többségének elvesztését - a francia prefektúrákhoz hasonlatos önkormányzati rendszer felé mozdíthatja el a magyar helyhatóságokat - értesült az mfor.
Nem rögtön, hanem apró lépésenként. Az átalakítás üteme és mélysége az eredménytől függ. Értesüléseink szerint a települések választott vezetőit ugyan továbbra is polgármesternek nevezhetik majd, de a hatáskörük alig lesz több egy minisztériumi főosztályvezetőnél.
A polgármesteri hivatalok elsősorban a hatósági ügykörökben járhatnának el, így például az építési engedélyek, közigazgatási-, szociális és gyámügyek, helyi kulturális és sportrendezvények szervezése. Az önkormányzati cégeket addigra az állam tarthatja ellenőrzés alatt, miközben a települések költségvetéseit és a beszámolót az államkincstár készítheti el.
Az mfor információi szerint az is felmerült, hogy az iskolák mintájára átvegyék a bölcsődéket és az óvodákat is, de más forrás ezt nem támasztotta alá, mondván az iskolák államosítása is annyi konfliktust szült, hogy nem szívesen vennének egy újabbat a nyakukba. Ráadásul ez egy igen jól működő szektor, így feleslegesnek tűnik bolygatni, főként, ha a működtetésre adott állami pénz pántlikázott, vagyis a település nem költheti másra.
Óvatosan kezdenének a bontásnak
Ugyanakkor a kormány idén látványosan megemelte a bölcsődefejlesztés pályázati keretét: 95 milliárd forintból 7700 új férőhely kialakítását remélik országszerte. Az óvodaprogramra 5 milliárd jut itthon. A több ütemben kiírt pályázatok eredményhirdetése javarészt a választások utánra esik. S ahol sok pénzt osztanak, hamarosan feltűnik a NER egyik lovagja...
Az új önkormányzati rendszer elméleti kialakítását és az átállás ütemezését a szektorból származó információk szerint az egyik kormányközeli think tank kapta feladatul, amely már az előző választások után közös konferenciát szervezett a Belügyminisztériummal az önkormányzatiság jövőjéről. Akkor még csak a kormányablakok számának jelentős növelését jelentették be, de Pogácsás Tibor akkori és jelenlegi önkormányzatokért felelős államtitkár kijelentette, hogy a rendszernek folyamatos megújulásra van szüksége a finanszírozhatóság érdekében. Állítása szerint ezért vállalta át az állam a szakképzés, a középiskolai képzés szervezését, a kórházak és az általános iskolák működtetését.
Az új önkormányzati ciklus elején elérkezettnek láthatják az időt a továbblépésre. A választási, illetve az önkormányzati törvény drasztikus átalakítása azonban az alaptörvény átalakításánál is nagyobb vihart kavarna, és vélhetőleg megakadna a strasbourgi döntéshozóknál is. Így ha lép is a kormány, egyelőre óvatosan teszi azt.
Tavaly év elején a Szabad Pécs már megszellőztetett egy dokumentumot, amely szerint a választási törvény átírására készül a Fidesz. Két verzió vetődött fel. Az egyik szerint a kisebb településeken csupán egy elöljárót választanának, a városokban viszont csak önkormányzati képviselőket, akik maguk közül jelölnék ki az új polgármestert. A másik verzió szerint maradna ugyan a saját képviselő-testület, de az önkormányzati feladatok javát a kormányhivatalok vennék át, a települési önkormányzatok működését pedig a kormány által kinevezett prefektus kontrollálná.
Orbán Viktor miniszterelnök akkor marhaságnak titulálta mindezt és kijelentette, hogy sehol sem fognak önkormányzatot felszámolni. A Belügyminisztérium most az mfor megkeresésére azt válaszolta, hogy nincs napirenden sem az önkormányzati választásokra vonatkozó jogszabály, sem az önkormányzati törvény módosítása és az önkormányzati cégek állami kontroll alá vonására sem készülnek. (Lapunk a Miniszerelnökségnél is rákérdezett az önkormányzati szféra átalakítására vonatkozó tervekre, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.)
Portálunk értesülése szerint sem frontálisan mennek neki a rendszernek, hanem látványos robbantás helyett hátulról kezdik bontogatni a szisztémát. A prefektusi rendszer előkészítése már meg is kezdődött. Bizonyos elemeit bevezették, van, ami pilotprogramként fut, illetve készülnek az új rendeletek és kormányhatározatok.
