6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az egyéb évközi kifizetéseket is figyelembe véve pedig közel 120 ezer forint kerülhet a számláikra.

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban egy sor, a költségvetés szempontjából jelentős bejelentést tett, köztük a nyugdíjprémiumra vonatkozót, mely szerint idén magasabb összegre lehetnek jogosultak az érintettek, mint amit terveztek. Kiindulva a prémium kiszámításának alapjául szolgáló gazdasági növekedés várható alakulásából, arra a következtetésre jutottunk, hogy az átlagos nyugdíjban részesülők egyszeri összegben 40 ezer forintot kaphatnak idén a kormány aktuális előrejelzése alapján, de ha az optimistább elemzők prognózisa jön be, akkor akár 70 ezer forint is lehet ez a summa.

Extra jó év lehet az idei a nyugdíjasoknak
Extra jó év lehet az idei a nyugdíjasoknak

A prémiumról – csakúgy, mint az inflációs alultervezés esetén járó nyugdíjkiegészítésről – az 1997-es tb-törvény rendelkezik. Ebben az szerepel, hogy amennyiben az adott évi GDP várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, valamint a költségvetési egyenleg tartható, akkor a nyugdíjasokat prémium illeti meg. Ezt úgy számolják ki, hogy összeszorozzák a 3,5 százalék feletti részt és a novemberben esedékes nyugdíj 25 százalékát. Azt is előírja a törvény, hogy az előbbi mutató nem lehet nagyobb 4-nél, utóbbi tényező megállapításakor pedig maximum 20 ezer forint vehető figyelembe.

Kiindulva abból, hogy idén 148 ezer forint a nyugdíjak átlagos értéke, valamint abból, hogy Orbán Viktor 5,5 százalékos GDP-növekedéshez kötötte a családosok szja-visszatérítését, jövő év elején (tehát a választási év első hónapjaiban), és nem valószínű, hogy egy ekkora horderejű bejelentést elhamarkodottan tett volna meg a kormányfő, a következő eredményt kapjuk: a 2 százalékos GDP többletet 20 ezer forinttal kell megszorozni (mivel a 148 ezer forint negyede meghaladja a 20 ezer forintos maximumot), így 40 ezer forint prémiumot kapunk. Ekkora összegre válnának tehát jogosulttá az átlagnyugdíjban részesülők idén, a pénzt várhatóan az év vége felé, karácsonykor kapják meg.

Hasonló összegre tarthatnak igényt a medián nyugdíjat kapók, tehát azok, akiknek a járandósága pont középen van a sorban, annyian kapnak kevesebbet ennél az összegnél, mint amennyien többet. Ez a medián nagyjából 20-25 ezer forinttal marad el az átlagtól (utóbbit a nagyon magas nyugdíjak húzzák fel a mediánhoz képest).

Figyelembe véve a törvényben foglaltakat, 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál áll elő az a helyzet, hogy tétje van a 25 százalékos szabálynak. Aki 70 ezer forintot kap, annál a második szorzó 17 500 forint, így a prémiumuk 35 ezer forintra jön ki. Akinek ennél alacsonyabb a nyugdíja, annak értelemszerűen a szorzója is kisebb.

Arról, hogy mennyien vannak azok, akik 80 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kapnak – és így értelemszerűen kisebb prémiumra lesznek jogosultak – a Magyar Államkincstár lapunkhoz eljuttatott kimutatásából (melyet ebben a cikkünkben dolgoztunk fel) alkothatunk képet. A februári adatokat tartalmazó táblázat szerint 434 319 embernek folyósítanak 100 ezer forint alatti nyugdíjat. Becslésünk szerint (amely abból indult ki, hogy ebben a halmazban nem egyenletesen oszlik el a nyugdíj, az átlaghoz közelítve egyre több idős embert kell számításba venni) 280-300 ezer nyugdíjas esetében lesz kisebb a második szorzó 20 ezer forintnál, vagyis nekik kisebb prémium jár majd a többieknél.

Érdemes egy másik GDP-számmal is végigfuttatni a modellt. Elemzők ma már azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy akár 7 százalékkal is bővülhet idén a magyar gazdaság.

