Orbán Viktor miniszterelnök a napokban egy sor, a költségvetés szempontjából jelentős bejelentést tett, köztük a nyugdíjprémiumra vonatkozót, mely szerint idén magasabb összegre lehetnek jogosultak az érintettek, mint amit terveztek. Kiindulva a prémium kiszámításának alapjául szolgáló gazdasági növekedés várható alakulásából, arra a következtetésre jutottunk, hogy az átlagos nyugdíjban részesülők egyszeri összegben 40 ezer forintot kaphatnak idén a kormány aktuális előrejelzése alapján, de ha az optimistább elemzők prognózisa jön be, akkor akár 70 ezer forint is lehet ez a summa.
A prémiumról – csakúgy, mint az inflációs alultervezés esetén járó nyugdíjkiegészítésről – az 1997-es tb-törvény rendelkezik. Ebben az szerepel, hogy amennyiben az adott évi GDP várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, valamint a költségvetési egyenleg tartható, akkor a nyugdíjasokat prémium illeti meg. Ezt úgy számolják ki, hogy összeszorozzák a 3,5 százalék feletti részt és a novemberben esedékes nyugdíj 25 százalékát. Azt is előírja a törvény, hogy az előbbi mutató nem lehet nagyobb 4-nél, utóbbi tényező megállapításakor pedig maximum 20 ezer forint vehető figyelembe.
Kiindulva abból, hogy idén 148 ezer forint a nyugdíjak átlagos értéke, valamint abból, hogy Orbán Viktor 5,5 százalékos GDP-növekedéshez kötötte a családosok szja-visszatérítését, jövő év elején (tehát a választási év első hónapjaiban), és nem valószínű, hogy egy ekkora horderejű bejelentést elhamarkodottan tett volna meg a kormányfő, a következő eredményt kapjuk: a 2 százalékos GDP többletet 20 ezer forinttal kell megszorozni (mivel a 148 ezer forint negyede meghaladja a 20 ezer forintos maximumot), így 40 ezer forint prémiumot kapunk. Ekkora összegre válnának tehát jogosulttá az átlagnyugdíjban részesülők idén, a pénzt várhatóan az év vége felé, karácsonykor kapják meg.
Hasonló összegre tarthatnak igényt a medián nyugdíjat kapók, tehát azok, akiknek a járandósága pont középen van a sorban, annyian kapnak kevesebbet ennél az összegnél, mint amennyien többet. Ez a medián nagyjából 20-25 ezer forinttal marad el az átlagtól (utóbbit a nagyon magas nyugdíjak húzzák fel a mediánhoz képest).
Figyelembe véve a törvényben foglaltakat, 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál áll elő az a helyzet, hogy tétje van a 25 százalékos szabálynak. Aki 70 ezer forintot kap, annál a második szorzó 17 500 forint, így a prémiumuk 35 ezer forintra jön ki. Akinek ennél alacsonyabb a nyugdíja, annak értelemszerűen a szorzója is kisebb.
Arról, hogy mennyien vannak azok, akik 80 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kapnak – és így értelemszerűen kisebb prémiumra lesznek jogosultak – a Magyar Államkincstár lapunkhoz eljuttatott kimutatásából (melyet ebben a cikkünkben dolgoztunk fel) alkothatunk képet. A februári adatokat tartalmazó táblázat szerint 434 319 embernek folyósítanak 100 ezer forint alatti nyugdíjat. Becslésünk szerint (amely abból indult ki, hogy ebben a halmazban nem egyenletesen oszlik el a nyugdíj, az átlaghoz közelítve egyre több idős embert kell számításba venni) 280-300 ezer nyugdíjas esetében lesz kisebb a második szorzó 20 ezer forintnál, vagyis nekik kisebb prémium jár majd a többieknél.
Érdemes egy másik GDP-számmal is végigfuttatni a modellt. Elemzők ma már azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy akár 7 százalékkal is bővülhet idén a magyar gazdaság.