Az ASP volt az első lépés
Három éve nagy vihart kavart egy kiszivárgott dokumentum, amely azt taglalta, hogy miképpen számolja fel az önkormányzatok önrendelkezési jogát a bevezetni kívánt egységes digitális önkormányzati ügyviteli rendszer (ASP). A kormány persze hevesen tagadta ezt. A hivatalos indoklás szerint a cél a „korrupció kockázatának csökkentése” volt.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő, akkor azzal csapott vissza, hogy ezzel legfeljebb más szintre emelik a korrupciót, ha van. A döntések elvonása a helyi önkormányzatoktól nem segíti, inkább csökkenti az átláthatóságot és a nyilvánosságot. Ma úgy látja, hogy az önkormányzati szektorban a legátláthatóbb a gazdálkodás. Ahogy előre megjósolták, a bevezetés két évig húzódott. A hibákat mára kijavították. Az önkormányzati adatok átadása teljes körűvé vált.
Az eredeti törvénymódosítás egyébként önkéntes csatlakozásról szólt, ám utóbb kormányhatározattal kötelezővé tették, a végső határidő pedig idén januárban lejárt. Így a kormány az önkormányzati választás évére elérte, hogy különösebb lázadás nélkül a legapróbb részletekig beleláthasson az önkormányzatok gazdálkodásába. Az ASP révén a Magyar Államkincstár (MÁK) minden önkormányzati adathoz hozzáfér. Az egyes települések gazdálkodása nyitott könyv, a működés könnyen összehasonlíthatóvá vált, kiugrik, ha például az egyik településen kétszer annyiba kerül egy óvodai férőhely működtetése, mint a másikban.
Az adatok begyűjtése és értékelése után szép lassan megkezdődhetne a hivatalok összevonása. Csakhogy az mfor információi szerint erre sincs elég ember, így a begyűjtött adatok egyelőre javarészt kihasználatlanul gyűlnek a MÁK szerverein. Arra persze kiválóan használhatóak, hogy a renitens polgármesterek orrára koppintsanak, ha sokat ugrálnak. A kezdeti polgármesteri hőbörgésnek egy random településvezetői béremelés gyorsan vetett véget. A francia mintára szervezett prefektúrákon a mostani polgármesterek busásan megfizetett elöljárókká avanzsálhatnak.
Az önkormányzati hivatalokban dolgozók azonban mind a mai napig nem kaptak béremelést. A Belügyminisztériumban ugyan már tavaly kidolgoztak egy erre vonatkozó javaslatot, de a kormány nem fogadta el. A köztisztviselői illetményalap összege a Pénzügyminisztérium közlése szerint 2020-ban sem változik, de az önkormányzatoknak lehetőségük van saját forrásból emelni.
Ám erre csak kevés település képes. Az önkormányzati bérek mélyben tartása ugyanakkor kiválóan szolgálja a távlati célt: a rendszer átalakítása szükségszerűvé teszi az önkormányzatok karcsúsítását, ami sokkal kevésbé lesz fájdalmas, ha addig a dolgozók egy része önként távozik. Közben az embereket szisztematikusan átszoktatják a kormányhivatalokba, így nem is feltűnő, ha egy idő után minden ügyet ott kell intézniük.
Az önkormányzatiság újabb csorbítását, a feladatok újabb szűkítését igen cselesen, kedvező adminisztrációs tehercsökkentő lehetőségként kínálja a kormány. Tavaly decemberben jelent meg a helyi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek részére biztosított kincstári könyvvezetési szolgáltatás kialakításáról szóló kormányhatározat, amely idén márciusban néhány, háromezer főt el nem érő települési önkormányzatnál elindított pilotprogrammal indult útjára.
A begyűjtött tapasztalatok alapján a pénzügyminiszter tesz majd javaslatot a rendszer országos kiterjesztésére jövő júniusban. A tárca az mfor kérdéseire válaszolva azt írta, hogy a pilotprogrammal elsősorban azt szeretnék megtudni, hogy milyen feltételekkel és hatékonysággal lehetséges a szolgáltatás ellátása, illetve kiterjesztése. A kincstári könyvvezetés bevezetésétől azt várják, hogy enyhítse az önkormányzatoknál jelentkező szakemberhiányt, javítsa a kincstár részére teljesítendő adatszolgáltatások minőségét és megbízható és naprakész adatokat biztosítson az önkormányzati döntéshozatalhoz, az államháztartási szinten költséghatékony rendszer kialakításához.
És a valódi cél...
„A kormányhatározat lényegében annak deklarálása, hogy a kormány vizsgálni kívánja a kincstári könyvvezetés megteremtésének lehetőségét az államháztartás önkormányzati alrendszerében” – egyértelműsít Dr. Molnár Péter, a kiskörei polgármesteri hivatal aljegyzője egy közigazgatási szakmai portálon. A kincstárral kötött megállapodás alapján a MÁK az ASP-rendszerben rögzített adatok alapján elkészíti a település költségvetését és beszámolóját, vezeti a könyvelését. Egyelőre talány, hogy mindez milyen hatással lesz az önkormányzati hivatalok létszámára, de az aljegyző szerint már most érdemes elgondolkodni a hivatalok csökkentett gazdálkodási feladatkörrel – vagy épp „klasszikus” gazdasági szervezet nélkül – történő működtetésének megszervezhetőségén.