Ez esetben az első szorzó nem 2, hanem 3,5 lenne, ebben az esetben pedig a havi 80 ezer forintos nyugdíjaktól kezdve mindenki 70 ezer forintot kapna az államtól idén. Összehasonltásként: két éve, 2019-ben 22 ezer forint volt a maximum, ennyi jött ki az akkori gazdasági teljesítményből. A mostani megugrásnak az oka pedig az, hogy tavaly mélyponton volt a magyar gazdaság a koronavírus-járvány miatt, s a bázishatás miatt jöhet össze idén akkora növekedés, ami a nyugdíjasokat is jobb helyzetbe hozza.

Ez a 70 ezer forint, ha kifizetik, pont akkora összeget jelentene az átlagnyugdíjnál, mint amennyit a 13. havi nyugdíj fele fog kitenni jövő év elején.

Az idén februárban kifizetett egy heti pluszt figyelembe véve pedig már több mint 100 ezer forintnál járunk. Ehhez még hozzávehetjük a tervezettnél magasabb infláció miatt járó kiegészítést (melynek egy része, 0,6 százalék formájában a mostani hónapban érkezett meg, és oda jutunk, hogy egy átlagos nyugdíj esetén 117 ezer forint is beérkezhet idén a számlára a tizenkét havi rendes nyugdíjon felül. Ebből 37 ezer az egyheti része a 13. havinak, 70 ezer forint a prémium (7 százalékos GDP-növekedés esetén), és mintegy 10 ezer forintot jelent éves szinten a korrekció. Vagyis az idén évközi kifizetésekkel bő háromnegyed havi nyugdíjnak megfelelő összeg kerül még a számláikra.

Mindez azt is jelenti, hogy kevésnek bizonyulhat a 2021-es költségvetésbe a prémium kifizetésére betervezett 53,4 milliárd forint. Azt a pénzt a kormány – tavaly még hivatalosnak tekintett – 4,8 százalékos GDP-előrejelzése szerint írták bele a javaslatba. Ez alapján 26 ezer forint prémium járna idén az átlagnyugdíjnál. Azonban a kormány az idei büdzsé módosításakor már úgy látta, hogy a GDP mindössze 4,3 százalékkal bővülhet idén, így viszont már csak maximum 16 ezer forint prémium adódik. Az időközben beérkezett gazdasági adatok - az első negyedéves GDP jobb lett a vártnál - azonban optimizmusra adnak okot. Az 5,5 százalékos bővülés is már érdemi elmozdulást okozna a prémiumra szánt keretben, a 7 százalékos növekedés mellett pedig lényegében több mint két és félszeresére emelkedne az arra fordítandó összeg az eredeti büdzsében betervezetthez képest. Aminek a fedezetét egyelőre nem látni a költségvetésben, pedig mint említettük, ezekben a hetekben került sor az idei költségvetés átírására. Az átmozgatott tízmilliárdok ellenére a nyugdíjkassza kerete nem változott, míg a gazdaságvédelmi alap kerete ugyan bővült (a működési kiadásokra az eddigi 657,7 milliárd forinttal szemben 728,8 milliárdot szánnak, a felhalmozási kiadásokra pedig az eredetileg tervezett 1411,3 milliárd helyett 1599,3 milliárdot irányoz elő a módosított büdzsé), de nyugdíjcélú többletköltés helye ott sem látszik. Mindennek a bemutatásának azért van jelentősége, mert a nyugdíjprémium kacifántos úton jut el a kifizetésig: a gazdaságvédelmi alapban szerepel alaptételként, hogy onnan átkönyvelve a nyugdíjalapba kerüljön el aztán a nyugdíjasokhoz a pénz. Mint jeleztük, a nyugdíjkasszában nem találni a prémiumot érintő forrásbővítést, de ilyen jogcímet a gazdaságvédelmi alap egyébként növelt kerete sem tartalmaz. Vélhetően az ilyen-olyan költségvetési tartalékok szolgálhatnak fedezetül a nagyobb prémiumra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!