Ez esetben az első szorzó nem 2, hanem 3,5 lenne, ebben az esetben pedig a havi 80 ezer forintos nyugdíjaktól kezdve mindenki 70 ezer forintot kapna az államtól idén. Összehasonltásként: két éve, 2019-ben 22 ezer forint volt a maximum, ennyi jött ki az akkori gazdasági teljesítményből. A mostani megugrásnak az oka pedig az, hogy tavaly mélyponton volt a magyar gazdaság a koronavírus-járvány miatt, s a bázishatás miatt jöhet össze idén akkora növekedés, ami a nyugdíjasokat is jobb helyzetbe hozza.
Ez a 70 ezer forint, ha kifizetik, pont akkora összeget jelentene az átlagnyugdíjnál, mint amennyit a 13. havi nyugdíj fele fog kitenni jövő év elején.
Az idén februárban kifizetett egy heti pluszt figyelembe véve pedig már több mint 100 ezer forintnál járunk. Ehhez még hozzávehetjük a tervezettnél magasabb infláció miatt járó kiegészítést (melynek egy része, 0,6 százalék formájában a mostani hónapban érkezett meg, és oda jutunk, hogy egy átlagos nyugdíj esetén 117 ezer forint is beérkezhet idén a számlára a tizenkét havi rendes nyugdíjon felül. Ebből 37 ezer az egyheti része a 13. havinak, 70 ezer forint a prémium (7 százalékos GDP-növekedés esetén), és mintegy 10 ezer forintot jelent éves szinten a korrekció. Vagyis az idén évközi kifizetésekkel bő háromnegyed havi nyugdíjnak megfelelő összeg kerül még a számláikra.
Mindez azt is jelenti, hogy kevésnek bizonyulhat a 2021-es költségvetésbe a prémium kifizetésére betervezett 53,4 milliárd forint. Azt a pénzt a kormány – tavaly még hivatalosnak tekintett – 4,8 százalékos GDP-előrejelzése szerint írták bele a javaslatba. Ez alapján 26 ezer forint prémium járna idén az átlagnyugdíjnál. Azonban a kormány az idei büdzsé módosításakor már úgy látta, hogy a GDP mindössze 4,3 százalékkal bővülhet idén, így viszont már csak maximum 16 ezer forint prémium adódik. Az időközben beérkezett gazdasági adatok - az első negyedéves GDP jobb lett a vártnál - azonban optimizmusra adnak okot. Az 5,5 százalékos bővülés is már érdemi elmozdulást okozna a prémiumra szánt keretben, a 7 százalékos növekedés mellett pedig lényegében több mint két és félszeresére emelkedne az arra fordítandó összeg az eredeti büdzsében betervezetthez képest. Aminek a fedezetét egyelőre nem látni a költségvetésben, pedig mint említettük, ezekben a hetekben került sor az idei költségvetés átírására. Az átmozgatott tízmilliárdok ellenére a nyugdíjkassza kerete nem változott, míg a gazdaságvédelmi alap kerete ugyan bővült (a működési kiadásokra az eddigi 657,7 milliárd forinttal szemben 728,8 milliárdot szánnak, a felhalmozási kiadásokra pedig az eredetileg tervezett 1411,3 milliárd helyett 1599,3 milliárdot irányoz elő a módosított büdzsé), de nyugdíjcélú többletköltés helye ott sem látszik. Mindennek a bemutatásának azért van jelentősége, mert a nyugdíjprémium kacifántos úton jut el a kifizetésig: a gazdaságvédelmi alapban szerepel alaptételként, hogy onnan átkönyvelve a nyugdíjalapba kerüljön el aztán a nyugdíjasokhoz a pénz. Mint jeleztük, a nyugdíjkasszában nem találni a prémiumot érintő forrásbővítést, de ilyen jogcímet a gazdaságvédelmi alap egyébként növelt kerete sem tartalmaz. Vélhetően az ilyen-olyan költségvetési tartalékok szolgálhatnak fedezetül a nagyobb prémiumra.
