5p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég európai országokat, köztük hazánkat vizsgálta.

Magyarországon a globális minimumadó, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal az adózási egyezmény megszűnése gyakorolhat jelentős hatást a gazdasági környezetre - hangsúlyozta H. Nagy Dániel, a Mazars partnere szerdán, a cég online sajtóbeszélgetésén. 

Itt utalunk rá, hogy Wasington gyakorlatilag felmondta a kettős adózás elkerüléséről szóló, 1979-ben megkötött kétoldalú egyezményt. Bár konkrétan nem mondták ki, de egyértelműen politikai okok lehetnek emögött, nevezetesen az, hogy az Orbán-kormány nagyon sokáig ellenezte a globális minimumadót, amit az Európai Unió a káros adóverseny és a multinacionális vállalatok nyereség-átcsoportosításainak a megakadályozására vezetett be. A szakember utalt rá, hogy a magyar kormány végül mégis beadta a derekát, így a globális minimumadó Magyarországon is életbe lépett 2024 januárjától a 2023. évi LXXXIV. magyar törvény alapján, és hatálya alá tartozik minden, legalább 750 millió euró összegű - csoportszinten kalkulált - éves bevétellel működő multinacionális cégcsoport.

Az Orbán-kormány ellenzi a globális minimumadót
Az Orbán-kormány ellenzi a globális minimumadót
Fotó: Pixabay

Az ado.hu ezzel összefüggésben emlékeztet: a szakértők abban egyetértenek, hogy az amerikaiakkal létezett szerződés felmondásának a már letelepedett és jól működő amerikai beruházásokra nem lesz lényeges hatása, azonban az új befektetések számára negatív, elriasztó hatása lehet.

"Az amerikai tulajdonú vállalkozások számára talán a legfontosabb kedvező hír, hogy a magyar kormány nem alkalmaz forrásadót, tehát a felmondástól függetlenül az itteni nyereségüket korlátozás nélkül hazautalhatják továbbra is. Ezzel szemben a magyar társaságoknak fel kell készülniük a forrásadó-fizetési kötelezettségek teljesítésére az USA-ban: az Egyesült Államok ugyanis 30 százalék forrásadót von le az olyan kifizetésekből (kamat, osztalék, jogdíj, szolgáltatási díj), amelyek nem egyezményes országokba irányulnak.

Az adóegyezmények egyik kulcspontja, hogy kedvezményt tartalmaz az úgynevezett ingatlannal rendelkező társaságok elidegenítéséből származó nyereség adóztatására. Az eddigi egyezmény alapján ez a bevétel nem esik a magyar nyereségadó hatálya alá. Az egyezmény megszűnésével a fenti előny megszűnt, így amennyiben egy amerikai társaság jelentős magyar ingatlanvagyonnal rendelkező magyar leányvállalat részesedésével rendelkezik, és az anyavállalat el akarja adni a magyar céget, úgy az amerikai anyavállalat az elidegenítéskor a magyar társasági adó hatálya alá eshet, amely 9 százalékos magyar társasági adófizetési kötelezettséget jelent" - hívta fel a figyelmet a lap.

A szakportál nem rejti véka alá, hogy vannak más negatív következmények is, például a magánszemélyek tiszteletdíjának az adóztatása. Mint írja:

"Megoldatlan marad a magánszemélyek jövedelmének kérdése, azaz azon magyar állampolgároknak, akik az Egyesült Államokban szerződési díjat, tiszteletdíjat, munkajövedelmet szereznek, 2024. januárjától mindkét országban adót kell fizetniük. Ez sok magyar tudóst, művészt és sportolót és egyéb munkavállalót érint kifejezetten hátrányosan. Mindebből egyértelmű, hogy a megállapodás felmondása mind nemzetgazdasági, mind az egyes érintett állampolgárok számára kifejezetten negatív következményekkel jár."

A Mazars eseményén a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb, 2024-es adóbrosúráját mutatták be, amelyben 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszerét tekintik át. A kiadvány részletesen tárgyalja a kelet-közép-európai (CEE) régió és a közép-ázsiai országok - Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán - tavalyi, illetve a 2024. január végéig érvényes adózási szabályait és versenyképességi mutatóit.

H. Nagy Dániel kifejtette: 2023-ban a régió minden országában jellemző volt a megugró infláció, ugyanakkor az elmúlt időszakban a CEE-régióban a minimálbér és az átlagbér 10 százalékkal emelkedett, miközben a régió átlagos inflációs rátája 9 százalék körül mozgott. Az Európai Unió számos tagállamában a bérek növekedése meghaladta az infláció mértékét, ezért az életszínvonal szinten maradt vagy javult.

Kiemelte, hogy ezzel ellentétben Magyarországon a tavalyi 17 százalékos infláció mellett a bérek 11 százalékkal nőttek, ami 6,5 százalékos reálbércsökkenéssel járt. Szólt arról, hogy a magyar adóhatóság élen jár az innovatív megoldások, a digitalizáció alkalmazásában, példaként említette az online pénztárgépek, az EKAER, az eSZJA, az online számlaadat-szolgáltatás, továbbá számlázó mobilapplikációk, eÁFA- és eNyugta-rendszerek bevezetését.

H. Nagy Dániel az adónemekről szólva kiemelte, a társasági adó területén a régió országai általában 15-22 százalék közötti kulcsokat alkalmaznak, de vannak kivételek, például Magyarország, ahol a legalacsonyabb az általános kulcs 9 százalékos mértékkel. Ugyanakkor Magyarországon általában túladóztatják a fogyasztást, és ennek hatásaként tavaly jelentősen csökkent az áfabevétel a fogyasztás visszaesése miatt - jegyezte meg az MTI szerint.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!