A kincstári könyvvezetés állandó online ellenőrzés alá vonja az önkormányzati hivatalokat, jól kiegészítve az ASP adatbegyűjtő funkcióját. A fenti kormányhatározat gyakorlatilag megteremti a lehetőségét a prefektusok hazai kiépítésének. Az önkormányzati rendszer átalakítása reális lehetőséggé vált - magyarázza az mfornak egy neve elhallgatását kérő közigazgatásban dolgozó szakember, bár azt hangsúlyozza, hogy a fenti kormányhatározat nem vonatkozik az önkormányzati cégekre. Azok gazdálkodása egyelőre az állam figyelő szemeitől rejtve marad.
Talán már nem sokáig. A jövő évre vonatkozó költségvetési törvény saláta részében szerepel ugyanis egy olyan paragrafus, mely felhatalmazza a kormányt arra, hogy az állami és önkormányzati tulajdonban lévő közfeladatot ellátó gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó részletszabályokat külön kormányrendeletben határozza meg. Korábban úgy hírlett, hogy a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 2011-ben kiadott kormányrendeletet módosítanák, de az újabb információk szerint egy teljesen új szabályzatot dolgoznak ki. (A PM lapunknak küldött válasza szerint nem készül új rendelet.) Az eredeti elképzelések szerint már idén szeptemberben hatályba lépett volna az új szabályozás, de ezt most kitolták jövő év elejére.
Több változat is készült, a választási eredményektől függ, melyiknek a bevezetésére kerülhet sor. Az egyik szerint a KEHI és ÁSZ számos jogosítványt kapna. Így például saját ellenőrzési program keretében vizsgálhatná a közfeladatot ellátó társaságok gazdálkodását. A cégek belső ellenőrzési osztályait közvetlenül utasíthatná meghatározott adatok kigyűjtésére, általuk megadott szempontok szerinti belső vizsgálatok elvégzésére. Erről sem az adott vállalat vezetőjét, sem az önkormányzati tulajdonost nem kell tájékoztatnia a cég belső ellenőri csapatának. (Jelenleg a belső ellenőri jelentéseket a cégek vezetőinek kell jóváhagyniuk, ezt követően kerülhet a képviselő testület elé. Az ÁSZ csak utóvizsgálatokat, az adóhatóság szabályszerűségi ellenőrzést végez.)
A belső ellenőrzés átvételével a mindenkori hatalom beleláthat az önkormányzatok és cégeik gazdálkodásába és nagyon erős kontrollt gyakorolhat a döntéshozatalra. A belső ellenőrzés által célzottan begyűjtött adatokkal cégvezetőket és önkormányzati politikusokat lehet kínos helyzetbe hozni, álmokat lecsavarni, vagy éppen olyan döntésekre rávenni, amelyeket vonakodnak meghozni.
Az új rendelet arra is alkalmas lehet, hogy a belső ellenőröket szelektálja. A nem kellően együttműködő szakemberek könnyen lekerülhetnek a hivatalos szakértői lajstromról, így másutt sem vállalhatnak belső ellenőrként munkát. Ez pedig súlyos függőségi viszonyt alakíthat ki a mindenkori hatalommal.
Semmi sem elképzelhetetlen – sommázza az önkormányzati berkekben terjedő híreket Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Két irány látszik. Az egyik az önkormányzatok gazdasági társaságaira vonatkozó jogszabályi környezet megváltoztatása, a másik az önkormányzati vagyon államosítása. Egyiket sem tartja szerencsésnek, hiszen minél messzebb kerül a döntéshozatal, annál nehezebb lesz felelőst találni a végrehajtásért. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a központosításnak is vannak előnyei, a kisebb települések eddig sem boldogultak egyedül. Az ASP és a kincstári könyvvezetés is csak azokat az önkormányzatokat érintheti hátrányosan vizsgálódás szempontjából, ahol valóban helyi döntések születnek, amelyekhez saját forrásból származó bevételeket képesek rendelni. A helyi adóbevételek éves szinten megközelítik a 1000 milliárd forintot, a települések működtetése és a kötelező feladatok ellátására nagyjából 800 milliárd forintot emésztenek fel, tehát mintegy 200 milliárd forint marad arra, hogy szabadon gazdálkodjanak. A TÖOSZ elnöke szerint a szektor bevételeinek hozzávetőleg a 90 százalékán 300 település osztozik, számukra van mozgástér. Az ötezres lélekszám alatti településeknek azonban nincs, ami azt jelenti, hogy Magyarország területének több mint 70 százalékán, 2600 településen már most minimálisak a lehetőségek. A többség számára az új rendszer semmi változás nem hozna, hiszen szabad források nélkül nincs független önkormányzatiság.
