5p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Éppen ezért minden korábbinál időszerűbb a társadalmi összefogás a közélet tisztaságáért – szögezték le Magyarország állami szerveinek vezetői a IX. Integritás Kerekasztalon.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá még 2011 novemberében, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.

(Fotó: Pixabay)
(Fotó: Pixabay)

Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.

Kilenc évvel a közös nyilatkozat aláírása után az együttműködő intézmények a Magyar Nemzeti Bank szervezésében – a járvány miatt online formában – értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit. Hangsúlyozták: Magyarországon továbbra is az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelentik a megfelelő eszközöket a közélet tisztaságának szavatolására egy olyan helyzetben, amikor – ahogy arra a világ vezető nemzetközi szervezetei, köztük az ENSZ, az OECD vagy az IMF is rámutatnak – a járvány világszerte növelheti a korrupciós kockázatokat és a társadalmi bizalmatlanságot.

Hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni. A gazdaság növekedéséből és kifehérítéséből fakadó pozitív folyamatok, az egyszerűsödő és kiszámítható adórendszer, az adminisztrációcsökkenés, illetve az átlátható és zárt ügyintézés, valamint az igazságszolgáltatás korrupciót szankcionáló joggyakorlata – az állampolgároknak is előnyösek, ezáltal ugyanis erősödik a pénzügyi és társadalmi biztonságuk, kiszámíthatóbbak és jobbak lesznek a mindennapi életkörülményeik.

A rendezvényen Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter elmondta:

„A Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában központi szerepet kapnak a korrupció megelőzésében a technikai eszközök, mint például az elektronikus ügyintézés szélesebb körű alkalmazása, az informatikai rendszerekhez való hozzáférés személyazonosításhoz kötése és naplózása, valamint a közigazgatási ügyekben történő automatikus döntéshozatal. A kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.”

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint:

"Az Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. Az ÁSZ 2020-tól az integritáskontrollok monitoring alapú értékelésére helyezi a hangsúlyt, ennek keretében 3197 önkormányzatnál értékeli a korrupció ellen védettséget biztosító rendszerek kiépítettségét, valamint megállapításaival és javaslataival minden további ellenőrzött szervezetnél hozzájárul a korrupció megelőzéséhez. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá."

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke rámutatott:

„Az integritás erősítésére a Magyar Nemzeti Bank tavaly önálló megfelelőségi szervezeti egységet hozott létre, idén pedig megújítja a belső Etikai Kódexét. 2020-ban a jegybank felügyeleti területe munkavállalóinak az iratok biztonsági szintjét megnövelő, hiteles elektronikus aláírást tett lehetővé, s bevezette a belső szabályozók megismerésének digitális nyomkövetését is. A pénzügyi intézmények felé hangsúlyos elvárás a belső védelmi vonalak erősítése, miközben az MNB piaci visszaélés-bejelentési rendszert is működtet. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése és a digitális fizetési szolgáltatások erősítése pedig az egész társadalom számára erősítette az átláthatóságot.”

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta:

„Az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok integritásának erősítéséhez azzal tud hozzájárulni, hogy egyrészt biztosítja a bíróságok alkotmányos működésének központi igazgatási feltételeit, másrészt a kinevezési jogkörébe tartozó vezetőktől is elvárja ezen alapelvek helyi érvényesítését. Az OBH elnöke ugyanis irányítja és ellenőrzi az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét és mivel ezek a bírósági vezetők felügyelik az alájuk tartozó bírósági szervezeti egységek vezetőit, kialakítható az igazgatási-felügyeleti intézkedések olyan láncolata, amely egyrészt képes lokálisan érvényesíteni a központi intézkedéseket, másrészt a helyi tapasztalatok visszacsatolásával hozzájárul az igazgatási eszközrendszer fejlesztéséhez.”

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!