Az elmúlt években az előzetes elemzői és kormányzati becslésekhez képest rendre jóval alacsonyabb GDP-adat jött össze Magyarországon. 2023-ban 0,8 százalékos csökkenést, 2024-ben 0,6 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), míg tavaly a legoptimistább forgatókönyvek szerint is mindössze fél százalékkal bővülhetett a gazdaság. Ez a három év átlagában gyakorlatilag stagnálást jelent. A magyar elemzők túlnyomó része idén 2 százalék, vagy enyhén a fölötti növekedésre számít – írta meg laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A Bécsben rendezett Közép- és Kelet-európai Fórumon felszólaló elemzők egyet értettek abban, hogy az egész régióban, de különösen Magyarországon a belső fogyasztás élénkítheti a gazdaságot az év első felében. Az április 12-i választások előtt ugyanis heves költekezésbe kezdett a kormány, valamint a reálbérek emelkedése is támogatja a kereslet növekedését. Ez utóbbi ugyanakkor inflációs kockázatokkal jár, aminek első jeleit már a friss, decemberi árindexben is láthattuk.
A teljes cikkből kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank mikor kezdheti el idén az alapkamat csökkentését. De arról is olvashatnak, hogy mi lehet az árrésstop jövője, valamint hogy miért teljesített alul a magyar ipar novemberben, annak ellenére, hogy a debreceni BMW-gyár is már elkezdett termelni.
